A szerelem nem foglalkozik a korral, akkor is jöhet, amikor úgy tűnik, hogy már semmilyen realitása nincsen – Megnéztük a Fiatal szeretők című filmet

A francia film, a Fiatal szeretők ledönti azt a közhelyet, miszerint a szerelem korhoz lenne kötve.

A cím elsőre félrevezetőnek tűnhet, mert a két főszereplő egyike sem fiatal. De a kettőjük között kialakuló érzelmeknek köszönhetően mégiscsak fiatalokká válnak, annak ellenére, hogy a románcuk saját maguk számára is megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan. A film ledönt minden arra utaló sztereotípiát, miszerint a szerelem a fiatalok kiváltsága lenne, és ne lenne létjogosultsága bármilyen korban. Mert az érzelmek és a vágyak nem vesznek el a korral. Kicsit talán átalakulnak, de a felszín alatt megbújva, egyértelműen ott vannak, akkor is, ha nem veszünk róluk tudomást.

A történetben a 71 éves, szabad és független építész, Shauna úgy érzi, már maga mögött hagyta szerelmi életét. A 45 éves orvos, Pierre pedig nős, családos ember. 15 évvel első találkozásuk után újra összehozza őket az élet. Nehezen birkóznak meg érzelmeikkel: a körülmények ellenére egyre leküzdhetetlenebb vonzalmat kezdenek érezni egymás iránt. Shauna, akinek már felnőtt unokája van, újra meg akar győződni arról, hogy kívánatos nőként is lehet rá tekinteni.

Nem illúzió a szerelem 70 éves korban sem

A két főszereplő egy kórházban találkozik először. A nő a haldokló barátnőjével szeretné együtt tölteni utolsó napjait, a férfi pedig a barátnő egyik orvosa. A beszélgetésük teljesen hivatalos síkon kezdődik, egy orvos és egy páciens hozzátartozójának kissé kényszerű párbeszédével. A férfit elvarázsolja a nő, aki erre semmilyen különösebb okot nem ad, nem harsány, nem feltűnő, ösztönösen aggódik a barátnőjéért. A barátnő meghal, mindkettőjük élete megy tovább, és 15 év után találkoznak véletlenül újra.

Pierre-t, aki az eltelt időszakban többször is gondolt Shaunára, teljesen felkavarja a viszontlátás, és rövid időn belül érzi, és sejti, hogy elveszett. Bár harcol az érzéseivel, nem bírja sokáig Shauna nélkül. Shauna értetlenül áll a helyzet előtt, ő az, aki sokkal lassabban realizálja, hogy mi történik kettejük között. A mindennapjait feldobja, ha csak beszélnek telefonon, és egy ideig úgy tűnik, hogy számára ez a kis „játék” bőven elég.

Pierre gondolatait ekkor már Shauna tölti ki, nem hagyja annyiban, folyamatosan keresi, elutazik hozzá, látni és érinteni akarja. Shauna számára kissé felfoghatatlan a férfi vonzódása, és még a lelkiismeretével is meg kell birkóznia. Elvált és egyedülálló lánya miatt is úgy érzi, hogy szürreális lenne, ha ő lenne szerelmes, ezért mindenáron küzd az érzései ellen. De az érzelmeknek nem lehet parancsolni, és bizony a születési dátum sem tudja megállítani azokat. Pierre, bár családos ember, nem foglalkozik semmilyen előítélettel, sőt egy ponton maga vallja be a feleségének, hogy egy 70 éves nőt szeret. Az érzéseik mellett a vágyaiknak sem tudnak parancsolni, és beteljesül a szerelmük.

Szerelmesnek lenni nem a kor függvénye

A film rendezőjét, Carine Tardieu-t dicséri, hogy nem egy negédes, giccses történetet vitt vászonra, hanem egy teljesen életszerű szituációt. Nincsenek benne olyan túlzások, amelyek miatt az ember azt mondhatná, hogy: ó, hát ez csak egy film. Az állami kórházban dolgozó Pierre, lakótelepen lakik, tömegközlekedéssel jár és vonattal utazik rendszeresen a vágyott nőhöz. Shauna egy ízig-vérig valódi nő, akinek mindig stílusos a megjelenése, de nem tükörsimára plasztikázott az arca, ezzel is kiválóan érzékeltetve, hogy a férfi nem egy illúzióba, egy fiatalosnak tűnő hölgybe, hanem egy 70 éves, érett nőbe szeret bele. És azt is jól példázza, hogy a szerelem minden korban elveszi az ember eszét, az érzéseknek, vágyaknak nem lehet józanésszel parancsolni. Inkább az emberek maguktól mondanak le ezekről, mert nem állnak készen arra, hogy szembenézzenek az előítéletekkel, ami sokkal bonyolultabb, mint megfelelni a társadalmi elvárásoknak.

Még várat magára az elfogadás

Nem tudatosan, teljesen véletlenül alakult úgy, hogy a filmet az Idősek Világnapján néztem meg. S bár úgy tűnt, hogy egyedül leszek az Uránia mozi kistermében, egyszer csak megjelent egy nyugdíjas hölgyekből álló társaság. A film végén megkérdeztem tőlük, hogy tetszett nekik. Véleményeikkel nagyon jól leképezték a társadalmat, volt, akit felháborított, többek szerint jópofa, de szürreális a történet és volt, aki ízléstelennek találta. Egyetlen hölgy volt, aki karon ragadott, félrehúzott, és megvárta, míg a többiek elmennek, majd azt mondta: „lehet, hogy a barátnőim megvetnének, ezért nekik nem is merném mondani, de én bizony irigyeltem Shaunát. A gyerekeim külföldön élnek, a férjemet húsz éve eltemettem, miért is ne lehetne még ilyenfajta öröm az életemben? Jó a franciáknak, nekik mennyivel egyszerűbb, nem kell magyarázkodniuk, jó példát mutat nekik Macron elnök, aki szintén egy idősebb nővel él együtt boldog házasságban. Ha velem ez megtörténne, biztos, hogy elveszteném a barátaimat, irigyek, féltékenyek lennének, ahelyett, hogy velem örülnének” – sóhajtott, majd a többiek után szaladt.

Nyitókép: Cirko Film

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: