Ahogy kint, úgy bent: miért olyan nehéz leszámolni a depressziós kupival?

A koszos, rendetlen lakás nem feltétlenül az igényszintünkről, sokszor inkább a mentális állapotunkról árulkodik. Ilyenkor nemcsak fizikai, de lelki nagytakarításra is szükség van.

Igénytelen, koszos, lusta. Az ember könnyen ítélkezik, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez alól én kivétel vagyok. Volt olyan albérletem, amit négyen, négy napon át suvickoltunk ki a ganéból, hogy olyan állapotban tudjak beköltözni, amitől nem fog el a hányinger. Nekem is az volt az első kérdésem, hogyan lehet ilyen körülmények között élni, pedig jól tudom, hogy nekem is voltak bizony „kupis“ időszakaim. Persze, mondogattam magamban, hogy az én kupim bizony távol állt a kamraajtón éktelenkedő fekete penésztől, azonban a valóság az, hogy jóval könnyebb a kosz ilyen mértékű megnyilvánulásába belecsúszni, mint gondolnánk.

Nem véletlenül mondják, hogy ahogy kint, úgy bent. Bár hajlamosak vagyunk a takarításra úgy gondolni, mint a felnőttlét egy „szükséges rossz“ velejárójára, valójában azonban a takarítás az öngondoskodás egy formája. Azért mossuk el a tányért, mielőtt újra eszünk belőle, mert meg akarjuk őrizni az egészségünket és azért pakoljuk el a tiszta ruhát a szárítóról, hogy esztétikusabb környezetben tengethessük a mindennapjainkat. Ám ha valaki depresszióban szenved, ezek a cselekvések már nem is olyan maguktól értetődőek.

Szóval, igen, bevallom, nekem is voltak „kupis“ periódusaim. Volt, hogy bíztam benne, senki nem toppan be váratlan vendégként, nem szívesen mutattam volna ugyanis meg, mi rejlik a zárt ajtó mögött. Ma már tudom, hogy azokban az időszakokban mennyire mélyponton voltam: a 10-12 órás műszakok, a 3-4 órás alvás oda vezetett, hogy se erőm, sem kedvem nem volt megbirkózni a mosatlan edényekkel vagy a szobában széthagyott koszos zoknikkal. A kupi felett érzett bűntudat pedig csak tovább mélyítette ezt a szakadékot, a negatív önkép, amit óhatatlanul is magamévá tettem általa, szinte már bénítóan hatott és el sem tudtam képzelni, hogyan leszek majd úrrá az egyre nagyobb káoszon. Ezért inkább bele sem kezdtem.

Fotó: Getty Images

Az én példám ugyan messze van attól, ami az igazi depressziós háztartást jelképezi, mégis átérzem azoknak a problémáját, akik úgy érzik, a pokol legmélyebb bugyraiból nincs kiút. A tisztaság témája ugyanis nem csak abból a szempontból ördögi kör, hogy az újratermelődő koszos edények és elkerülhetetlen por miatt sosem érhetünk teljesen a végére, hanem a hiánya is egyfajta önbeteljesítő jóslatként működik: a kupi látványa nyomasztóan hat a lelkivilágunkra, s ez a nyomás bénítóan hat a cselekvési képességeinkre. A környezetünk állapota egyértelműen hatással van a mentális jólétünkre, számos tanulmány készült már arról, hogy jobban koncentrálunk, kreatívabbak vagyunk egy rendezett lakásban vagy irodában, és nem véletlenül ajánlják a szakemberek, hogy minél több növénnyel vegyük körbe magunkat. Ez azonban fordítva is ugyanígy igaz, hajlamosabbak vagyunk a lehangoltságra, ha rumli vesz minket körül.

Egy depresszióban szenvedő ember számára azonban az öngondoskodás kész kín, a belső vívódás pedig, hogy el kell vinnie a koszos poharat a mosogatóig, valós. Minél tovább úszik az ember ebben az állapotban, annál nehezebb kikecmeregni belőle, s ilyenkor bizony nem is olyan nehéz eljutni a szétdobált holmiktól a penészes kamraajtóig. A jelenség nem csupán a depresszió, más mentális betegségek esetén is megfigyelhető, mint például az ADHD okozta cselekvési blokk következményeként vagy szenvedélybetegségek velejárójaként is. Ezért fontos, hogy legyünk kicsit elfogadóbbak magunkkal és másokkal egyaránt, a stigma mögött, amit ilyenkor oly könnyen ráaggatunk a rendezetlen háztartásban élőkre, legtöbbször sokkal mélyebb probléma rejtőzik. Az első lépés, hogy felismerjük és megbékéljünk annak a gondolatával, hogy bizony a lelki egyensúly felborulása egyes esetekben a mérhetetlen káoszban manifesztálódik.

Hogyan számolj le a depressziós kupival?

Kérj segítséget!

Nem ciki szakemberhez fordulni, legyen szó akár a belső, akár a külső problémáról, hiszen bár a kupit egy alapos takarítással felszámolhatod, amíg a lelki tényezőket nem szünteted meg, újra és újra belecsúszol majd ugyanabba a kerékvágásba. A terápia mellett azonban a lakásod terén is kérhetsz segítséget, hívj egy takarítónőt, aki segít legyőzni az eluralkodott káoszt! Sőt, ma már olyan önkéntes angyalok is akadnak – mint a videóban látható magyar lány –, akik kifejezetten depresszióban szenvedő embereknek nyújtanak támaszt azzal, hogy egy alapos takarítással új életet lehelnek a háztartásba, levéve ezáltal egy óriási mentális terhet a vállunkról.

Lépésről lépésre

Egy rumli kellős közepén a legrémisztőbb gondolat egy mentálisan leterhelt ember számára, hogy végeláthatatlan feladatnak látszik a takarítás. Cselezd ki a rendszert: állíts egy időzítőt 5 vagy 10 percre a telefonodon és tűzd ki magadnak azt a célt, hogy ezalatt az idő alatt elvégzel valami apró dolgot a lakásban. Legyen ez a mosogatás, a portörlés vagy az, hogy leviszed a szemetet, egyezz ki magaddal egy-egy teendőben és engedd meg magadnak, hogy azután visszafekhess a kanapéra.

5 percet ugyanis a legfárasztóbb napon is kibír az ember egy kis házimunkával, s ha minden nap megteszel csak ennyit magadért, rövid időn belül újjá varázsolhatod az otthonodat. Ráadásul ezzel a technikával jó eséllyel becsapod az agyadat is, a legtöbb ember ugyanis, ha már belekezdett, nem áll meg a kitűzött feladatnál, hanem a mosogatás után még letörli a konyhapultot vagy „csak még ezt“ gyorsan megcsinálja. Így valójában sokkal több feladatot végzünk el, a mentális túlterheltség nélkül, ami pedig a legnagyobb mumusa a mély depresszióban lévő embereknek. 

Zene füleimnek

Kapcsold be a kedvenc dalodat, nyomj egy lejátszási listát, például a legmenőbb filmzenékből, és ha biztosra akarsz menni, táncolj pár percet, mielőtt belefogsz a feladatokba. (Táncolni egyébként takarítás közben is ér!) A szervezeted ugyanis elkezd dopamint termelni a zene és a tánc hatására, ezzel pedig energiát és legfőképpen jó kedvet nyersz a további feladatokhoz.

Teremts új rutint

Az ötperces szabály azért nagyszerű, mert minden egyes napodba be tudod építeni. Tartsd meg hát ezt a jó szokást! Esténként tarts egy ötperces szeánszot, ami alatt egy apró dolgot megcsinálsz a környezetedért vagy magadért. Hidd el, ha lefekszel a kanapéra, utána már nem állsz fel a kényelmetlen teendők miatt, ezért a legjobb, ha még azelőtt beiktatod, hogy bekuckóznál a kedvenc sorozatodhoz.

Ismerd meg magad

Produktívabb vagy reggel? Akkor iktasd be a pakolást felkelés után. Jobban érzed magad, ha rendezett a nappali, amikor felkelsz? Akkor este csinálj meg valamit, amitől jobb kedvre derülsz másnap. Igazítsd meg például a díszpárnát, hajtsd össze a pokrócot, ne hagyd csak úgy ott heverni. Kis lépés ugyan, de hidd el, csodákra képes ez a néhány apróság!

Csípd fülön a problémát, mielőtt eluralkodik!

Minden kupi egy-egy el nem pakolt kiskanállal kezdődik. Figyelj hát az apró jelekre, ugyanis ezek indikálják, mennyi stresszt hordozol magadban, akár anélkül is, hogy észrevennéd. Én például ma már tudom, hogy ha kettőnél több kávéscsészét találok a lakás legmegdöbbentőbb pontjain, az azt jelzi, hogy össze-vissza ugrálnak a fejemben a gondolatok és itt az ideje egy kis „énidőnek“. 

A holnapi önmagadért

Amikor eluralkodik az emberen a mentális túlterheltség, a legnehezebb feladat, hogy az öngondoskodást beiktassa a napjaiba. A depresszióval küzdők számára az, hogy „önmagadért teszed“, nem elég jó motiváció, hiszen nem érzik úgy, hogy megérdemlik azt a fajta törődést, amit egy tiszta ruha adni tud. Azonban még ebben az állapotban is képesek eszeveszett takarításba fogni, ha vendég áll a házhoz, s épp ez a fajta hozzáállás az, amit a maguk javára tudnak fordítani. Tekints úgy a jövőbeli énedre, mint egy vendégre, aki nem szeretnéd, hogy bármiben is hiányt szenvedjen az otthonodban. Elfogyott a wc-papír a fürdőben és semmi kedved elmenni a szekrényig, hogy új tekercset hozz? Lehet, hogy a mai éned túl megterhelőnek érzi ezt a feladatod, ám a holnapi önmagad borzasztóan hálás lesz érte, ha gondolsz rá. 

Légy büszke magadra!

Nem számít, hogy megálltál az ötperces feladatnál vagy továbbvitted a takarítást, mindenképpen megérdemelsz egy vállveregetést. Nem a mosogatás miatt, hanem azért, mert szembenéztél a belső démonaiddal és felülkerekedtél rajtuk. Néha egy-egy apró lépés is óriási változásra képes, márcsak azért is, mert általa egy kicsit másképp tekinthetsz magadra.

Nyitókép: Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: