A világjárvány beintett a környezetvédelemnek: óceáni hulladékként végzik a maszkok és a kesztyűk

A Föld vizeinek szennyezettsége eddig is hatalmas globális problémát jelentett, azonban a koronavírus-járvány újabb óriási pofont adott az ökoszisztémának. Elképesztően sok eldobható egészségügyi terméket halásznak ki az óceánokból.

Egy világjárványról nem lehet túl sok pozitív dolgot elmondani, de a pandémia miatt bevezetett (nemzetközi és lokális) közlekedési korlátozások, valamint az ipari termelés jelentős csökkenése látványos eredményeket mutatott az elmúlt hónapokban. Mondhatni, öröm az ürömben, hogy a szén-dioxid kibocsátás mérséklődésének köszönhetően a légkör szennyezettsége szemmel láthatóan visszaesett. Több olyan műholdfelvétel is bejárta a világsajtót, amely bizonyította, hogy például Kína, Olaszország és India felett kitisztult a levegő. De arról is sokat hallottunk, hogy a vizek élővilága is profitált leállásából. Ott élt bennünk a remény, hogy ezek a hírek felnyitják az emberek szemét és mindannyian elindulunk egy ökotudatosabb jövő felé, de ezt az álomképet ahogy jött, el is hessegettük. Ugyanis a termelés újraindítása miatt újra megnőtt a levegő szennyezettsége. Ráadásul több fertőtlenítőszert és egyszer használatos műanyagot használunk, amellyel tovább rontjuk a helyzetet.

Mielőtt a koronavírus fenekestől felfordította volna az életünket, a fenntarthatóság és a környezettudatosság eddig sosem látott népszerűségnek örvendett. Egyre több helyen tiltották be az eldobható műanyagtermékek használatát, és az újrahasznosított anyagok is nagy figyelmet kaptak. A környezetvédelemi trend azonban megtorpant, hiszen nemcsak az éttermek és boltok kénytelenek az egyszerhasználatos műanyagokkal felszerelkezni, hanem a mi életünkben is újra gyakran visszaköszön ez az alapanyag: a maszkok, a gumikesztyűk, a műanyag flakonokban kapható fertőtlenítőszerek továbbra is hatalmas mennyiségben fogynak és sajnos gyakran óceáni hulladékként végzik.

A strandok jelentik a kisebb problémát

Legalábbis ezt mutatják a legfrissebb adatok, például a Surfrider oldalán. Az amerikai önkéntes szervezet rendszeresen összegyűjti a strandokon eldobott és a vízpartra kivetett hulladékot, majd ezt egy online adatbázisban rögzítik. Az oldalon külön kategóriába sorolják a Covid-19 védőfelszereléseket, amelyekben a különböző maszkokat, kesztyűket és törlőkendőket számolják össze: az önkéntesek eddig közel 150 darab terméket gyűjtöttek be, pedig csak néhány alakalommal vonultak a partokra a korlátozások bevezetése óta.

Gepostet von Opération Mer Propre am Sonntag, 31. Mai 2020

A számok elsőre nem tűnnek katasztrofálisnak. Viszont figyelembe kell vennünk, hogy az Egyesült Államokban továbbra is szigorúbb szabályozások élnek, így kevesebb ember látogatja a fürdőhelyeket. Sokkal nagyobb aggodalomra adnak okot azok a fotók, amelyeket az Opération Mer Propre tett közzé. A francia székhelyű szervezet tagjai az Azúr-part környékén merülnek gyakran a víz alá, hogy megtisztítsák a tengert. Julie Hellec, a csoport szóvivője szerint az utolsó merülések során összegyűjtött hulladék 5%-át teszik ki az eldobható egészségügyi termékek, de többször is felhívták arra a figyelmet, hogy ez az arány könnyen elérheti a 80%-ot is, ha nem teszünk semmit.

Hellec azt is hozzátette, hogy ezek a hulladékok hatalmas kárt okozhatnak a biodiverzitásban (az élővilág sokféleségében): „A vízi élőlények belegabalyodhatnak a maszkokba. A vízzel megtelt latex kesztyűk hasonlítanak a medúzákra, és ez az állat a teknősök egyik fő tápláléka. Az éhes teknősök bekapják őket és vagy megfulladnak, mert nem tudják lenyelni, vagy a folytonos teltségérzet miatt nem esznek többet, ezért elpusztulnak.”

450 évig szennyezik a vizeket

Februárban az OceansAsia Hong Kong partjainál fedezett fel egy a víz felszínén lebegő, főként szájmaszkokból álló hulladékkupacot. Gary Stokes, a csoport aktivistája is arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a vízben élő állatok, például a teknősök és a delfinek tömeges pusztulásához vezethet. Emellett pedig közvetetten is szennyezik az élővilágot: a legtöbb maszk polipropilént, hőre lágyuló polimert tartalmaz, ráadásul gyakran még a pamut változatokban is felfedezhető kisebb-nagyobb mennyiségű poliészter. Ezek a tárgyak évekig szennyezik az óceánt, legtöbbjük nem bomlik le, hanem nagyon apró részekre esik szét. És így még veszélyesebbé válik, mint előtte. A műanyaghulladékok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél kisebb mikrorészecskéket a halak és a planktonok elfogyasztják és az ő szervezetükben ez nem bomlik tovább. Amennyiben egy ilyen állat a tányérunkra kerül, úgy mi is elfogyasztjuk a mikroműanyagot. 

Nehéz megbecsülni, hogy a műanyag hulladék mennyi idő alatt bomlik le, de a szakértők 450-1000 év közötti élettartamot becsülnek a különböző típusoknak. Hellec szerint sürgős változásokra van szükség, hiszen egy eldobott fertőtlenítőszeres palackkal, egy kesztyűvel a saját utódaink jövőjét tesszük tönkre. „A minimum 450 éves élettartam ökológiai szempontból egy időzített bomba és tartós következményeket von maga után. Fontos, hogy globálisan összefogjunk és mindenki kivegye a részét a műanyaghulladék elleni harcban. Ebben a rendkívüli helyzetben elővigyázatosnak kell lennünk, de ne csak a saját egészségünkre figyeljünk, hanem a bolygóéra is.”

Nyitókép: Fernando Jorge/Unsplash

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: