Szinte hihetetlen, de a parfümkészítés tudománya több mint 3000 évvel ezelőttig nyúlik vissza, és bizony a kémia és az illatok már akkor is olyan szorosan összefonódtak, mint napjainkban.
Az első parfümök pedig nem máshol jelentek meg, mint az ókor egyik legfejletebb civilizációjában, azaz Mezopotámiában. A tudomány egészen pontosan egy bizonyos Tapputi-Belatekallimhoz fűződik, akit nemcsak az első parfümkészítőként, hanem bizony a történelem első vegyészeként is számon tartanak.
A történelem első vegyésze
A berlini Vorderasiatisches Museumban található, a Közép-Asszír Birodalom idejéből (Kr. e. 1400–1000) fennmaradt agyagtáblák szerint Tapputi a mezopotámiai királyi palotában egy női parfümkészítő csoport vezetőjeként dolgozott. Ő és csapata illatos növényekből és virágokból vonták ki azokat az illóolajokat és illatanyagokat, amelyeket a királyi család számára készített parfümökhöz használtak fel. Tapputi receptjei és eljárásai pedig meg is alapozták a modern parfümkészítést, hiszen azokban az illékony vegyületek, vagyis az illatjegyek, kulcsfontosságú szerepet játszanak. Ezek a vegyületek adják ugyanis a parfüm azon karakterét, amelyet orrunk érzékel. A parfümök lehetnek virágosak, gyümölcsösek, édesek, fűszeresek, fásak és még így tovább. Ezek a tulajdonságok, vagyis „jegyek” azok, amelyek vonzanak és megfognak minket, amikor kiválasztunk egy illatot. A különböző kémiai molekulák, amelyek a parfüm jegyeit alkotják, illékony vegyületek néven ismertek, ezek a vegyületek pedig könnyen elpárolognak. Amikor ezek a molekulák gázzá válnak, az orrban található érzékszervek által észlelhetők. A kedvenc parfümünk által kiváltott érzések mögött tehát egy kifinomult folyamat áll, ahol a művészet és a kémia szorosan összefonódik.
A titkos recept
Tapputi egy sor olyan technikát írt le, amelyekkel illékony illatanyagokat vontak ki és koncentráltak, és amelyek még ma is alapvetőek például a parfümök, kozmetikumok, gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők előállításában. Ezek közül néhány kivonási technika melegítést igényel, ahhoz, hogy főzetet készítsenek (növényekből vízben oldódó anyagok kivonása), a nyersanyagot, leveleket vagy gyökereket, hosszú ideig forralják egy oldószerrel, például vízzel. Leírták az infúziós technikát is, amikor a kivonandó anyagot rövid ideig forró vízbe áztatják, mint egy teát. Más technikák az oldószer kivonó erejére támaszkodnak, amelyben a nyersanyagot hosszú ideig szobahőmérsékleten áztatják – ezt a folyamatot macerációnak nevezik. Tapputi receptje a nyersanyagok melegítésének és lehűtésének folyamatát is alaposan dokumentálta, a ma desztillációnak nevezett eljárással egyezett meg. Ez a módszer párolgást és kondenzációt használ az illékony illatanyagok egymástól való elkülönítésére. Ez az átalakulás folyékony állapotból gáz állapotba, majd vissza, azon alapul, hogy a vegyületek milyen könnyen és milyen hőmérsékleten párolognak el. Végül, szűrés útján többszöri finomítást végeztek hogy „királyhoz méltó” parfümöket kapjanak. A modern parfümkészítés során alkalmazott technikák tehát mind Tapputi korából származnak, de az évszázadok során ezek a módszerek optimalizálásra kerültek, így ma már hatékonyabbak és precízebbek.
A parfümök művészete
A parfüm készítése persze nemcsak egy kémiai, hanem egy művészi folyamat is. Az egyes illatjegyek, mint a virágos, fás, fűszeres vagy gyümölcsös jegyek különböző illékony vegyületekből állnak össze, amelyek párolgáskor válnak érzékelhetővé. A parfümkészítők, akiket „orrként” is emlegetnek, mesterien ötvözik a kémiai tudást és a kreativitást, hogy egyedi és emlékezetes illatokat hozzanak létre. Így nagyon valószínű, hogy 2024-ben Tapputi is egy volna közülük. Bár lehet, nem sokáig, hiszen nemrégiben megkezdődött aroma kutatásának megkönnyítése érdekében megkezdődött az „e-orrok” fejlesztése. Ezek a molekulaérzékelő elektronikus eszközök utánozzák az emberi orr működését, és az illékony vegyületek „ujjlenyomatát” is képesek meghatározni. Ezek az eszközök nemcsak a parfümiparban, hanem más iparágakban is hasznosak lehetnek, például a betegségek diagnosztizálásában vagy az élelmiszerek minőségellenőrzésében.
Az illatok pszichológiája
Az illatok nemcsak fizikai érzeteket keltenek, hanem érzelmi hatásuk is jelentős. Egyre többet tudunk meg arról, hogy bizonyos illatok miért váltanak ki nosztalgikus vagy kellemes érzéseket bennünk. Ez a szaglásunk és az agyunk azon részei közötti kapcsolatra vezethető vissza, amelyek az emlékekkel és érzelmekkel állnak összefüggésben. Tapputi idejében az illatok nemcsak kozmetikai célokat szolgáltak, hanem vallási rituálékban is fontos szerepet játszottak. Az illatok segítségével láthatatlan kapcsolatot teremtettek az istenekkel, és szertartások során használták őket.
Nyitókép: Shutterstock
Forrás: The Conversation
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Derítsd ki, melyik nosztalgikus parfüm illik a csillagjegyedhez
- Szerelem a levegőben: tényleg működnek a feromonos parfümök?
- Vigyázz, kész, fújás: így fújd magadra a parfümöt, a szakértő szerint
