A felnőtt gyermek-szülő kapcsolat a múltbeli sérelmek miatt sokszor terhelt lehet. Főleg akkor, ha a szüleink inkább gyerekként viselkednek érzelmileg, mintsem érett felnőttként.
Az érzelmileg éretlen viselkedés elfogadható egy kétévesnél, amikor hisztizik, impulzív vagy énközpontú, azonban a szüleinktől nem éppen ezt várnánk. Az ilyen szülőkkel való együttélés felkavaró, hiszen teljesen összezavarja a családi szerepeket. Ráadásul az sem mindegy, hogy melyik típusba tartoznak. „Némely gyerek, akinek érzelmileg éretlenek a szülei, túl nagy nyomásnak vagy kontrollnak van kitéve, míg mások úgy érezhetik, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják vagy elutasítják őket szüleik. A spektrum különböző két vége ez, de mindkettő egy éretlen szülő eredménye” – mondta Dan Neuharth, pszichológus. A felnőttek érzelmi éretlensége ugyanis 4 különböző formában is jelentkezhet, aminek hátterében a saját gyermekkorukban elszenvedett kötődési problémák húzódhatnak.
Erről ismerheted fel az érzelmileg éretlen szülőket:
1. Túlkontrolláló szülők
A túlkontrolláló szülők a saját félelmeiket és bizonytalanságaikat vetítik rá a gyerekeikre. Irreális mércéket állítanak fel, melyeknek ha a gyerek nem tud megfelelni, akkor büntetés a vége. Mindig érvényesülnie kell az ő akaratuknak és ezt akár manipuláció árán is képesek elérni. Megkövetelik az engedelmességet és kizárólag az ő igazuk a valós.
2. Érzelmileg túlfűtött szülők
Az ilyen szülőkkel az élet olyan, mint egy aknamezőn sétálni. Soha nem tudhatod hova lépj anélkül, hogy robbannának. Nagyon heves érzelmi változásokat élnek meg. Gyakran panaszkodnak, sírnak, kiborulnak, majd egyik végletből a másikba esnek és elárasztanak fojtogató szeretetükkel. Intenzívek, ugyanakkor felszínesek az érzelmeik.
3. Elutasító szülők
Az elutasító szülők életét kizárólag az egó irányítja, csak az a fontos, ami velük történik. Nem érdeklődnek és meg sem hallják, ha a gyermekük mesélni próbál nekik, mert mindig túllicitálnak rajtuk. Kerülik az intim kapcsolódást, a mély beszélgetéseket és akár agresszívek is lehetnek.
4. Passzív szülők
A passzív szülők elhanyagolják a gyerek szükségleteit. Nem tesznek erőfeszítést, hogy megértsék a másikat, mindig más a hibás az életük alakulása miatt és meglehetősen ünneprontók. Ők azok a szülők, akik csendben meghunyászkodnak és nem lépnek közbe, ha a partner esetlegesen bántalmazza a gyereket.
Húzd meg a belső és külső határokat
Az érzelmileg éretlen szülők esetén nagyon nehéz a határhúzás. A határoknak egyrészt külsőnek kell lenniük, és meg kell szabniuk a szülőktől elvárt viselkedési normákat. Másrészt belső határokat is kell húzni, beazonosítva azokat a viselkedéseket, amelyeket mi személyesen még elviselhetünk tőlük.
A belső határok közé tartozik, hogy meghatározzuk a saját elvárásainkat azzal kapcsolatban, hogy mi az, amit elvárhatunk a szüleinktől és mi az, amit soha nem fogunk megkapni. Neuharth szerint „az érzelmileg éretlen szülőkkel való határok felállításához hozzátartozik az is, hogy megéljük a saját gyászunkat azzal kapcsolatban, amit soha nem kaptunk meg tőlük. Ha ezt nem tesszük meg, akkor mélyen belül mindig lesz bennünk egy rész, ami reménykedni fog, hogy egyszer megváltoznak”. A határhúzás legfontosabb mondata: „Ez nem a megfelelő módja annak, hogy beszélj velem, ezért ezt a beszélgetést lezárom.”
Találj új módot a szükségleteid kielégítésére
Mindannyian arra vágyunk, hogy egy nap a szüleink eljönnek hozzánk, és azt mondják: „Nagyon sajnálom, felnőtt koromban rengeteg kihívással kellett szembenéznem és nem mindig voltam jó szülő. Sokszor elhitettem veled, hogy te vagy a probléma és a saját felelősségemet hárítottam rád”. Sajnos igen ritka ez egy érzelmileg éretlen szülővel, aki valószínűleg nem lát a saját szükségletein kívülre, hogy felismerje, milyen károkat okozott – és okoz még most is – neked. Neuharth szerint az ilyen szülők mellett az embereknek máshol kell megtalálni, amit keresnek. Ez gyakran a mentorokkal, a szülők barátaival vagy más családtagokkal fennálló kapcsolatokon keresztül történhet meg, akik valamilyen módon ki tudják tölteni a megüresedett szülői szerepet. Így gyógyulhatnak a mintáink és nem kergetjük magunkat hiú ábrándokba sem.
Nyitókép: fizkes/Getty Images
Forrás: lifehacker
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- Három nevelési mód, különböző hatással. Te melyik szülőtípus vagy?
- 5 jel, hogy nárcisztikus szülők gyereke vagy: ismerd fel, és tedd meg az első lépéseket a gyógyulás útján
- 7 mérgező szülői viselkedési minta, ami árt a gyermekeknek
