‚‚Black Friday’’ - a telefont görgetve és az üzletek előtt sétálva is a Fekete Pénteket hirdető akciók jönnek szembe. De hogyan jutottunk el odáig, hogy ez a jelenség lassan átveszi az életünk felett az irányítást?
Közeleg a nap, amikor minden a vásárlás körül forog és hivatalosan is elstartol az ünnepi shopping szezon, valamint az ezzel járó mizéria. A nap, amikor az áruházak előtt kígyózó sorokban elszabadul a pokol és a legtöbb emberből eltűnik minden humanitás. A Black Friday-t lassan nagyobb várakozás övezi, mint magát a karácsonyt, de honnan is ered pontosan ez a kereskedelmi bonanza?
Black Friday láz
Biztos vagyok abban, hogy neked sem kell bemutatni a Black Friday-t, azaz a Fekete Péntek nevű akciót. Az amerikai gyökerekkel rendelkező jelenség minden évben a hálaadást követő péntekre esik – azaz idén november 29-én őrül meg az egész világ. A Black Friday láz a 2010-es évek elején Magyarországra is megérkezett és elég csupán néhány percet eltölteni az interneten vagy a közösségi oldalakon ahhoz, hogy belefussak egy Fekete Pénteket hirdető akcióba, ami egyébként egyáltalán nem biztos, hogy csak azon a bizonyos egy napon tart, sok üzletvezető akár egy hónapra is kitolja a kedvezményeket. Épp ebben a pillanatban is – miközben pontos adatok után kutatok -, különböző hirdetések emlékeztetnek arra, hogy ne felejtsek el néhány nap múlva egy kisebb összeget elkölteni. A hab a tortán viszont az a nemrég látott reklám volt, ahol a Black Friday keretein belül személyi kölcsön igénylésére próbáltak rávenni. No comment.
Vissza az időben
A Black Friday jelenség megszületéséhez több teória is fűződik. Néhány mendemonda a rabszolgakereskedéshez köti az eredetét, mások szerint egy philadelphiai sportesemény inspirálta az egészet. A legismertebb történet szerint a Black Friday elnevezést annak köszönhetjük, hogy az amerikai cégek a könyvelésükben pirossal jelölték a veszteséges üzleti időszakot és feketével, ha nyereségesbe fordult a gazdálkodás. Hogy mi az igazság, az valószínűleg sosem derül ki, viszont az biztos, hogy a Fekete Pénteket régen jelentős árengedmények jellemezték, de mire Európába is megérkezett, már csak egy álszent üzleti és marketingstratégia maradt belőle.
Életbiztosítás nélkül sehová
Számos ijesztő sztorit hallhattál már a Black Friday kapcsán, amik verekedésekről, betört ablakokról és csatatérré alakult üzletekről szóltak. Az agresszív vásárlók közötti összetűzések bizony gyakran végződtek sérüléssel, a legdurvább az volt, amikor 2008-ban a Walmartba bezúduló tömeg egy alkalmazott halálát okozta. De vajon ártott ez bármennyit is a Black Friday hírének? Nem igazán, hiszen az ezeken a napokon elköltött összeg azóta is folyamatosan növekszik. Idén az USA-ban 715.5 milliárd dollár bevételre számítanak. Magyarországon (még) nem ennyire katasztrofális a helyzet, de a Fekete Péntek így is rettegésben tartja a hazai kereskedelmi alkalmazottakat. Ezt, mint egy fast fashion márka ex-eladója én is megerősíthetem. Volt szerencsém két Black Friday akciót átélni, vagyis inkább túlélni. Ez a két alkalom pedig pont elég volt ahhoz, hogy egy életre elmenjen a kedvem a nagy shoppingolástól. Így ezen a napon már dacból sem vásárolok semmilyen terméket – és azt hiszem, nem én vagyok az egyetlen.
Erősödő ellenkampány
Szerencsére egyre többen köszönik, de nem kérnek a Fekete Péntek akciók szemfényvesztéséből. Hogy miért írom azt, hogy szerencsére? Mert ezeknek az ajánlatoknak ‚‚hála”, a vásárlók olyan dolgokat is megvesznek ilyenkor, amelyekre valójában semmi szükségük és ezzel tovább táplálják a 21. század egyik legnagyobb problémáját, a fogyasztói társadalomra jellemző túltermelést és pazarlást. De a mézesmadzag, azaz a hatalmas kedvezménynek álcázott áresések valójában közel sem olyan kedvezőek, mint sokan gondolják. Az utóbbi időben pedig a tudatos vásárlók serege egyre nagyobb és a különböző márkák is sorra indítanak vagy csatlakoznak ellenkampányokhoz.
Az egyik nemzetközi e-kereskedelmi vállalat, a Noah például 2016-tól minden évben bezárja a webshopját ezen a napon. Az oldalra látogatókat egy ‚‚Thank you for not shopping’’, azaz egy ‚‚Köszönjük, hogy nem vásárolsz’’ felirat fogadja. A sors iróniája, hogy idén a Fekete Péntek és a ‚‚Ne vásárolj semmit nap’’ (Buy Nothing Day) is november 29-re esik. Mi már tudjuk, mit fogunk tenni. Reméljük, te is!
Nyitókép: Unsplash
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- Sötét titkok a jól megpakolt táskák mögött – Meghökkentő dokumentumfilmek a divatiparról
- Nem tudsz megálljt parancsolni a shoppingolásnak? Ezt az 5 szabályt kövesd, ha vásárolni indulsz!
- „A szokásokból való kimozdítás egy lassú folyamat” – Interjú Oltai Katával, a #secondhandseptember mozgalom kapcsán
