Só és só között is van eltérés, de vajon tényleg a legdrágább a legegészségesebb? Cikkünkben bemutatjuk, mi a különbség az egyes sófajták között.
A só nélkülözhetetlen a főzéshez, már egy minimális mennyiség is elég belőle ahhoz, hogy teljesen más ízt kapjon az étel. Típusát tekintve a só többféle lehet, attól függően, hogy honnan származik, finomítva van-e, és mekkora a szemcse mérete. A származási hely nagymértékben befolyásolja a só mikroelem tartalmát, de a fő alkotórész mindegyik só esetében a nátrium-klorid. Ásványi anyag tartalmuk között viszont jelentős eltérések vannak. Európa szerte – és ez alól sajnos hazánk sem kivétel – jellemzően jóval több sót fogyasztunk, mint amennyit kellene. Egy nemzetközi kutatás szerint évente egymillió fő felett van azoknak a száma, akik a magas sófogyasztással összefüggő betegségek miatt vesztik életüket világszerte. Az ideális sómennyiség a WHO javaslata alapján a napi maximum 5 gramm.
A leggyakrabban használt sófajták: kóser, tengeri, konyhasó, jódozott só, himalája só.
Lássuk, mi a különbség közöttük:
Kóser só
A kóser só egy durva, lapos szemű tiszta sófajta, amelyet a föld lerakódásaiból bányásznak ki, és arról a tényről kapta a nevét, hogy a hús kóserálására használják – vagyis a húsból vért szívnak ki száraz pácolással – összhangban a zsidó vallással. Ez a fajta só széles körű kulináris felhasználási területtel rendelkezik, mégpedig azért, mert nincs benne adalékanyag, így tiszta, egyszerű és nagyon egyenletes ízű.
Tengeri só
Ahogy azt a neve is jelzi, a tengeri só, a tengervízből kivont só egy fajtája. A tengeri só előállítása a legmunkaigényesebb folyamat – amely a tengervíz lassú szárítását és a sókristályok begyűjtését jelenti, ami gyakran kézzel történik –, ezért drágább termék, mint a kóser és a hagyományos konyhasó. A tengeri sóban vannak más tápanyagok és ásványi anyagok is, amelyek összetettebb ízt adnak neki.
Himalája só
A himalája sót nem a Himalájánál, hanem attól több száz kilométernyi távolságra (pl. Pakisztánban és Latin-Amerikában) bányásszák. Feldolgozatlan só, amely a nátriumon és a klóron kívül nyomelemeket is tartalmaz. Az enyhén rózsaszín árnyalatú színét a vas-oxid tartalmának köszönheti. A konyhai felhasználáson kívül a szépségipar által is kedvelt sófajta, arc és testradírozáshoz, kezelésekhez is gyakran használják. Adalékanyagot nem tartalmaz, és bár egészségesebb a többi sónál, táplálkozással foglakozó szakemberek szerint ez kissé félrevezető, mert annyival biztosan nem jobb a szervezetnek, mint amennyivel drágább a „hagyományos” sóknál.
Asztali vagy konyhasó
A legismertebb és legtöbbet használt só a konyhasó, vagy ahogy még gyakran nevezik: asztali só. Általában szitált kősót jelent, amelyet külszíni fejtéssel bányásznak. Ásványi anyag tartalma magasabb, mint a finomított sóké, mivel a gyártás során jódot és fluort is adnak hozzá, viszont ezek mellett adalékanyagokat és tartóstószereket is.
Jódozott só
A jód egy fontos ásványi anyag, amely nagyon fontos funkciókat lát el a szervezetben. A tengeri só nem tartalmaz annyi jódot, mint amennyire a szervezetnek szüksége lenne, ezért a jódpótlás egyik kiváló lehetősége a jódozott só. A jódozott só tehát egy mesterségesen előállított só, amelynél jódot adnak a konyhasóhoz, de az ízét ez jelentősen nem módosítja.
Mindegyik sót csak mértékkel!
Orvosok és táplálkozási szakemberek szerint az egyik leggyakoribb egészségügyi problémának, a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát a túlzott nátriumbevitel növeli, ezért nem ajánlott túlzásba vinni a sófogyasztást. És ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy melyik fajta sóról van szó, ugyanis egyik sem előnyösebb a másiknál.
Forrás: semana.com
Nyitókép: Westend61/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Ízesítsd az életed: egy csipetnyi fűszer elég lehet a gyomor egészségéhez
- A fűszer, aminek kilója 3,5 millió forint az ízével a legegyszerűbb ételt is feldobja
- Egészség- és szépségtippek a fűszerpolcról: ne csak edd, kend is magadra a kurkumát!
