Hány évesnek érzed magad? Svéd kutatók pontos vizsgálatok alapján megmondják a biológiai életkorod

Tudtad, hogy a szokásaid, öröklött adottságaid és a környezet, amiben élsz határozza meg, hogy valójában hány éves is vagy?

A mondás szerint annyi évesek vagyunk, amennyinek érezzük magunkat. És igen, előfordulhat, hogy ez a szám lényegesen kisebb, vagy nagyobb, mint a tényleges életkorunk. Sőt, még az is megeshet, hogy külső szemmel is fiatalabbnak, vagy idősebbnek tűnünk a naptári éveinknél. Létezik ugyanis az úgynevezett biológiai életkor, amit az egészségi állapotunk, a környezeti tényezők, illetve a genetikánk is befolyásol, és amit különböző vizsgálatok segítségével egészen pontosan meg lehet állapítani.

Egy-két szarkaláb és megereszkedett bőr?

A biológiai öregedés egy progresszív romlási folyamat, amely molekuláris, sejt, szövet és szerv szinten történik. Mit jelent ez? Hogy az idő múlásával minden porcikánk, testrészünk, szervünk változik, öregszik, ezt a folyamatot azonban számos tényező befolyásolja. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen környezetben élünk, szmogos levegőjű nagyvárosban vagy egy nyugodt tanyán, éppen így az sem mellékes, hogy mivel tápláljuk a testünket vagy mennyit mozgunk. A negatív hatásokkal növelhetjük a biológiai életkorunkat, míg, ha egy kicsit odafigyelünk, könnyedén fiatalon tarthatjuk magunkat. A különféle változók mérése segíthet előrejelezni, hogy a jövőben milyen egészségügyi kockázatokkal kell számolnunk, sőt, ha tudjuk, pontosan mi történik a testünkben, akkor késleltethetjük is az öregedést. És most nem a szarkalábakra gondolunk. A különféle időskori betegségek mind-mind megelőzhetők vagy kitolhatók. Ha például őrült stresszben éljük az életünket és nem alszunk eleget éjszakánként, akkor sokkal nagyobb esélyünk van arra, hogy idős korunkban meg kell küzdenünk az Alzheimer-kórral vagy a demenciával. És ez csak egy példa az ezerből.

Szerencsére már több módszer is létezik a biológiai életkor megállapítására, azonban a svéd Karolinska Intézet új kutatása felhívta a figyelmet egy (talán) minden eddiginél pontosabb mérésre. Míg korábban külön-külön vizsgálták a különféle változókat, amiket szakszóval biomarkeknek hívunk, addig Sara Hägg, Ph.D. párhuzamosan tanulmányozza őket, így komplex képet kap a páciensekről.

Mik a legfontosabb biomarkerek?

A valós, biológiai életkor megállapításához megmérik a testtömegindexet, a vérnyomást, az étkezési szokásokat, a káros szenvedélyeket, kivizsgálják az alvási szokásokat, a környezeti ártalmakat, illetve a telomérek hosszát (ez a DNS két végén található kis nyúlvány, ami az idő előrehaladtával rövidül), a kognitív működést és az érzékszervi képességeket is. A tanulmány szerint a két legkockázatosabb biomarker az ember törékenységi foka, ami egész egyszerűen a csontok erősségét mutatja, a másik az epigenetikus mutató. Az epigenetika az öröklődéssel foglalkozik, ez a tudomány azonban nem a DNS szintjén történő öröklődést vizsgálja. A környezeti ártalmak, traumák, szokások ugyanúgy változásokat generálnak a testben, és ezek a változások épp úgy apáról fiúra szállnak, mint a sötét haj vagy a kék szem. Pont ezért olyan fontos összetevője az epigenetikus mutató a biológiai kornak. A biológiai kor mérése rendkívül fontos, ugyanis ezek az eredmények segítenek abban, hogy megóvjuk az egyre inkább elöregedő népességet. Az átlagéletkor folyamatosan nő, de, ha ezzel párhuzamosan az életminőségünket nem javítjuk, annak végzetes következményei lesznek a Föld egész lakosságára nézve.

Nyitókép: Doucefleur/Getty Images

Legnépszerűbb cikkek: