A speciális nevelési igény összefügghet a koraszülöttséggel is

Dr. Kocsis István PhD egyetemi docenssel, a TritonLife Róbert Magánkórház Neonatológiai Osztályának osztályvezető főorvosával, csecsemő- és gyermekgyógyász, aneszteziológus és neonatológus szakorvossal beszélgettünk

A Koraszülöttek Világnapját a lila szín szimbolizálja, ami a reményt, hitet és eltökéltséget jeleníti meg. Hatalmas küzdelmet vívnak ezek a pici babák és azok is, aki szülőként vagy egészségügyi dolgozóként segítenek nekik. 

A Magyarországon születendő gyermekek kb. 8%-a idő előtt – tehát a 37. hétnél korábban – látja meg a napvilágot. Minél korábban születik egy baba, annál több segítség kell ahhoz, hogy jól alkalmazkodjon a külvilág kihívásaihoz, és annál gyakrabban fordulnak elő az éretlenséghez kapcsolható eltérések. Ingatag lehet a folyadékháztartás, a vércukorszint, a testhőmérséklet, megterhelő lehet a szopás, de még a sírás is. A vártnál több hónappal korábban érkezőknél gyakran kell légzés- és keringéstámogatást alkalmazni, az extrém éretlenség pedig komplex intenzív osztályos segítséget igényel. Míg az egészséges, érett babák két-három napot töltenek a kórházban, addig a 36. várandóssági hétnél fiatalabb koraszülöttek több napot, akár hetet, míg a 34. hétnél fiatalabbak heteket, sőt hónapokat is kórházban kell, hogy töltsenek.

A koraszülött intenzív centrumokról

A koraszülöttek legnagyobb hányada a 34–36. várandóssági hét körül születik, ők sokszor jól tudnak alkalmazkodni a méhen kívüli élethez, de rájuk is fokozottabb figyelem kell, hogy összpontosuljon. Magyarországon II-es (szekunder), illetve III-as (tercier) szintű koraszülött intenzív centrumot (PIC – Perinatális Intenzív Centrum) különböztetünk meg. Előbbi általában a 34–36. várandóssági hét között született, esetleg átmeneti légzéstámogatást igénylő újszülöttek ellátására hivatott, és a kevésbé súlyos betegségekkel (például kóros újszülöttkori sárgaság, enyhe fertőzés, közepes vércukor-eltérések, közvetlenül nem életveszélyes fejlődési eltérések stb.) érintett újszülöttek ellátásában vesz részt. A III-as szintű PIC-en pedig a súlyos, életveszélyes fertőzések, komoly légzési, keringési problémák, komplex fejlődési rendellenességek és az extrém éretlenek ellátását végzik – fejtette ki Dr. Kocsis István PhD, egyetemi docens, neonatológus osztályvezető főorvos.

Biztosítani a súlyos szövődmény nélküli túlélésüket

Magyarországon a 24. várandóssági hét környékét tekintjük az életképesség határának. Minél távolabb kerül egy koraszülött ettől a kortól, annál érettebb, annál nagyobb az esélye az egészséges életre. A 27. várandóssági hét után a koraszülöttek döntő többsége életben marad.

A túlélés mellett azonban kulcsfontosságú, hogy a súlyos szövődmény nélküli túlélésük is biztosított legyen. A 24. hét körül születettek akár több mint 50%-ánál is előfordulhatnak súlyos maradványtünetek (például tüdőfejlődési eltérés, agyvérzés, idegrendszeri károsodás, későbbi magatartászavar), míg a 28–29. hét körül születettek már – ha nincs egyéb társuló betegségük – jó eséllyel súlyos, maradandó szövődmények nélkül élhetik le az életük. Enyhébb eltérések azonban sok koraszülöttnél előfordulhatnak. Egy széleskörű vizsgálat szerint iskolás korban a speciális nevelési igény előfordulása 5%-kal növekszik minden elveszett méhen belül töltendő héttel. Tehát a 38–40. héthez képest minden hét, amivel korábban jött egy gyermek a világra, körülbelül 5%-kal növeli a részképesség-zavarokat (például számolás, olvasás, szövegértés), vagy a magatartászavar előfordulását – mutatott rá a doktor úr, aki a TritonLife-hoz való csatlakozása előtt a Semmelweis Egyetem kora- és újszülött intenzív terápiás centrumát vezette.

A koraszülöttség előfordulásához sok tényező vezethet

A koraszülésnek számos oka lehet, melyek anyai, magzati vagy méhlepény-eredetűek, illetve sokszor ismeretlen hátterűek lehetnek. Az anyai rizikófaktorokhoz sorolható például, ha valaki nagyon fiatalon esik teherbe (fiatalabban, mint 18 év), illetve az idősebb várandósoknál is gyakrabban fordulhat elő koraszülés. Emellett a rendszertelen életmód, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a rossz szociális helyzet, az anyai fertőzés mind-mind hozzájárulhatnak az idő előtti (kora)szüléshez. A magzati tényezők körébe sorolhatjuk a genetikai rendellenességeket, a fertőzéseket és egyéb magzati ártalmakat.

A méhlepény eltérésekor pedig – valamilyen oknál fogva – a méhlepény nem elégséges, vagy működésében nem megfelelő a magzat fejlődésének biztosításához, és ilyenkor sokszor életmentő lehet a baba mihamarabbi világra segítése.

Amennyiben megfelelően figyelve, követve, és szükség esetén kezelve van az édesanya egészsége, akkor nagyobb valószínűséggel védhető ki a koraszülés. Abban az esetben, ha bármilyen betegsége van – például a várandósság alatt kialakuló vérnyomás- vagy cukoreltérés, vagy esetleg anyai fertőzés esetén –, ezeket minél hamarabb fel kell ismerni és megfelelően kezelni! Az ilyen jellegű eltéréseket jól karban tartva késleltethető, illetve akár meg is előzhető a koraszülés – mondta Dr. Kocsis István PhD. A koraszülés késleltetésével, a méhen belüli biztonságos fejlődés idejének megnyújtásával súlyos koraszülött-szövődmények előzhetőek meg. A nagyon éretlen koraszülötteknél egy-egy plusz méhen belül töltött nap közel 3%-kal, míg egy-egy hét akár 20%-kal is növelheti a szövődménymentes túlélés esélyét.

Hüvelyi úton vagy császárral?

A koraszülés oka a szülés folyamatában is sok mindent befolyásolhat. Vannak olyan helyzetek, amikor hüvelyi úton születhet a koraszülött baba, ám ha például lepényleválásról vagy súlyos anyai vérnyomáskiugrásról van szó, akkor császármetszésre van szükség. Az extrém kis súlyú, nagyon éretlen koraszülötteket is gyakran császárral hozzák a világra, hogy kevésbé tegyék ki a hüvelyi szülés okozta traumának.

Fontos, hogy centrumban szülessenek

Számos tudományos vizsgálat igazolta, hogy a koraszülötteknek – főként a nagyon éretleneknek – akkor van a legnagyobb esélyük az egészséges életre, ha olyan centrumban születnek, ahol személyi és tárgyi felszereltség tekintetében is felkészülten várják őket.
A koraszülött-ellátásban a kis testméretek, az érzékeny, éretlen szervek miatt speciális, koraszülöttekre adaptált eszközökre, például inkubátorokra, lélegeztetőgépekre, infúziós pumpákra van szükség. Természetesen nem szabad megfeledkezni, és mindennek az alapját képezi, hogy ezt egy szakmailag profi, együttműködő csapat működteti orvosok és nővérek, sőt néha akár technikus mérnökök, akik a koraszülött-ellátásra specializálódtak.

A koraszülött ellátásban a megszülető piciknek igyekszünk olyan körülményeket biztosítani, amik ugyan sohasem lehetnek a tökéletes másolatai, de hasonlítanak az óvó-védő-tápláló anyaméhre. Fontos az a szemléletbeli újdonság, hogy még a legéretlenebb koraszülöttek esetében sem csak a gépeket használjuk a keringés-légzés-táplálás pótlására, hanem az állapotnak megfelelően használjuk ki a Pici saját adottságait, például egyénre szabottan alkalmazunk légzéstámogatást, és mindenekelőtt használjuk ki táplálásra az anyatej adta bőséges lehetőségeket.

Segíteni tudják a tejelválasztást is

A koraszülötteknél (is) kiemelten fontos az anyatej szerepe. Az előtej biológiailag nagyon értékes, tele ellenanyagokkal, olyan fehérjékkel, amik az újszülöttek szempontjából döntőek, sok-sok betegséget, fertőzést meg tud előzni, táplálás szempontjából a korai időszakban elengedhetetlen.

Koraszülésnél természetesen nem teljesen készült még fel az édesanya szervezete arra, hogy azonnal legyen anyateje, de segíteni tudjuk a tejelválasztást is idejében – akár a koraszülés előtt megkezdett anyatej-elválasztás serkentésével. Az érettebb koraszülötteknek már lehet annyi energiájuk, erejük, hogy tudjanak szopni. A kisebb, éretlenebb babák esetében, ha elfáradnak, akkor a lefejt anyatejet tudjuk odaadni – teszi hozzá Dr. Kocsis István, aki csapatával együtt elkötelezett híve a család- és bababarát ellátásnak.

A bőr-bőr kontaktus varázslata

A bőr-bőr kontaktus nagyon fontos a megszületést követően, hiszen a korai kötődés lényeges eleme. Az „Aranyóra” során az édesanya csupasz mellkasára helyezzük az újszülöttet, s ezt a koraszülöttek esetében is igyekszünk megvalósítani. Ez a gyakorlat azonban még nem általános sajnos Magyarországon sem.

Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a koraszülött osztályokon csak nagyon szűk időszakban (maximum egy-két órát) látogathatták a szülők a gyermeküket. Mára viszont egyre jobban elterjedt az az irányzat, hogy a szülők teljes egészében részesévé válhatnak Pici gyermekük ellátásának. Amennyiben a szülők folyamatosan benn lehetnek a koraszülött babájuk mellett, és így bármikor megvalósulhat az úgynevezett kenguruzás, akkor az édesanya vagy édesapa mellkasán tud pihenve fejlődni a baba. Ez igazoltan segíti a tejelválasztást, a kötődést és a baba testi és idegrendszeri fejlődését.

Vannak olyan PIC-ek, ahol – mint az egészséges újszülötteknél a rooming-in ellátásban, – a szülők a nap 24 órájában együtt tudják tölteni az időt a korábban született vagy beteg gyermekükkel. A szülőkkel egy szobában van az inkubátor, a monitor, valamint minden ellátáshoz szükséges eszköz, és úgy történik a babák orvosi-nővéri ellátása, hogy a szakma szabályait és a Pici biztonságát szem előtt tartva, szoros monitorizálásuk mellett, a szülőket aktívan bevonjuk a gyógyításba. Ezt valósítjuk meg mi is a közeljövőben nyíló PIC II-n a TritonLife Róbert Magánkórházban is, ahol nem a szülő lesz a PIC osztályra látogató hozzátartozó, hanem az orvos és szakszemélyzet lesz a baba-mama-papa szobába szükség esetén a „belátogató”.

Forrás: Sajtóanyag
Nyitókép: Christian Bowen/Unsplash

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: