A HAB (Hungarian Art&Business) talán legfontosabb üzenete, hogy a művészet mindenkié, és aki átlépi az Andrássy úti palotasor egyik impozáns épületének küszöbét, az valóban megtapasztalja ezt az élményt.
A színvonalas helyszín már ízelítőt nyújt abból, amit a HAB célul tűzött ki: összekapcsolni a múltat a jelennel. Az épület homlokzata visszarepít minket az 1800-as évek fényűző világába, azonban amint belépünk, a modern, légies terek már a mai kor szellemét idézik. Legújabb kiállításuk, a Teremtés. A létezés ereje is erre a kettősségre épít, amit harmonikusan egészített ki Máté Gábor A teremtés fájdalma című előadása.
Az élet legnagyobb misztériuma
A tárlat nem kisebb feladatot vállalt, mint felfedni az élet legnagyobb misztériumát: a teremtést. Amióta létezünk, azóta foglalkoztat minket, embereket a kérdés, hogy honnan fakad az élet. Mi történik akkor, amikor valami beköltözik a testbe és mi történik akkor, amikor ugyanez távozik? Az évszázadok alatt a természettudományok, a pszichológia, a vallás és a misztika is megfogalmazta a saját válaszait, de talán a legpontosabb képet a művészeten keresztül pillanthatjuk meg. Itt ugyanis valami olyan ősi dolgot tudunk kifejezni, amire nincsenek szavaink, de mindannyiunk közös tapasztalata sűrűsödik össze benne. Ami pedig a valódi erejét és különlegességét adja ennek a kiállításnak, hogy mindezt régi korok mesterei és kortárs festők dialógusában ismerhetjük meg. Elvégre, amikor az élet nagy kérdéseire, az életre és halálra keressük a választ, akkor megszűnik minden: tér és idő egyaránt.
A művészet univerzális nyelv
A 21. században ugyanúgy érdekel minket a teremtés, ahogyan évszázadokkal ezelőtt érdekelte az embereket. Csakhogy a teremtéstörténetet le kell fordítani a mai modern kor nyelvére. Albrecht Dürer festményeitől Rózsa Lucán át, Szűcs Attila alkotásaiig haladva azonban az az érzésünk lehet, hogy mindannyian egy nyelvet beszélünk. És a művészet nyelvén keresztül megértünk olyan dolgokat is, amikre nem is gondolnánk: női-férfi társadalmi elvárásokat, egoragaszkodást, vagy épp az elkövető és az áldozat viszonyát. Miközben az is egyértelművé válik számunkra, hogy nem csak teremtmények, de teremtői is vagyunk a saját valóságunknak.
Teremtményből teremtő, alkotottból alkotó
Alkotni, teremteni nemcsak a művészek vágya, hanem mindenkié. De vajon a teremtés és a fájdalom kéz a kézben járnak? Erre a kérdésre kereste a választ Dr. Máté Gábor előadása. Szerinte nem minden művész szenved, azonban a szenvedés árnyéka rávetül a művészetre. A művészt ugyanis az különbözteti meg az átlagembertől, hogy meri saját érzékenységét és sebezhetőségét közszemlére tenni, így csatornát talál a fájdalmaknak és ezáltal képes meghaladni azokat. Máté Gábor azt vallja, hogy ezt csakis öntudattal tudjuk megtenni. Nem kell azonban festőnek vagy zenésznek lennünk, hogy alkotni tudjunk. Néha ahhoz, hogy megtaláljuk a saját utunkat és kifejezési módunkat, mindössze arra van szükség, hogy csendben legyünk. A csend segít meghallani a zsigeri érzéseinket, melyek aztán a munkán, barátokon vagy bármi máson keresztül elvezetnek minket valami újnak a megteremtéséhez. Végső soron ugyanis azok az emberek szenvednek igazán és betegednek meg, akik elfojtják az érzéseiket. Amint hangot adunk a belső világunknak, feloldozzuk magunkat. Ha csak egy dolgot hoztam el ebből az előadásból, az biztosan ez: ki kell mondani! Hangos szóval, csendesen vagy a művészeten keresztül, de nem hagyhatjuk magunkban elnyomva a teremtés vágyát.
Máté Gáborral találkozhatunk még az Együttérző Feltárás (Compassionate Inquiry™) két napos bemutató workshopján, 2023. október 20-21 között.
A Teremtés. A létezés ereje tárlat 2024. január 14-ig ingyenesen megtekinthető.
Nyitókép: Index.hu
Ha testezett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Dobd fel a hosszú hétvégét: 3 kihagyhatatlan kulturális program
- Női szuperképességünk: a teremtés
- 5 szuper szokás, amit elleshetsz a világ legboldogabb nőitől
