Évszázadok óta nyűgözi le és teszi kíváncsivá az embereket Atlantisz elveszett birodalmának története, azonban ez a titokzatos elsüllyedt sziget inkább egy mítosz, mintsem egy feltárásra váró terület.
Atlantisz története először Platón „Timaiosz” és „Kritiasz” című párbeszédeiben jelent meg, amelyeket időszámításunk 360 körül írt az ókor egyik legnagyobb hatású gondolkodója. A görög filozófus Atlantiszt, mint egy fejlett civilizációt mutatta be, amely saját hatalma alatt romlottá vált, ezzel annyira feldühítve az isteneket, hogy a város lakóinak gőgje annak elsüllyesztésére sarkallta őket. A legenda iránti érdeklődés ellenére viszont mindmáig semmilyen történelmi vagy régészeti bizonyíték nem erősítette meg Atlantisz létezését. Altalánosan úgy tekintik, hogy Platón egy allegóriát használt az olyan témák vizsgálatára, mint a hatalom, az erény és a társadalom.
Ilyen lehetett Atlansztisz?
Platón mítosza szerint Atlantisz egy félistenek által lakott sziget volt Poszeidon, a tengeristen birodalmában, mely Héraklész oszlopain túl – a mai Gibraltári-szoros, ami a görög mitológiában a világ határát jelképezte – helyezkedett el. A félig isten, félig ember atlantisziak hagyták, hogy kapzsiságuk felülemelkedjen az erkölcseiken, és ahogy egyre több területet próbáltak meghódítani, az istenek pusztító földrengéseket és áradásokat küldtek, amelyek Atlantiszt egy napon belül az óceán fenekére süllyesztették. Bár Platón beszámolóját általában egy olyan filozófiai allegóriának tekintik, amely az ideális államról és az erkölcsi hanyatlásról szóló elképzeléseit tükrözi, néhányan szó szerint vették a történetet. Ez pedig évszázadok óta tartó spekulációkat és expedíciókat hívott életre egy „elveszett birodalom” után kutatva.
Atlantisz, az ókori civilizáció bölcsője
Atlantisz létezésébe vetett hitet széles körben a 19. századi amerikai írónak és kongresszusi képviselőnek, Ignatius L. Donnellynek tulajdonítják. (Ő később egyébként egy olyan könyvet is írt, amelyben azt próbálta bizonyítani, hogy William Shakespeare műveinek szerzője valójában az angol filozófus, Francis Bacon volt.) Donnelly 1882-ben megjelent „Atlantisz: Az özönvíz előtti világ” című könyvében azt állította, hogy Platón által leírt mítikus sziget nemcsak valóságos volt, hanem egyenesen az összes ókori civilizáció bölcsőjének számított. Donnelly elképzelése megragadta az emberek képzeletét, és bár azt azóta áltudományosnak minősítették, hosszú éveken át további kutatásokat és elméleteket inspirált.
Atlantisz legendájának kétes igazolása
Egy elmélet Atlantiszt az időszámításunk előtt 3000 és 1100 között a görög szigeteken, Krétán és Thérán (a mai Szantorini) élő, építészetileg és művészetileg fejlett minószi civilizáció eltűnéséhez köti. Egy pusztító földrengés, amely vulkánkitörést és azt követő cunamikat eredményezett, valószínűleg hozzájárult a minósziak végzetéhez, egyesek szerint ez összhangban van Platón egy virágzó civilizáció hirtelen eltűnéséről szóló beszámolóval.
Az Atlantisz-mítosz hívei egy másik víz alatti felfedezésre, a Bimini útra is hivatkoznak, mint az ősi város bizonyítékára. Azt 1968-ban fedezték fel a Bimini-sziget partjainál, a Bahamákon, ez a víz alatti kőalakzat téglalap alakú mészkőtömbök sorozatából áll, amelyek szimmetriája és elrendezése emberi kéz alkotta műnek tűnik. Annak ellenére, hogy a búvárfelfedezés akkoriban nagy figyelmet kapott, a szénizotópos kormeghatározás megállapította, hogy a Bimini kövek természetes geológiai képződmények voltak, amelyeket az erózió tett olyanná, ami az avatatlan szemeket arra engedte következtetni, hogy megtalálták az elveszett birodalmat.
Más, merészebb elméletek azt feltételezik, hogy Atlantisz az Antarktiszon helyezkedett el, mielőtt azt jégpáncél borította volna be, vagy hogy egy nagy kontinens volt az Atlanti-óceánban, amely földtani elmozdulások miatt süllyedt el. Esetleg a Bermuda-háromszög miatt, amely egy másik „rejtély”, szintén egy igazi mítosz. Egy másik elmélet szerint az Atlantisz-történet egy valódi ősi áradás, például a Fekete-tengerbe történő mediterrán víz betörésének újraértelmezett változata, amely időszámításunk előtt 5600 körül történt. Bár a legtöbb modern tudós és régész Atlantiszt egy képzeletbeli helynek tekinti, ez nem csökkentette a legenda vonzerejét, és annak hívei továbbra is keresik ennek a történelmi ókori civilizáció létezésének bizonyítékait.
Nyitókép: Ai
Forrás: HistoryFacts.
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Nagy titkokat őriznek a történelem megoldatlan rejtélyei
- Anasztaszija Romanova igaz története
- Mítoszok nyomában: tévhitek a történelemből
