Azt hiszed, teljesen introvertált vagy? Jó esélyed van rá, hogy tévedsz!

Nehezen viseled a zajos partikat, és a személyiségtesztek is rendre introvertáltnak hoznak ki? Ettől még bizonyos helyzetekben simán lehetsz extrovertált. Sőt, ennek szintje is változhat idővel.

A népszerű személyiségtesztek, amilyen például a Myers-Briggs személyiségtípus-teszt, előszeretettel osztják az extrovertáltak és az introvertáltak csoportjára az embereket. Az extrovertáltak szeretik a társaságot, keresik a kalandot, és rendszerint pozitív érzelmeket élnek meg, miközben az introvertáltak szívesen vannak egyedül, biztonságra törekszenek, és hajlamosabbak a melankóliára. De vajon ez tényleg ilyen egyszerű lenne?

A tesztek nem pontosak

A pszichológusok többsége egyetért abban, hogy a személyiségtípust felmérő kérdőívek és tesztek többsége egyáltalán nem pontos. Ehelyett inkább meglehetősen sematikus jellemrajzokat adnak. Már csak azért is, mert mind az extrovertáltakkal, mind az introvertáltakkal kapcsolatban él bennünk egy sztereotípia: az extrovertáltakat harsánynak, magabiztosnak, bulizósnak, néha kifejezetten veszélykeresőnek, a társadalmi felfogás szerint sikeresebbnek látjuk, míg az introvertáltakat csendesebbnek, otthonülőnek, biztonsági játékosnak, és gyakran kevésbé sikeresnek. Ráadásul erre a személyiségtípusra öröklöttként, előre meghatározottként tekintünk, amin változtatni sem igen lehet. A valóság viszont az, hogy ezeknek a megállapításoknak egyike sem teljesen valós.

Sokféleképp lehetsz extrovertált

Lehet, hogy nem szereted a hangos bulikat, és ezért inkább az introvertáltak közé sorolod magad? Ha ezzel szemben gyakran találkozol a barátaiddal a vacsoraasztalnál, vagy buli helyett inkább edzőterembe jársz, akkor aligha vagy száz százalékig introvertált. Ugyanígy könnyen lehet, hogy a kaland és az új élmények keresése nálad nem azt jelenti, hogy ejtőernyőzöl, hanem azt, hogy nyitott vagy az új lehetőségekre. A pozitív élmények megélése pedig nem harsány örömködésben és rendíthetetlen önbizalomban, hanem egyfajta csendes, de állandó optimizmusban merül ki – így is azt gondolod, hogy nem jellemzőek rád az extrovertáltak tulajdonságai? De mindez fordítva is igaz: ha extrovertáltnak tartod magad, de vannak olyan időszakaid, amikor inkább a háttérben maradsz és a biztonságot tekinted elsődlegesnek, aligha vagy 100 százalékosan extrovertált.

Nem állandó tulajdonságok

Sokkal inkább arról van szó, hogy mindenki a szélsőségesen extrovertált és a szélsőségesen introvertált közötti skálán mozog, hol egyik, hol másik irányba kitérve. Ráadásul, mint az életünkben minden, a kitérés mértéke is folyamatosan változik. Lehet, hogy bizonyos helyzetekben nagyon is magabiztosan, akár harsányan adod elő magad, míg más szituációkban inkább visszavonulsz. Lehet, hogy egyes estéken zajos buliba vágysz, míg más estéken elvontatni sem lehetne a fotelből.

Az sem igaz, hogy állandó lenne az introvertáltságunk vagy az extrovertáltságunk. Sokan megélik, hogy míg gyerekként, és főleg kamaszként kényelmetlenül érezték magukat nagyobb társaságban, felnőtt korukra beletanulnak ebbe, és szívesen töltik az időt emberek között. De az is lehet, hogy kevesebb, bizalmukba fogadott ember társaságában érzik magukat igazán jól.

Nincs olyan, hogy az extrovertáltak folyamatosan társaságra vágynak, mint ahogyan olyan sincs, hogy az introvertáltak napi 24 órában csak egyedül ülnének otthon. A lényeg sokkal inkább az, hogy rájöjjünk, milyenek is vagyunk valójában, és egy címke miatt ne kényszerítsük magunkat számunkra kellemetlen helyzetekbe.

Szerző: Csiki Judit

Nyitókép: Tara Moore/Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk: