Kre. e. 356-ban, Pellában, Makedónia ősi fővárosában II. Philipposz és negyedik felesége, Olympiasz fiúgyermeknek örülhettek. Makedónia királya megünnepte jövőbeli örököse érkezését, de még ő maga sem sejthette, milyen messzire fog eljutni a fiú.
A gyermek nem volt más, mint Nagy Sándor, aki apja meggyilkolását követően mindössze 20 évesen trónra lépett és Makedónia rettegett haderejét teljesen új szintre emelte. Hadjáratokat indított a görögök, majd a perzsák ellen, és alig több mint egy évtized alatt meghódította az ismert világ nagy részét, mindezt még azelőtt, hogy 32 évesen tragikus hirtelenséggel meghalt. A történelem legnagyobb és legsikeresebb hadvezérének tartják és ez nem is véletlen.
Volt kitől tanulnia
Királyi származása és a trónörökösi mivoltja megkövetelte, hogy kiváló hercegi nevelést kapjon. De Nagy Sándor oktatása messze meghaladta a szokásos szintet. Tanítója ugyanis nem más volt, mint a valaha élt egyik legnagyobb filozófus, Arisztotelész. A híres tudóst II. Philipposz király körülbelül Kr. e. 343-ban hívta udvarába, hogy oktassa akkor tizenhárom éves fiát. Arisztotelész többek közt filozófiát, etikát, tudományt és a művészeteket tanított az ifjúnak, mellyel az volt a célja, hogy egy olyan felvilágosult uralkodót neveljen belőle, aki igazságosan és méltányosan kormányoz. Ennek a tudásnak nagy része azonban az évekkel megkophatott, hiszen Nagy Sándor katonai vezetése egyre inkább a megalománia irányába tolódott el.
Aki nem tudott veszíteni
Nagy Sándor Kr. e. 336-ban lépett trónra, és hamarosan háborút is indított, majd uralkodása nagy részét hosszú katonai hadjáratokkal töltötte Nyugat-Ázsiában, Közép-Ázsiában, Dél-Ázsia egyes részein és Egyiptomban. Hihetetlen, de soha nem győzték le csatában, még annak ellenére sem, hogy gyakran túlerővel szemben harcolt. Legalább húsz jelentős összecsapást nyert meg, olyan nagy katonai hatalmak ellen, mint a görög városállamok, Egyiptom és Perzsia. Viszont nemcsak mesteri taktikus és hadvezér volt, hanem katonái is rendkívüli hűségesek voltak hozzá. Parancsát csak egyszer tagadták meg, a híres Hifaszoszi zendülés során, amikor kimerült emberei nem voltak hajlandóak tovább menetelni az indiai szubkontinens belseje felé.
Uralkodó a csatasorban
Az egyik oka annak, hogy Nagy Sándor felé ilyen odaadást és áldozatkészséget mutattak katonái, az volt, hogy hajlandó volt az első sorban harcolni mellettük. Ez azonban hatalmas kockázatot jelentett, és az uralkodó bizony többször is közelről nézett szembe a halállal. Például a Kr. e. 334-es granikoszi csatában másodpercekre volt attól, hogy halálos ütést kapjon egy perzsa katonától, csak hogy az utolsó pillanatban egyik társának, a Fekete Kleitosznak köszönhetően megmenekült. Később, az indiai hadjárat során legsúlyosabb sérülését szerezte, amikor egy ellenséges nyíl áthatolt a tüdején. Hamarosan el is terjedt a hír, hogy meghalt, ám amikor teljesen felépült, megjelent várakozó csapatai előtt, akik tapsban és könnyekben törtek ki uralkodójukat látva.
Nagy Sándor, a hódító
Uralkodása alatt Nagy Sándor meghódította a görög városállamokat és a hatalmas Perzsa Birodalmat. Ezzel egy olyan birodalmat hozott létre, amely három kontinensre terjedt ki és mintegy 2 millió négyzetmérföldet ölelt fel. Az ókori görög filozófus, Plutarkhosz szerint Alexandrosz több mint hetven várost alapított, bár a modern történészek ezt a számot csak tíz és húsz közé helyezik. Sokukat magáról nevezte el, például Alexandria Troaszt Törökországban, Alexandria Arachosziát és Alexandria Arianát a mai Afganisztán területén, na és persze legjelentősebbet, Alexandriát, amely ma Egyiptom második legnagyobb városa.
Az ókor leghíresebb lova
Plutarkhosz szerint Bukephaloszt, az ókori történelem egyik leghíresebb lovát ajándékként adták Alexandrosz apjának, II. Philipposznak. Azonban az állat olyan agresszív és kezelhetetlen volt, hogy senki sem tudott ráülni. Ezt látva a fiatal Nagy Sándor engedélyt kért a ló megszelídítésére, mondván: „milyen kiváló lovat veszítenek el, pusztán azért, mert nincs meg az ügyességük és a bátorságuk a kezeléséhez!”. Az idősebbek kinevették, de hamar bebizonyította nekik, hogy tévedtek, sikerült megülnie és végül megszelídítenie a vad állatot. Bukephalosz lett Alexandrosz kedvenc lova, aki végigkísérte őt hadjáratain. Az uralkodó pedig annyira nagyra becsülte azt, hogy még egy várost is elnevezett róla.
Rejtélyes halál
Nagy Sándor halála máig a történelem egyik legnagyobb rejtélye. Tudjuk, hogy Alexandrosz 32 éves korában, egy napokig tartó ünnepségsorozat alatt megbetegedett, összeesett és szúró fájdalomra panaszkodott a hátában. Ezt intenzív láz követte, és 12 nappal később meghalt. Ettől a pillanattól kezdve, egészen napjainkig, halálának pontos oka viták tárgyát képezi. Számos elmélet látott napvilágot, beleértve az alkoholos májbetegséget, a maláriát, a tífuszos lázat és a sztrichninmérgezéssel történő merényletet, valamint a Guillain-Barré-szindrómát is. Bár valószínű, már soha nem tudhatjuk meg a teljes igazságot Nagy Sándor haláláról, egy napon talán egy vele kapcsolatos másik nagy rejtély még megoldódhat. Az, hogy hol van eltemetve. Természetesen ezzel kapcsolatban is sok-sok el teória létezik, sírja viszont Egyiptomtól Görögországig bárhol lehet. Persze, az is lehetséges, hogy megsemmisült és soha nem találják meg, bár ez aligha fogja megakadályozni a régészeket abban, hogy tovább kutassanak a történelem legnagyobb hadvezérének végső nyughelye után.
Nyitókép: Ai
Forrás: History Facts.
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Atlantisz elveszett birodalmának rejtélye
- Antasztaszija Romanova igaz története
- A történelem rejtélyes halálesetei
