A jövőre 120 éves relativitáselmélet valójában nem is Albert Einstein érdeme, hanem a feleségével közös munka eredménye lehet?
Bár Albert Einstein nevét mindenhol a zsenialitással teszik egyenlővé, kevesen tudnak első feleségéről, Mileva Marić-ról és arról, hogy ő is részt vett a férje tudományos tevékenységében: ott volt férje mellett a legkreatívabb és legmeghatározóbb éveiben, mégis rejtve maradt. Egyesek szerint nemcsak intelligens hangadóként, hanem munkatársként, sőt, társszerzőként is bekapcsolódott a tudományos munkába, erről viszont évek vagy inkább évtizedek óta megy a vita, hogy vajon mi az igazság. Ebbe kapcsolódott be nemrég a Quora tudásmegosztó hálózaton Paul Mainwood, a fizika filozófiájának doktora, aki szerint az, hogy Einstein a feleségétől lopta volna például a relativitáselméletet (vagy legalábbis belement volna abba, hogy a nő neve ne jelenjen meg a publikációban) egy rendkívüli állítás, és mint ilyen, bizonyítékot igényel.
A Forbes.com cikke azt is kiemeli, hogy Einstein-kutatók (nevezetesen John Stachel és Robert Schulmann) sok időt és energiát fordítottak az állítás forrásainak tisztázására, amely Mainwood szerint két állításra fut ki. Az egyik, hogy Abram Fjodorovics Joffe, a szovjet tudományos akadémia tagja és 1902-től 1906-ig Röntgen asszisztense, látta a Zur Elektrodynamik bewegter Korper című relativitáselméleti dolgozat eredeti kéziratát, amit „Einstein-Marity” aláírással látták el. A Marity a szerb Marić, Mileva leánykori nevének magyar változata. Tehát az állítás szerint Mileva Marić Einstein neve szerepelt az eredeti kéziraton, de aztán kihagyták a megjelent cikkből, ahol egyedül Albert Einstein neve szerepel. A másik pedig, hogy 1901. március 27-én Einstein írt egy levelet a feleségének, amelyben a következő kitétel szerepelt: „… sikeresen befejezzük a relatív mozgással kapcsolatos munkánkat”, ami együttműködésre is utalhat, de érdemes ezeket sorra venni.
Einstein felesége és a relativitáselmélet
Az első állítással az a baj, hogy egyszerűen nem igaz. Úgy tűnik, hogy ez a történet Dr. Trbuhović-Gjurićtól származik, aki azt állítja, hogy Joffe látta az 1905-ös relativitáselméleti dolgozat kéziratát, és hogy Einstein és Marić neve is szerepel rajta. Amikor bizonyításra kérték fel, Dr. Trbuhović-Gjurić Joffe kiadott emlékirataira hivatkozott forrásként, ő viszont ezt írja:
1905-ben három cikk jelent meg az „Annalen der Physik” című folyóiratban, amelyekkel a 20. századi fizika három nagyon fontos ága kezdődött. Ezek a Brown-mozgás elmélete, a fény fotonelmélet és a relativitáselmélet voltak. E cikkek szerzője – egy akkor még ismeretlen személy, a berni szabadalmi hivatal egyik bürokratája, Einstein-Marity (Marity a felesége leánykori neve, amelyet svájci szokás szerint a férj családnevéhez adnak hozzá).
Tehát Joffe csupán egy svájci szokást jegyez meg, miközben mindhárom dolgozatot a berni szabadalmi hivatal egyetlen bürokratájának tulajdonítja. Valahogy úgy tűnik, hogy ezt a passzust félreértették, és azt állították, hogy az egyik dolgozat eredeti kéziratán látott egy nevet, amit aztán úgy értelmeztek, hogy a felesége társszerzője volt a dolgozatnak.
A második idézet valóban létezik
Ahogy a Forbes.com is kiemeli, a második állításnak legalább az az előnye, hogy valami valóságosra utal: Einstein valóban ezt írta Marićnak írt levelében:
Milyen boldog és büszke leszek, amikor mi ketten együtt sikeresen befejezzük a relatív mozgással kapcsolatos munkánkat! Amikor más emberekre nézek, akkor fogom fel igazán, hogy mi vagy te!
A levelet egy mélyen szerelmes Albert Einstein írta, aki egy mandarin két feleként akart kettejükre tekinteni. Sok más levél is van Einsteintől Marićhoz, ahol világossá válik, hogy ki végzi a munkát. Marić több, ezekre a levelekre adott válasza is fellelhető a neten. Tüzetes vizsgálat után viszont a szakemberek arra jutottak, hogy egyikben sem mond semmi szakszerűt a tudományról, csak általános bátorítást nyújt (pl. „Nagyon örülök, hogy Kleiner kedves volt hozzád”). És e bátorítás során Marić többször is utal férje munkájára, ötleteire és tanulmányaira.
Abban az időben akik fizikailag távol voltak egymástól, mint Einstein felesége és a géniusz, csak levélben tudtak értekezni egymással. És akik összehasonlították ezeket a házastársi leveleket Einstein Marcel Grossmanhoz és Michele Bessóhoz írt leveleivel, láthatták, hogy azok tele voltak elméletekkel, képletekkel és fizikai spekulációkkal. A Marićhoz és Marićtól írt levelekben viszont ezekből semmi sincs. Tehát valószínű, hogy abban a bizonyos 1901-es levélben a szerelmes Einstein kiterjesztette a párjával közös törekvéseiről alkotott elképzelését a házaspár, mint csapat produktumára. A többi levélből (és ezekből rengeteg van) kiderül, hol folyt valójában a tudományos munka.
Persze, előfordulhat, hogy ezek a bizonyítékok mégsem perdöntőek, de annak az alátámasztására, hogy Einstein a feleségétől plagizált volna, ezek a bizonyítékok alkalmatlannak látszanak. Ez persze nem vitathatja el Mileva Marić érdemeit, akinek támogatása nem merült ki az akkoriban megszokott feleségszerepben, hanem a háttérből ő is részt vett valamilyen módon – ha mással nem, intellektuális támaszként, ami akkortájt szintén nem volt átlagosnak nevezhető – férje tudományos tevékenységében, bizonyos tekintetben úttörőnek tekinthető a nők tudományos szerepvállalását nézve.
Forrás: Independent.co.uk és Forbes.com
Nyitókép: Bettmann / Contributor/GettyImages
