A túlzásba vitt egészséges életmód nagyon nem egészséges

A problémának neve is van: orthodexia nervosa

Mindenki egészséges szeretne lenni. Sportolunk, odafigyelünk az étkezésre, csakhogy néha átesünk a ló túloldalára. És hogyan válik a túlzott egészség betegséggé? Egyszerűen.

Kalóriák, makrók, kilométerek, kilogrammok – jól tudjuk mik ezek, és talán még ennél is jobban ismerjük a hozzájuk társuló bűntudatot, amikor figyelmen kívül hagyjuk őket. Amikor a diéta már az identitásunk elválaszthatatlan része és képtelenek vagyunk levenni a polcról úgy egy élelmiszert, hogy ne gyártanánk összeesküvéselméleteket, arról, hogy mennyire mérgező adalékanyagokkal van tele, talán érdemes egyet hátralépni: tényleg ez lenne az egészség? Az egészséges életmód ma már szinte társadalmi nyomás, és amikor valami ennyire nagy figyelmet kap hirtelen, az egy idő után mindig kitermeli a végletek embereit. Így az egészség láthatatlan skálájának egyik végén a hedonisták állnak, akik két kézzel habzsolják az életet, a másik végén pedig az orthorexia nervosa-ban szenvedők kapnak helyet.

Mi az orthorexia?

Csak egy újabb furcsa hangzású betegség, amit a modern világ teremtett? Az ortorexia az evészavarok egyik fajtája, amely kényszeres egészségre törekvést jelent. Ezzel a pszichés betegséggel küzdő személy megrögzötten ellenőrzi a táplálékok forrását, mennyiségét, minőségét, és napjának nagy részét az egészséggel kapcsolatos ismeretek összeegyeztetésével tölti. Habár nem jár közvetlen életveszéllyel, mint például az anorexia, a folytonos diétázás és szabályozás gyakran tápanyaghiányos állapottal társul.

Az emberi kapcsolatokat fenyegeti

Ha találkoztál már olyan barátnővel, kollegával, aki a közös étkezések során csak lesújtó pillantásokat vetett a cukros fánkodra, amit még egy isteni hűsítővel is megkoronáztál, majd hosszú prédikációba kezdett a szénhidrátok és zsírok káros hatásairól, akkor pontosan tudod milyen érzés egy orthorexiással együtt ebédelni. Ebből kezdetben csak annyi tűnik fel a külvilág számára, hogy túlságosan merev étkezési szokásokat követ, azonban a hozzá közelállókkal nagyon hamar ellehetetleníti a kapcsolatot. Ő lesz az a személy, akivel semmi másról nem lehet beszélgetni csak az evésről, nem lehet vendéglőbe járni vele, és ő az is , aki órákat tölt el a címkék tanulmányozásával. Ilyen formában létrejön egy olyan élet, amiben helyet kap a „bio” kultusza, az edzés túlerőltetése, a táplálékkiegészítőktől való függés, és a testi jóllét olyan fokú hajszolása, ami már betegségbe csap át.

1 kocka csoki = 1 nap bűntudat

Nincs olyan ember, aki életében legalább egyszer ne veszett volna el a különféle táplálkozással és mozgással kapcsolatos ajánlások rengetegében. Nem beszélve a sok egymásnak ellentmondó ajánlásról, amelyek közül nehéz dönteni. Reggelizzünk vagy ne (igen!), a zsírok jók vagy a zsírok rosszak (a jó zsírok – avokádó, magvak jók), heti 3 vagy 6 testmozgás (kezdésnek a 3 szuper). A laikus, de egészségtudatos ember csak kapkodja a fejét az ajánlások között. Így nem csoda, ha sokunkban bűntudatot kelt, ha engedünk a csábításnak és az ételt nemcsak tápértéke alapján, hanem az élvezeti faktor alapján vesszük magunkhoz. Míg a szüleink, nagyszüleink még a táplálkozást rituálénak tartották, és az ételt jóízűen örömmel fogyasztották, mi már elveszünk a kalóriák és E-számok csapdájában. Az orthorexiás pedig nemcsak bűntudattal, hanem egy hatalmas adag szorongással is meg kell küzdjön.

Már megint a social media

A social médiának a sok jó hozománya mellett, ott van mindaz a mellékterméke, ami a nőket saját identitásukban rendíti meg. Naponta látunk fitneszgurukat kidolgozott testtel, akik mind az egészséget, a fokozott önfegyelmet hirdetik. Csak úgy nézhetsz ki jól, ha diétázol. Elpazarolod a tested adottságait, ha nem fejleszted tökélyre. Ezek az üzenetek hatalmukba kerítenek és elhitetitek veled, hogy csak akkor vagy egészséges, ha mindezeket a trendeket gondolkodás nélkül követed. Emellett, az internet megteremtette annak is a lehetőségét, hogy olyan ismereteket szerezzünk, ami talán egy átlagos ember számára nem releváns. A hormonok, a test különböző sejtszintű folyamatai, amikbe betekintést nyerünk, csak összezavarnak minket. A szervezeted tökéletesen tudja irányítani magát, nem kell ehhez tudnod, hogy a ghrelin hormonok hány óra, hány perckor kezdenek aktiválódni, mert pontosan fogod érezni az éhségérzetet enélkül is. Elég, ha bízol a testedben.

Jobb, ha szakember segítséget kéred…

Steven Bratman Health Food Junkies, vagyis Egészséges Ételfüggők című könyvében leírja azokat a tüneteket, amelyek fennállása esetén érdemes felkeresni egy szakembert:

  • ha az illető naponta több mint három órán át csak az evésen gondolkodik (kivétel dietetikusok, szakácsok),
  • ha az étel tápértéke fontosabb számára, mint az evéssel járó élvezet,
  • ha az étel minőségének fokozása az életminőség csökkenésével jár,
  • ha az illető mind szigorúbban bánik saját magával,
  • ha az addig kedvelt ennivalóról lemond a „helyes” táplálkozás céljából,
  • ha az egészséges étkezés fokozza az önértékelését,
  • ha lenéz másokat, csak mert nem tartják fontosnak az egészséges táplálkozást,
  • ha megszegi az önmaga által felállított evési szabályokat, súlyos bűntudata és szégyenérzete támad.

Nyitókép: Oliver Rossi/GettyImages

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Legnépszerűbb cikkek: