A testünknek nem mindegy mit nézünk: így hatnak ránk az ijesztő mozik

A horrorfilmek, sőt a krimik is komoly hatást gyakorolnak az idegrendszerünkre és a stressz-szintünkre. Akkor mégis miért tesszük ki magunkat a borzongásnak? Többet ér az adrenalin, mint a nyugalom? Ennek jártunk utána.

A 21. század emberének legnagyobb ellensége a tárgy nélküli szorongás. Számtalanszor hallunk ennek az élettani hatásairól és arról is, hogy milyen komoly veszélyt jelent az egészségünkre nézve. Legtöbbünk igyekszik is minimalizálni és kordában tartani az aggodalmaskodást, mégis olyan hétköznapi helyzetekben vallunk kudarcot a témában, mint a filmnézés vagy étkezés. Napi 3 eszpresszó, este pedig egy horrorfilm társaságában eresztjük ki a fáradt gőzt, majd csodálkozunk, hogy mi ez a folyamatos szorongató érzés a mellkasunk környékén. Egyszerre vágyunk adrenalinra és nyugalomra. De mennyire összeegyeztethető a kettő?

A horror bűvöletében

Nincs is jobb, mint egy hosszú fárasztó nap után két óra erejéig elfelejteni a valóságot. A horrorfilmek éppen ezért annyira népszerűek, hisz semmi más nem mozdít ki úgy a hétköznapi ügyes-bajos dolgainkból, mint a rettegés, a feszült figyelem és az ereinken végigzúduló adrenalin. Az érzelmeket szólítják meg ezek a mozik és a legősibb ösztönünkre hatnak: a túlélésre. Az agyunk nem tud különbséget tenni aközött, hogy most éppen a főhős vagy mi menekülünk a sarkunkban loholó veszély elől, így ugyanazok a testi folyamatok zajlanak le bennünk, mintha mi élnénk át az eseményeket. A film végét pedig igazi sikerélménynek élhetjük meg, hiszen kibírtunk két órát feszített idegállapotban és ezt túléltük maradandó, tényleges károsodás nélkül.

Jegyet váltunk a félelemre

A félelem keltette izgalom pozitív élményként csapódik le. Annyian éljük robotpilóta üzemmódban az életünket, félörömökkel tűzdelve és olyan sokszor vagyunk semlegesek és érzéketlenek, hogy már igazán kevés impulzus éri el az ingerküszöbünket. A félelem azonban ezalól kivétel. A horrorfilmek varázsa pedig épp abban rejlik, hogy szinte ez az egyetlen olyan formája a rettegésnek, ahol a kontroll a mi kezünkben marad. Bármelyik pillanatban mondhatjuk azt, hogy oké, elég volt a vérfürdőből, és lekapcsolhatjuk az élményt.

A szorongáson innen és túl

A horrorfilmek kétféleképpen hatnak az emberekre. Amennyiben elég stabilak vagyunk, az életünk sínen halad és összességében jól birkózunk meg az elénk gördített akadályokkal, akkor az ijesztő mozik szorongásoldó hatással lesznek ránk. Egyfajta katarzist nyújtanak, leszelepelik a hétköznapi feszültségeket. És mindez egy viszonylag élvezhető formában történik meg. A feszültségi állapot átcsap egy kellemes megkönnyebbülésbe és gond nélkül folytathatjuk az életünket. Azonban a másik csoport számára – amibe a többség tartozik – , az elborzasztó filmes élmények csak felerősítik a nem kívánt gondolatokat és a szorongást. Fejest ugrani a félelmeinkbe, kihangosítani azokat és tetőzni a hétköznapi szorongásunkat, ebben az esetben nem valami szerencsés.

Tudatos filmfogyasztás

Nem is gondolnánk, milyen hatással vannak olyan egyszerűnek tűnő tevékenységek is ránk, mint hogy mit olvasunk vagy mit nézünk a tévében. Egyszóval hogyan kapcsolódunk ki. Az érzelmeink, hangulatunk és a világhoz való viszonyulásunk múlik azon, hogy milyen ingereket engedünk be és mikkel vesszük körbe magunkat. A filmek nemcsak szórakozási lehetőséget jelentenek, hanem terápiás jellegűek is lehetnek. Így nem árt kellő figyelemmel kiválasztani, hogy mire van szükségünk. A vígjátékok, a nevetés gyógyír lehet a mindennapok nehézségeire, a mély mondanivalójú filmek pedig reményt és motivációt adhatnak. Azonban ha gyakran ütközünk nehézségekbe a lelki békénk fenntartásában, hajlamosak vagyunk a nyugtalanságra és könnyen kibillen az egyensúlyunk, akkor nem érdemes újabb löketet adni a szorongásunknak hátborzongató filmekkel.

Nyitókép: vorDa/ Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

 

 

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: