Vannak emberek, akik adnak egy csodálatraméltó dolgot a világnak. Vannak emberek, akik adnak néhány csodálatraméltó dolgot a világnak... és van Amelia Earhart.
A repülésben, a számtalan technikai vívmány és tudományos magyarázat ellenére is van valami hátborzongatóan misztikus. Számtalanszor magyaráztak nekem aerodinamikai felhajtóerőről, áramlási sebességről, nyomáscsökkenésről. Hiába. Mondhat bárki bármit, felszálláskor nekem mindig ott van az értetlenség gombóca a gyomromban, a zsigereimben azt érzem, a gépeket akkor is valamiféle felsőbbrendű csoda tartja fenn a levegőben. Valószínűleg ez a csoda vonzotta Amelia Earhart szívét-lelkét is. Így lett ő a XX. század legbátrabb nője, a világ első női repülőgép-pilótája, aki számtalan világrekordot állított fel és aki egyedül repülte át az Atlanti-óceánt, kereste és imádta a kalandokat.
Kalandok szárnyán
Csakhogy Amelia ennél sokkal többet is adott nekünk és a jövő nemzedékénék: nők millióit biztatta arra, hogy törjenek ki a konvenciókból, kövessék és valósítsák meg álmaikat. Ő meglátta az elefántot a kalapban, és a rókával együtt megszelidítette az egész akkori társadalmat is. Együtt létezett a levegővel, életét ennek a varázslatos élménynek szentelte. Teljesítményén nem fogott az idő vasfoga, számtalan könyv és egy nagyfilm is feldolgozta kalandjait. Karaktere megjelent az Egy éjszaka a múzeumban vígjátékban és navigátorával együtt a Star Trek Voyager sci-fi filmsorozat 37-esek című epizódjában is központi szerepet kapott. Bátorsága, elszántsága egy férfiak által uralt korban nem oxidálódik, a mai napig inspiráló minden nő számára.
„Egy kaland önmagáért is megéri.” Amelia Earhart
Amelia Mary Earhart csodálatos élete
1897 július 24.-én született Atchinsonban, Kansasben. Bár egy olyan korban élt, ahol a nőknek lényegesen kevesebb előjoga volt, már fiatal korában sem érdekelték a konvenciók. Elég korán kitört a klaszikus gender korlátokból. Kosárlabdázni járt és autószerelést tanult, szeretett lógni az iskolából. Testévérével Muriellel együtt sokat költöztek édesapjuk munkája, vagy inkább munkanélkülisége miatt, de nagyszüleiktől ettől függetlenül nagyon jó nevelést kaptak. Sokat olvastak, és zenét hallgattak.
Amelia 1917-ben, egy évvel azután, hogy befejezte a középiskolát, a kanadai Vöröskereszthez csatlakozott, hogy az első világháborúban harcoló katonáknak segíthessen. Itt nemcsak a Royal Flying Corps gépeit nézhette egész nap fel és leszállni, de sok pilótával is alkalma nyílt barátkozni, beszélgetni ápolásuk közben. A háború befejeztével visszatért az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a Columbia Egyetemre jelentkezett New Yorkba.
Életében először 1920-ban repült Californiában, Frank Hawks világháborús pilóta gépén. Ekkor még csak utasként, de saját gépe sem váratott magára sokáig. Pilótaleckéket kezdett venni szülei minden tiltakozása ellenére, miközben teherautósofőrként éjt nappallá téve dolgozott, minden pénzt félretéve. Embert nem kímélő, fáradságos munkája meghozta gyümölcsét.
Egy évre rá, hogy először repült, megszerezte jogosítványát és megvette élete első viccesen sárga repülőgépét, amelyet nemes egyszerűséggel csak Kanárinak becézett. Még meg sem száradt a nyomdapecsét pilótaengedélyén, amikor heteken belül női magassági világrekordot állított fel gépével.
Szülei válása után Amelia az anyjával maradt Bostonban, ahol angoltanárként és szociális munkásként tartotta el magukat. Hétvégente kedvtelésből repült csak, mégis másik két világrekordot is felállított Lockheed Vega 5b gépével.
Elszántság és szerencse
Az élethez mindig kell egy kis szerencse. Ezt Ameliának Amy Phipps Guest londoni örökösnő személyében küldte a gondviselés. Amy nagyon szeretett volna első nőként átrepülni az Atlanti óceánon, ezért megvásárolta a híres felfedező, Richard Byrd admirális Friendship nevű hárommotoros Fokker gépét. Csakhogy Amynek a repülőgépén kívül sem tapasztalata, sem pilótaengedélye nem volt. Amikor családja az anyagi támogatás megvonását is kilátásba helyezte erőfeszítéseinek jutalmául, döntött, és felkereste George Palmer Putnam könyvkiadót, ajánljon valakit, aki alkalmas és képes lenne a feladat végrehajtására.
Putnam, aki ekkor már odáig volt Amelia Earhartért, őt ajánlotta a feladatra. Ez az 1928-as út hozta meg Amelia számára az áttörő sikert, annak ellenére, hogy a 20 órás úton rádiójuk elromlott és Wales Burry Portban egy folyón kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk. Nevét felkapta a sajtó, mivel televízió akkoriban még nem volt, díszes felvonulásokon, véget nem érő banketteken vett részt. Ekkor határozta el, hogy ismertségét a nők és a repülés szolgálatába állítja. 1929-ben létrehozta Ninety-Nines (99) nevű, női pilótákból álló szervezetét. 1933-ban pedig egy funkcionális női ruházati vonallal debütált, amelyet szintén a konvenciókból kikacsintó és aktívan élő nők számára tervezett.
Amelia Earhart és a további rekordok
Természetesen eközben is ontotta magából a rekordokat. 1920-ban női sebességi rekordot állított fel, 1931-ben pedig egy 5624 méteres női magassági rekordot. 1932-ben Kanadából immáron teljesen egyedül indult az Atlanti-óceán átrepülésére. Ez az út is tartogatott meglepetést: az üzemanyag beszivárgott a vezetőfülkébe, viharos szél dobálta a gépét, és a magasságmérő is becsődölt. 900 métert zuhant és pörgött. Mindezek ellenére elérte Írországot, ahol 15 óra után sikeres leszállást hajtott végre. Következő hőstette szintén ebben az évben egy laza 19 órás út volt, amelynek során keresztülrepült Az Amerikai Egyesült Államok felett Kaliforniától New Jerseybe. Természetesen Amelia ezután sem bírt magával. Egy évvel később önmagát túlszárnyalva egy órával kevesebb idő alatt megismételte az utat.
Amelia Earhart utolsó útja
Amelia eredményei annyira imponáltak a Purdue University elnökének, hogy alapítványt hoztak létre, és repüléstechnikai kutatások céljából vásároltak számára egy korszerű Lockheed Electra vasmadarat.
Earhart elhatározta, tesz egy utolsó Föld körüli utat, majd felhagy a hosszútávú repüléssel való kísérletezéssel. Sajnos ez a kívánsága is hamarosan valóra vált.
Navigátorával Fred Noonannal 1937. Június 1.-én indultak útra Miamiból, Brazilia irányába. Az afrikai kontinens után India és Indonézia felett repültek Új-Guineába június 28-án. Ekkor már 32.000 km volt a hátuk mögött. A következő, 3500 km-re lévő Csendes-óceáni pontra már soha nem érkeztek meg.
Franklin D. Roosevelt parancsára az Amerikai Haditengerészet azonnal megkezdte keresésüket az utolsó rádióüzenet körzetében. 66 repülőgép, és 9 hajó több hetes keresése sem hozott eredményt. Sem üzemanyagfoltot, sem roncsokat, semmit nem találtak a több mint 4 millió dolláros költségvetésű keresésben. Amelia férje, George Putnam saját költségére is finanszírozott további kereséseket, de 1939 január 5.-én Amelia Earhartot hivatalosan is halottá nyilvánították. Eltűnésük mai napig a XX.század legnagyobb rejtélyei közé tartozik, hiszen hiába napjaink fejlett technikája, hiába az akkori kitartó keresés, sem gépük roncsait, sem őket nem találták meg soha.
Jól csak a szívével lát az ember
Talán a választ arra, hogy merre van Amelia, leginkább a szívünkben kell keressük. Én mindenesetre bízom benne, hogy ez a csodálatos nő most a B-612 kisbolygó valamelyik közeli szomszédságában ül a majomkenyérfák árnyékában és boldogan nézi, ahogy a nők megvalósítják az álmaikat, utaznak és repkednek a nagyvilágban.
A bátorság az az ár, amelyet az élet megkövetel a békéért cserébe. (Amelia Earhart)
Nyitókép: Bettmann / Contributor /Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Az életed valódi értelmét keresed? 5 lépés, hogy könnyebben megtalálhasd
- Shakira karanténhobbija téged is tanulásra inspirál
- Valóban beleszerethetsz valakibe, ha feltesztek egymásnak 36 jól irányzott kérdést?
