Álom vagy valóság: mennyi időt töltünk ébren éjszaka?

Nem elég, hogy egyre kevesebbet alszunk, még rosszul is tesszük mindezt.

Az alvás az élet legtermészetesebb része, nélkülözhetetlen a túléléshez. A szervezetünk ez idő alatt tud regenerálódni, kikapcsolódni és pihenni. Az, hogy kinek mennyi időnyi alvásra van szüksége a pihenéshez, egyénenként változó és számos dolog befolyásolhatja. Az egyre gyakrabban és egyre fiatalabb korban jelentkező alvásprobléma hátterében – nem mondunk nagy újdonságot –, a stressz és a mindennapi szorongásaink állnak.

A Samsung nemrég végzett egy tanulmányt az alvás minőségének elemzésére, amely szintén azt az elkeserítő tényt állapította meg, hogy az alvásprobléma globális jelenség. A tanulmány összesen 716 millió, a Samsung Health alkalmazáson keresztül rögzített éjszakát elemzett, hogy rávilágítson a probléma hátterére.

8 óra pihenés?

Korábban volt egy íratlan, de általános érvényűnek tartott szabály, amiről még egy ikonikus dal is született: 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás. Ez a túlságosan idealisztikus hármas már korábban megdőlt, az elmúlt években egyre több elemzés látott arról napvilágot, hogy nincs is szükség 8 óra alvásra. Az már egy másik kérdés, hogy a mai, felgyorsult világban, szinte időnk sincsen ennyit aludni. De nem dőlhet nyugodtan hátra az, aki rendszeresen csak pár órát alszik, a megfelelő idő ugyanis a 6,5-7 óra között van.

Viszont ez a szám sem ennyire egyértelmű, ugyanis ez nem az ágyban töltött órák számát, hanem a valós alvást kellene, hogy jelentse. A szakértők ugyanis azt is megfigyelték, hogy az éjszakai alvás ideje alatt nagyon sok az ébren töltött idő, ami természetesen nagymértékben befolyásolja a pihenés hatékonyságát.

idő, óra, ébredés, időpont ágy
fotó: amriphoto/ Getty Images

Kevés, viszont rossz alvás

Tehát az elkeserítő tény általánosságban az, hogy sokkal kevesebbet alszunk, és ráadásul még rosszul is. Világszerte megfigyelhető tendencia, hogy jóval későbbre tolódott a lefekvés ideje, nagyon sok esetben éjfél utánra, ami már szűkíti a pihenés lehetőségét. De ezt még tetézzük a késői vacsorával, vagy a hosszan éjszakába nyúló tévézéssel, esetleg munkával, ami az agyat még egy ideig egy meghatározott fordulatszámon tartja. Így, amikor végre ágyba kerülünk, ahhoz is kell plusz idő, hogy teljesen ki tudjunk kapcsolni. Ezek mellé nagyon gyakran társul a korai kelés, ezek miatt pedig a valóban alvással töltött idők száma 3-4-re csökken.

Egy-egy kivételes alkalomkor ezt még jól tolerálja a szervezet, de ha ez rendszeressé válik, azzal már az egész életminőségünkre és a fizikai állapotunkra negatív hatást gyakorol. A kevés alvás napközbeni fáradtsághoz és az ebből logikusan következő ingerlékenységhez vezethet. De a teljesítményen, a hatékonyságon és a kreativitáson is mind tetten érhető, mert a nem elegendő mennyiségű alvás kisebb fokú koncentrációs képességet is eredményez.

Az alváshiányhoz egy bizonyos életkor után pedig a különféle egészségügyi problémák is hozzájárulhatnak, a 70 éves korosztályra szűkítve az eredményeket sokkal rosszabb adatok születtek, mint a 20-30 évesek körében.

Ne az alvásból vedd el az időt!

Elméletileg nagyon egyszerű a képlet: nincs mese, éjjel aludni kell! A gyakorlatban nyilván ez nem mindig ilyen egyszerű, de nem kell pánikolni, ha nincs lehetőség a gyökeres változtatáshoz, apró lépésekkel is lehet célt érni.

Azt kell mindig szem előtt tartani, hogy ha arra trenírozzuk a szervezetünket, hogy legyen kedves beérni kevesebb alvással, akkor ahhoz fog hozzászokni. Viszont egy idő után könyörtelenül benyújtja a számlát, mert egyszerűen a regenerálódás és pihenés idejét nem lehet megspórolni.

A kutatásban részt vevő szakértők szerint, az elégtelen alvás ideje legtöbbször a rossz időbeosztás. Ezért is ajánlják, hogy egy hétig vezessünk naplót az időnkről, onnantól kezdve, hogy reggel mikor kelünk, este mikor fekszünk, és a kettő között mire mennyi időt szánunk. Az egy hét elteltével elemezzük ki, egyrészt, hogy mennyire rendszeres az életünk (mert a rendszertelen életritmus is felborítja az alvási ciklust), másrészt, hogy hol csúszik ki az időnk a kezünkből. A heti számokból pontosan ki fog rajzolódni, hogy esetleg érdemes 20 perccel korábban kelni, vagy, hogy teljesen felesleges hatszor kávézni munkaidőben. Némi odafigyeléssel és csak egy kicsit jobb logisztikával, sokkal hatékonyabbá tehetjük az életünket. A nyugodt, kiegyensúlyozott napok után pedig stresszmentes és pihentető lesz az alvás.

Forrás: elle.es

Nyitókép: Ridofranz/GettyImages

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Tedd meg a befizetéseidet, mi pedig megnöveljük a nyerési esélyeidet maximum 275 000 forintig. (x)