A ruhák belsejében található címke sok mindenről árulkodik: például megtudhatod, hol készült a termék és az anyagösszetételt is szemügyre veheted. Utóbbiból pedig arra is következtethetsz, mennyire ökobarát az, amit épp a kezedben tartasz.
Az évek során megtanultam, hogy a fenntarthatóbb jövő érdekében minden apró részletre érdemes figyelni. Ebben az esetben azt mondhatom, hogy nincs 100%-ban fenntartható szövet. Hiszen a szintetikus szálakat sokszor keverik például pamuttal, hogy a tulajdonságait javítsák. Nem beszélve arról, hogy a termékek szállítása is növeli az ökolábnyomukat. Ha mégis arra vagyunk kíváncsi, melyik alapanyagok a legzöldebbek, érdemes úgy tekinteni a fenntartható divatra, mint egy komplex rendszerre, ahol ugyanolyan fontos a társadalmi, a környezeti és a gazdasági szempont is. Mindezeket figyelembe véve, van néhány textil, amit érdemes kerülnöd a jövőben. A mesterséges szálakból (legfőképp a poliészterből) egyébként a divatipar sokat profitál, hiszen gyorsabban és olcsóbban beszerezhetők, mint a természetes alapanyagok. Ez az oka annak, hogy az évente legyártott 100 millió tonnányi textilszál 60%-a mesterséges eredetű. Azt azonban érdemes tudni, hogy ezeknek az alapanyagoknak nagy az ökolábnyomuk és annak ellenére, hogy alkalmasak lennének az újrahasznosításra általában a szeméttelepeken végzik, mert egyszerűbb egy új adagot előállítani. Ráadásul a fast fashion modellnek köszönhetően akkora mennyiségben gyártanak új termékeket, hogy lehetetlen eladni az összeset, ezért a maradékot többnyire elégetik és így a szintetikus szálakban lévő mikroműanyagok további mérgező gázokat juttatnak a levegőbe. Na, de mely anyagok a legkárosabbak? Ezeket szedtük most egy listába.
1. Nejlon
Az egyik leggyakoribb szintetikus szál, a nejlon a fehérneműgyártás közkedvelt alapanyaga. Szinte az összes harisnyanadrág és nejlonzokni kőolajszármazékból készül, amelyet elasztánnal tesznek rugalmassá. A gyártása során rengeteg káros anyag kerül a levegőbe (dinitrogén-oxidot, azaz üvegházhatást okozó gázt hoz létre, illetve előállítása nagy mennyiségű vizet és energiát igényel). A nejlonban található mikroműanyagok ráadásul mosás közben kioldódnak és a természetbe jutnak. A Santa Barbara-i Kalifornia Egyetem kutatása szerint egy Berlin méretű város egyetlen mosással nagyjából 500 ezer műanyag zacskónak megfelelő mikroműszál-mennyiséget bocsát a Föld vizeibe. Ráadásul a nejlonharisnya nem hosszú élettartamáról ismert, hiszen sok esetben csak néhány alkalommal tudjuk viselni, mielőtt a szemétben köt ki, ahol akár 20-200 év is eltelik, mire lebomlik.
2. Poliészter
A nejlonhoz hasonlóan a poliészter is a kőolajszármazékok közé tartozik. Ezzel az anyaggal találkozhatsz a leggyakrabban, hiszen a divatipar gyakran használja természetes és szintetikus szálakkal keverve. A poliészter előállítása sem nevezhető környezetkímélőnek, kifejezetten energiaigényes. Előállításához nagy mennyiségű vízre (1 kg poliészterhez 1900 liter) van szükség, ami a vízforrásban szűkölködő területeken akár a talajvízszint és a tiszta ivóvíz készlet csökkenését is eredményezheti. Arról nem is beszélve, hogy a poliészterfestékek mérgezőek a természetre és az emberre is.
3. Műselyem
Ha rangsorolni kellene a legzöldebb alapanyagokat, akkor a műselyem, másik nevén a rayon biztosan a sereghajtók között végezne. A fast fashion márkák között népszerű textilt gyakran használják olcsó ruhák gyártásához, ami nagy mennyiségű víz és energia felhasználásával jár, de nem ez az egyetlen probléma. Olyan erős kémiai eljárásokat is alkalmaznak, amelyek közben káros vegyi anyagok szabadulnak fel. A műselyem leggyakrabban viszkóz-eljárással készül, amely során először erős oldószerekben, nátrium-hidroxidban és szén-diszulfidban főzik ki az alapanyagot, majd több fázisban fehérítik és végül kénsavval kezelik. A levegőbe, illetve a vízbe jutott vegyszerek a munkásokra és a közelben élőkre is veszélyesek, akár egészségügyi problémák kialakulásához is vezethetnek. A ruhaipari munkakörülmények pedig sajnos nem a biztonságról híresek és arról, hogy megfelelő védőfelszerelésekkel, óvintézkedésekkel védenék a munkások egészségét. 2007-ben például bebizonyították, hogy idegrendszeri problémákat okozott egy műselyemgyártó alkalmazottjainak.
4. Akril
Az akril egy ásványolaj-alapú, polimerből készült szintetikus szál, amelyet főként a gyapjú helyettesítésére használnak. Az akril előállításához szükséges energia még a poliésztert is lekörözi és szinte az összes olyan rossz tulajdonság elmondható róla, amelyeket korábban már említettünk: nagy a vízigénye és mosás közben az akrilszövetek káros anyagokat bocsátanak ki, amelyek a szennyvízből a folyókba, a tavakba és az óceánokba jutnak. Az alapanyag újrahasznosítása nagyon körülményes és ezért általában a szemétlerakókban végzi, ahol nagyjából 200 évig szennyezi a környezetet.
Nyitókép: Nalin Prutimongkol/Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- Sötét titkok a jól megpakolt táskák mögött – Meghökkentő dokumentumfilmek a divatiparról
- Akkor most a környezetbarát vagy az etikus opciót válasszam? Avagy a bőr-műbőr-vegán bőr dilemma
- 3 dolog, amit a nagyitól tanultam ruhavásárlás terén
