Tüsszögés, köhögés, torokkaparás, folyó orr... honnan tudhatod, hogy allergia vagy megfázás okozza-e a tüneteket? A szakember szerint ha ezt a három dolgot mérlegeled, az már sokat segíthet a különbségtételben.
Gyerekkorom óta sehová sem megyek százas zsepi nélkül (igen, valószínűleg az egyetlen ember vagyok a galaxisban, aki nyaralni is úgy indul el, hogy a kis zsepikék tucatjai – nem túl zero waste módon tíz darabonként előre csomagolva – fészkelik be magukat a bőröndjébe és a táskáiba). Merthogy tényleg bármikor elkaphat a tüsszögés, amit orrfolyás, köhögés, torokkaparás, szemviszketés is kísérhet. Valószínűleg mindenre allergiás vagyok, ami zöld – és most bele se kezdek annak ecsetelésébe, hogy ez vidéki lányként mekkora szívás. De olyan is volt már, hogy kiderült: ez bizony erős megfázás. Hogyan lehet a kettő közt különbséget tenni, és vajon lehet-e olyan, hogy az allergiám csapott át valahogy megfázásba? Úgy gondolom, ideje megismernünk a tudomány álláspontját.
Allergia vagy megfázás: két külön állatfaj, tüneteik mégis hasonlóak
Bár az allergia vagy megfázás közti differencia a szakemberek szerint is sem könnyű, de nem is lehetetlen: Dr. Christopher Brooks allergológus és immunológus megfogalmazása szerint két külön állatfajról van szó, amelyek egyszerre is létezhetnek a szervezetünkben, és nagyon hasonló tüneteket válthatnak ki. Sokszor átfedés is lehet, különösen a hűvösebb időben, amikor több a kórokozó. De az, hogy az allergia átalakulna megfázássá, nos, ilyen nincs. Viszont elkaphatjuk a kettőt egyszerre. Illetve, aki nem kezelteti az allergiáját, az hajlamosabb lehet a megbetegedésre.
Hogy miért? Dr. Brooks szerint, amikor az allergiája fellángol, az orrban, az orrmelléküregekben és a légutakban lévő szövetek begyulladnak és kissé legyengülnek. Így a behatoló vírusok könnyebben bejutnak a sejtekbe, és megfázást okozhatnak. A megfázás, vagy allergia okozta gyulladás és dugulás, pedig arcüreggyulladáshoz is vezethet. Ez olyan tüneteket okozhat, mint a rossz lehelet, fájdalom vagy nyomás a szem körül, köhögés, fáradtság, fejfájás és láz.
Ezen kívül a szakemberek szerint bizonyos allergiagyógyszerek következtében is könnyebben összeszedhetünk olyan betegségeket, mint például egy nátha. A Mayo Clinic szerint a nagyon súlyos allergiára szájon át szedett szteroidok gyengíthetik az immunrendszert és növelhetik a fertőzések kockázatát. Bizonyos injekciós gyógyszerek (mint például az omalizumab) pedig szintén növelhetik valamelyest a megbetegedések kockázatát, véli Dr. Brooks. Hozzátéve, hogy „más lehet a helyzet a vény nélkül kapható allergiagyógyszerekkel vagy azokkal, amelyeket az orvos enyhe vagy közepesen súlyos allergiára írhat fel. Nem találtuk úgy, hogy az antihisztamin tabletták, a szteroid orrspray-k vagy az antihisztamin orrspray-k több megfázáshoz vezetnének” – mondta.
Szóval röviden: az allergia nem alakulhat át megfázássá, de aki allergiás, az bizonyos körülmények közt hajlamosabb lehet, hogy elkapja a náthát.
Különbség a tünetekben
Való igaz, határozottan van némi átfedés, de az allergia és a megfázás tünetlistája nem teljesen ugyanaz. A Yale Medicine szerint a szezonális allergiák a következőket okozhatják: tüsszögés, orrdugulás, viszkető szem, orr és torok, orrfolyás és szemkönnyezés, köhögés, fáradtságérzet. Ami pedig a megfázást illeti, a Johns Hopkins Medicine szerint a nátha a következő tünetekkel járhat: orrdugulás vagy orrfolyás (ami fokozott nyálkatermelődéssel jár), kaparó vagy fájó torok, tüsszögés, enyhe köhögés, könnyező szemek, magasabb testhőmérséklet, fejfájás és izomfájdalom, fáradtság, hidegrázás.
3 módszer, hogy könnyebben meghatározhasd az allergia és a megfázás közti különbséget
Először is csekkold, viszket-e a szemed és az orrod. „Az allergiás tünetek ugyanis gyakran viszketéssel járnak, a megfázás tünetei viszont nem” – mondja Dr. Brooks. Az allergiától vörösek is lehetnek a szemeid, ezt is érdemes megnézned a tükörben. A következő árulkodó tünet a magasabb testhő. Allergia esetén biztosan nem fordul elő a láz, megfázásnál viszont simán lehet legalább egy kis hőemelkedésed.
Emellett van még egy fontos szempont, hogy meddig állnak fenn a tünetek. A megfázás több naptól néhány hétig tarthat a Johns Hopkins Medicine szerint. Ezzel szemben a szezonális allergia tünetei hetekig vagy hónapokig tarthatnak, leggyakrabban tavasszal vagy ősszel, az American College of Allergy, Asthma, & Immunology (ACAAI) szerint. És ha a benti környezetedben (lakásban, munkahelyen, stb.) vagy allergiás valamire, mint a penész vagy poratka, akkor a tünetek addig fennállhatnak, míg ki nem derül, mire vagy allergiás és el nem kezdesz tenni ellene.
Mikor fordulj orvoshoz?
Légzési problémával, magas lázzal, vagy ha a tüneteid 10 nap után sem javulnak, házi praktikák, illetve vény nélkül kapható szerek ellenére sem, mindenképp keresd fel az orvosod. Ahogy akkor is, ha van olyan alapbetegséged, amely hajlamosabbá teszi a szövődményekre, mint például az asztma vagy a COPD. A háziorvosod megerősítheti, ha jó lenne egy allergiavizsgálatot beiktatnod. De ha a náthád gyarapodott valami csúnya baktériumos szövődménnyel, akkor is nála vagy a legjobb helyen, mert amellett, hogy talán további vizsgálatokra is elküld, szinte biztosan antibiotikumot fog felírni. Érdemes követned a tanácsait, hogy minél gyorsabban újra jól érezd magad a bőrödben.
Forrás: Wellandgood.com
Nyitókép: Martin Dimitrov/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Megfázás, köhögés vagy allergia gyötör? Irány a sóbarlang!
- Viszlát állandó tüsszögés! Íme 7 étel, ami enyhítheti az allergiás tüneteket
- 10 érdekesség, amit nem tudtál a pollenekről
