A képzőművészet és a divat egyfajta örökös kölcsönhatásban van egymással, ezt példázza az is, hogy a 20. század irányzatai és alkotói máig ihletforrást jelentenek korunk designerei számára.
Korábban bemutattuk, hogy miként kelt életre a spanyol festészet és kultúra Cristóbal Balenciaga munkásságában, valamint azzal is foglalkoztunk, hogyan hat máig a bizánci birodalom a kortárs divatra. Ezen a megkezdett úton haladva ezúttal azzal foglalkozunk, milyen inspirációt jelentenek napjainkban a 20. század művészeti irányzatai.
A kubizmus minimalizmusa Oscar de la Renta kifutóján
A 20. század elején Picasso és Braque képeivel útjára indult kubizmus (1907-1914) elnevezést a „cube”, azaz kocka szóból alkotta meg egy kritikus. Az irányzat igazából megközelítőleg hét évig tartott, azonban nemcsak akkoriban, hanem napjainkban is óriási hatást gyakorol. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mintsem hogy még olyan neves divatházakat is képes volt inspirálni, mint Oscar de la Renta.
A brand 2011/2012-es őszi-téli kollekcióját szemlézve ugyanis akaratlanul is eszünkbe jutnak Picasso kubista művei, úgy tűnik, mintha a kifutón éppen azok elevenednének meg. A gyűjtemémény középpontjába a női test került, sok kreáció esetében azonban inkább a minket a festőre emlékeztető színvilág, minták és sziluettek nyűgöztek le. Az egyszerű gyakran csak vonakból álló printekkel a darabokat egyszerre tették modernné és utaltak vissza a múlt századra. Az Oscar de la Renta esetében persze nem ez volt az első és utolsó alkalom, hogy kubista inspirációt alkalmaztak. A későbbi 2011-es Resort-vonal esetében is fontos szerepet kapott az irányzat. Utóbbinál nemcsak minták a sziluettek, hanem még az igazán hangsúlyos kubista kalapok is egyértelművé tették az utalást.
Alexander McQueen és a modern szürrealizmus
A két világháború közötti korszak egyik jelentős művészeti irányzataként híresült el az idén létrejöttének századik évfordulóját ünneplő szürrealizmus. Fiatal képviselőinek célja nem titkoltan az volt, hogy a valóságnál is valósabb dolgokat alkossanak. Mindemellett azt is kinyilatkoztatták, hogy éber állapotban nem lehet igazi, mégy tartalmat közvetítő alkotásokat létrehozni, így folyton egy olyan lelkiállapot után sóvárogtak, mely a tudatalattit hozza felszínre. A stílus legkiemelkedőbb alakja pedig természetesen Salvador Dalí volt, aki művein gyakran fényképészeti pontossággal jelenítette meg vízióit. A spanyol festő érdekes, elgondolkodtató és olykor frusztrációt ébresztő képi világa a divatban a 2010-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Alexander McQueen munkáival vonható párhuzamba. Erre tökéletes példa, hogy a McQueen ház alapítója többször merített ihletet Dalí képeiből. A 2010-es tavaszi-nyári szezonra megálmodott kollekció is ennek mentén jött létre. A legendás Plato’s Atlantis elnevezésű gyűjteményben a színek, a minták és a szabás is szinte ugyanazt a hatást keltik az emberben mint a festő alkotásai.
A geometrikus abrsztrakció Yves Saint Laurent-ra gyakorolt hatása
A holland születésű Piet Mondrian a holland geometrikus absztrakció egyik legkiemelkedőbb alakja, a De Stijl művészcsoport fontos tagja, és a divat egyik máig inspiráló egyénisége volt. Tevékenysége a posztimpresszionizmus szellemében indult, majd megismerkedett a kubizmussal és azt követően a geometrikus absztrakció jegyében elkészítette legismertebb alkotásait. Utbbiak közül jónéhányat a komoly műgyűjtő hírében is álló Yves Saint Laurent is megvásárolt. Az 1927-es Kompozíció piros-sárga-kék című kép pedig olyannyira magával ragadta. hogy a ’60-as években bemutatott ikonikus A-vonalú ruhájáról is festmény mintája köszönt vissza. Az egyszerű fazon kiváló alapot adott ugyanis az ún. colour blockingnak, amit a tervező ki is használt az 1965 őszén prezentált kreáció még a Vogue címlapján is megjelent, majd hamarosan tömegtermelést is elárasztották.
Az op-art, mint örök ihletforrás
Az op-art az 1960-as években terjedt el, az akkor keletkezett műalkotásokra olyan geometriai és matematikai elvet hatnak, amelyek a szabályos formákat az emberi térlátást figyelemvéve gyakran mozgó vagy vibráló elemeknek láttatják. A művészek vonalrendszereket, mértani formákat: négyzetet, kört, háromszöget használnak és ezeket egy előre eltervezett elv szerint osztottak fel. A stílus egyik legkiemelkedőbb alakja Victor Vasarely, akinek alkotásaiból többen merítettek már inspirációt. A divatban egyébként már szinte az irányzat megjelenésével egyidőben felismerték, hogy ezek a printek a ruhákon is kifejezetten működőképesek lehetnek. Hamarosan el is kezdték textilekre nyomtatni az optikai csalásra is kiválóan alkalmas printeket, melyekből a tervezők maguk módján álmodhatták meg kreációikat. 1965-ben már szép számmal jelentek meg a stílus sajátosságait magukon viselő darabok.
Az olykor szigorúnak és korlátozónak tetsző fekete-fehér mintákat napjainkban sok tervező lágy eséssel és könnyed textilekkel kívánja enyhíteni, így jöhetett létre például Carolina Herrera 2014-es tavaszi-nyári kollekciója is, melyben a vonalas printek szigorúságát az anyagok könnyedsége vagy a minta csavarja töri meg. Azonban Marc Jacobs is tervezett már az op-art jegyében. Ő a Louis Vuitton égisze alatt tette meg ezt még a 2013-as tavaszi-nyári szezonban prezentálta gyűjteményét. Persze a Moschino, a Givenchy, Diana von Furtenberg vagy éppen tavaly a Balmain kifutóján is visszaköszöntek már a stílus semmivel sem összetéveszthető jegyei.
A pop-art ereje
A 20. század egyik legismertebb stílusa, az 1950-es évek Angliájából indult, de a legmeghatározóbb szerepet mégis Amerikában játszotta. A pop-art alkotásokat készítő művész a mindennapi életből merített ihletet, csendéletein a Coca-Cola volt látható, tájképein üzemanyagtöltő állomásokat festett le, portréin pedig a kor ikonikus alakjai, sztárjai „elevenedtek meg”. A műalkotások gyakran mindenféle üzenet közvetítése nélkül állítottak görbe tükröt a társadalom felé. A stílusnak számos művésze volt, de napjaink divatjára mégis Andy Warhol és Roy Lichtenstein gyakorolták a legnagyobb hatást. Utóbbi karrierje tanárként indult, de miután első „Look Mickey” elnevezésű műve sikeres lett, hamar felhagyott ezzel a pályával. Alkotásait a raszterpontok és a vastag fekete kontúrok határozták meg leginkább. Képregényszerű rajzaihoz az amerikai társadalomból merített ihletet. Lichtenstein művei gyakran karikatúra szerű alkotások, melyek egyfajta görbe tükröt állítanak a néző felé, alakjai képregényből inspirálódott figurák és képein szinte semmit sem mondó üzenetek találhatóak szövegbuborékba írva.
Lichtenstein üzenetei gyűrűkön és nyakláncokon jelennek meg, az általa megalkotott figurákat pedig pólókra, leggingsekre nyomtatják. De nem csak az általunk kedvelt fast fashion márkák használják műveit inspiráció gyanánt, többek köz a 3.1 Phillip Lim, a Moschino és Pierre Hardy is tisztelgett már a művész emléke előtt egy-egy darabbal.
Azonban a pop-art leismertebb művésze minden kétséget kizárólag Andy Warhol volt, a szitanyomatos, sokszorosítós technikával dolgozó művész alkotásaiban a popkultúra nagy sztárjait felhasználva maga is sztárrá avanzsált. Marilyn Monroe, Elvis Presley, Audrey Hepburn és Elizabeth Taylor jellemző tulajdonságainak felnagyításával igazi mítoszt teremtett fényképekről mintázott alkotásainak. A Warhol-szerű képek lakberendezési tárgyaktól kezdve, konyhai eszközökön és csempéken át egészen a ruhákig, mindenhol megjelennek. Az egyetlen, valóban igazi Warhol-kollekció viszont a Pepe Jeans tulajdonában áll, hiszen a népszerű márka magától a művész nevét viselő alapítványtól kapott engedélyt, hogy az ikonikus képeket felhasználva gyártson ruhákat. A Pepe Jeans mellett természetesen több tervező és divatház is merített ihletett a híres művész munkáiból, így láthattunk Warhol inspirálta Blumarine-kollekciót is. De ugyanúgy helyet kaptak azok Gianni Versace 1991-es gyűjteményében is.
Nyitókép: PA Images via Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- A művészet és a divat örök kölcsönhatása: Bizánc másodvirágzása a kifutókon
- A művészet inspiráló ereje: Cristóbal Balenciaga kreációin életre keltek a festmények
- Ez a 10 zseniális haute couture kollekció szavak nélkül is elmondja a magas szabászat lényegét
