A Jászai Mari-díjas színésznő legújabb premierjéről, a Centrál Színház A Vérszipoly című előadásáról mesélt nekünk, amelyet online mutattak be. De abba is beavatott minket, miért fontos számára a zene, és még a pandák is szóba kerültek.
– Március 6-án, online mutattátok be A Vérszipoly című zenés vígjátékot a Centrál Színházban, amelyben a karaktered, a grófné vámpírrománcról álmodozik. Az elmúlt években hihetetlenül népszerűek lettek a hasonló témájú könyvek, filmek. A te figyelmedet is felkeltette a műfaj egyik képviselője?
– Én alapvetően nem kedvelem a vámpíros történeteket, valamiért olyanok számomra, mint a rossz rémmesék. A Vérszipolyt viszont éppen azért szerettem, mert ez minden ilyesfajta vámpíros sztereotípiát humoros formában tár elénk.
– A darab Romhányi József előtt tiszteleg, hiszen a születésének 100. évfordulója (1921. március 8.) alkalmából tartottátok meg a premiert. A rímhányóként emlegetett író, költő, műfordító legismertebb munkái közé A Mézga család, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó), a Mekk mester című rajzfilmek szövegei és a Frédi és Béni szellemes fordítása tartozik. Téged milyen emlékek fűznek hozzá?
– Természetesen az említett rajzfilmek egytől egyig gyerekkorom nagy kedvencei voltak. Csak most tapasztalom meg igazán, hogy mennyire szerencsés az én generációm, hogy ezeken a meséken nőhetett fel.
– Mivel a színházak jelenleg is zárva tartanak, A Vérszipoly című előadás például kifejezetten online közvetítésre készült el. A közönség személyes részvétele biztosan pótolhatatlan számotokra, de vannak esetleg olyan újító megoldások, amelyekre éppen ez az online forma adott lehetőséget?
– Bár hiányzik nekünk az élő közönség, azért mégis ki kell emelni, hogy ebben az időszakban profi körülmények közt lett rögzítve néhány fontos előadás. Ezek immár digitalizálva fennmaradnak az utókornak. Nyilvánvaló, hogy a színházaknak és nekünk sem így éri meg játszani hosszútávon, de legalább ennyi pozitívumot találhatunk ezekben a hónapokban is.
– Mit gondolsz, merre tart a színházak jövője? Kéz a kézben haladnak majd a hagyományos és a streamelt előadások?
– Egyelőre nem tudnék erre a kérdésre választ adni. Attól függ, mire lesz valójában igény, ha majd újra megnyitják a színházakat. A streamelés azért jó, mert így külföldről is meg lehet nézni, az előadásokat. Éppen ezért nem gondolnám, hogy teljesen ki kellene zárni őket a kínálatból. Azonban a színház jelenidejűségét egyazon közösségi térben semmi sem pótolja igazán.
– A Vérszipoly egy szórakoztatásra szánt darab, aminek az a nem titkolt célja, hogy kiszakítsa a nézőket a bezártságból és megnevettesse őket. Neked mi segít abban, hogy egy kicsit elszakadhass a valóságból?
– Nekem inkább az jelent problémát, hogy a valóságban éljek. Gyerekkorom óta élénk a kreativitásom és a fantáziám, úgyhogy bármivel le tudom kötni magamat. Az ajándékba kapott időt mostanában leginkább arra használom, hogy a számomra fontos emberekkel kommunikáljak.
– Mit tanácsolnál, miért kellene mindannyiunknak nap mint nap énekelni?
– Szerintem nem érdemes kényszerből kiereszteni a hangunkat, csak abban az esetben, ha belső késztetésünk van rá. Sajnos előfordul, hogy nem kezeljük túl jól az énekléssel kapcsolatos dolgokat. Például: leállítjuk a másikat, aki zuhanyozás, vagy takarítás közben dúdol. Én ezt sok esetben károsnak tartom, még akkor is, ha az illető nem tud énekelni és idegesítő a hangja. Persze tudni kell, hol a határ, de én úgy gondolom, hogy az éneklés stresszoldó hatással bír. Én nem is szeretem a másikba belefojtani a hangot.
– „Ne térjünk vissza a ’normálishoz’!” – nyilatkozták a világ művészei (többek között te is) a május 15-i Klímaváltozás Nemzetközi Akciónapja kapcsán 2020-ban. Mi az, amit szeretnél örökre magad mögött hagyni a „régi életünkből”?
– A folyamatos mókuskereket és pénzhajhászatot.
– A közösségi oldaladon meséltél arról, hogy gyakran beszélsz a növényeidhez, megköszönöd nekik, hogy élnek és körülvesznek téged. Mit teszel meg a mindennapokban a természet megóvásáért?
– Továbbra is beszélek hozzájuk. Emellett igyekszem nem pazarolni és organikus termékeket használni a háztartásban, tisztálkodásban is. Autót sem kell annyit vezetnem mostanában.
– Melyik az a film, vagy könyv, ami szerinted sokak szemléletét megváltoztatná a bolygó védelmét illetően?
– David Attenborough-tól az Egy élet a bolygónkon.
– A #kislanyomvalasztottalvolnavalaminormalisszakmat visszatérő hashtag a közösségi oldaladon. Van valami, amiben szívesen kipróbálnád még magad az előadóművészet mellett?
– Az utóbbi időben elkezdett érdekelni a pszichológia és a pandákat is szeretem. Lehet, hogy egyszer elutaznék Japánba, hogy kicsit pesztráljam őket. (mosolyog)
A Vérszipoly című online előadásra IDE kattintva válhatsz belépőt!
Nyitókép: Szabó László
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- „Én egy önálló ember vagyok, saját karrierrel. Erről szeretnék beszélni.” – Galambos Dorinával beszélgettünk
- „Optimistaként szeretem definiálni magam!” – Molnár Áronnal, a noÁr Mozgalom alapítójával beszélgettünk
- Új év, újszerű, sokoldalú évad? Kovács Patrícia a streaming-előadásokról és a színházak helyzetéről mesélt
