Arisztotelész több, mint két évezreddel ezelőtt javasolta ezeket a boldogság-erényeket, de ma is hasznos ellenőrző listát nyújtanak a jó élethez.
A boldogságkeresés bár hangzatos, de meglehetősen félrevezető megközelítése a szabad, nyugodt és korlátok nélküli életnek. A modern világ az élvezetek és boldogság hajszolására buzdít. Sok időt és erőforrást fordítunk arra, hogy megleljük a jóllét titkait, de
ha hihetünk a történelem bölcseinek, akkor a boldogságot nem keresni kell, hanem bevonzani.
Ezt pedig egyetlen módon tehetjük meg: ha jól élünk. Hogy mégis mit jelent jól élni az megint tág és kissé megfoghatatlan, de az ókori görög filozófia mestere, Arisztotelész szerint konkrét erényeket kell gyakorolnunk és szokássá tennünk ennek érdekében.
1. Bátorság: nevezd meg a félelmeidet, és nézz szembe velük
Nagyon más az, amit ma bátorságnak hívunk, mint amit az ókori görögök idején. Akkoriban az élet feláldozása jelentette a legnagyobb emberi bátorságot, míg ma egy megosztó poszt közzétételéhez a közösségi médiában is kurázsira van szükség. Nem biztos, hogy Arisztotelész a modern világban felismerné ezt az erényt. De végülis teljesen mindegy a bátorság forrása, a lényeg úgyis abban rejlik, hogy merünk-e a félelemmel szemben cselekedni. Amennyiben merünk, a boldogság lesz a jutalmunk. A tudósok kimutatták, hogy a bátorság a megpróbáltatások után nagyobb ellenálló képességhez vezethet, ez pedig nagyobb boldogsághoz.
2. Mértékletesség: ismerd meg az étvágyadat és uralkodj rajta
Azt is mondhatnánk, hogy a 21. század a mértéktelenség kora. Nem tudunk mértéket tartani az evésben, a munkában és az élvezetekben sem. Arisztotelész szerint azonban az önuralom az étvággyal és alantas ösztönökkel szemben erős lélekre vall. Valószínűleg a „Ha jól esik, tedd meg!” hippi mottót a nyomorúság receptjének minősítené. A kutatások is hasonló eredményre jutottak, ugyanis
az önkontroll képessége összefüggést mutat a boldogságérzettel.
3. Nemes lelkű adakozás: ne légy se fukar, se tékozló
József Attila óta tudjuk, hogy „Tenger a pénz, melyben elsüllyed sok hajó: elv, jellem, becsület.” Mégis igazi üzletágak épültek arra, hogyan tudunk a leggyorsabban és legkevesebb munkával meggazdagodni. Az anyagi javak terén is érdemes a középérték megtalálására törekedni a filozófus szerint. A legjobb amit tehetünk, hogy kerüljük a fukarságot, úgy hogy közben pazarlókká sem válunk.
4. Nagyvonalúság: adakozz olyan bőkezűen, amennyire csak tudsz
Arisztotelész itt nem arra gondolt, hogy a boldogsághoz vezető út egy hivalkodó jacht megvásárlása. A nagyvonalúság inkább azt jelenti, hogy olyan projektekre adakozunk, amelyek sok ember javát szolgálják. Ma ezt nevezhetnénk úgy is, hogy a közjóért cselekszünk. Amikor képesek vagyunk a teljes képet nézni és túllátni a saját buborékvilágunkon, akkor az adakozás az első lépcsőfok, ami nem mellesleg akár egy bumeráng, boldogság formájában visszaszáll hozzánk.
5. A lélek nagysága: koncentrálj inkább a transzcendensre és hagyd figyelmen kívül a triviális dolgokat
Arisztotelész szerint a nemes lelkű ember úgy viselkedik, mint az ókori görög filozófiában közeli elődje, Szókratész, aki „a jó és a rossz szerencse iránt közömbös lény” volt. Ehhez nem az kell, hogy ne tudjunk különbséget tenni a kellemes és a kellemetlen dolgok között, hanem az, hogy az foglalkoztasson, ami mélyebb és értelmesebb az életben, mint a múló örömök és múló bosszúságok. Kamaszok körében végeztek kutatásokat, melyben összehasonlították az élvezetek és az élet értelemének keresése közötti mintázatokat és azt találták, hogy az utóbbi nagyobb boldogságszinthez vezetett, mint az élvezetek hajszolása.
6. Szelídség: az igazi erő a kontrollált indulat
A szelídség erénye, a kedvesség hajlamára és az indulatok kordában tartására való képességre utal. Az elképzelés szerint az ilyesfajta önuralom boldogságot hoz. Ha ez igaz, akkor a szelídség ellentétének, az agressziónak csökkentenie kellene a jóllétet azáltal, hogy nehezebbé teszi a saját érzelmeink kezelését. Ezt több kutatás is bebizonyította, hiszen az agresszió közérzetromlást von maga után, az önkontroll azonban segít felülkerekedni a problémás helyzeteken.
7. Őszinteség: soha ne hazudj, különösen magadnak ne
Arisztotelész nagy hangsúlyt fektetett az őszinteségre.
Szerinte a túlzott színlelés és hencegés ugyanolyan káros, mint önmagunk becsmérlése.
Azt ajánlotta, hogy törekedjünk valami olyan biztos alázatra, amely révén felismerjük önmagunkat, és megmutathatjuk másoknak, hogy kik vagyunk, anélkül, hogy akár felfuvalkodnánk, akár lealacsonyítanánk magunkat. Ez összhangban van azokkal a tanulmányokkal, amelyek szerint a bizonytalanság és a túlzott önkritika szorongással és szomorúsággal jár együtt, az alázat pedig a depresszió alacsonyabb szintjével és az élet nagyobb szeretetével.
8. Méltányosság: ne küzdj tovább a méltányos részedért
Az igazságosság és méltányosság nagy figyelmet kap a modern vitáinkban. Nyilvánvalóan igaz, hogy ha az emberek úgy gondolják, hogy igazságtalanul bánnak velük, az csökkenti a boldogságukat. Arisztotelész azonban valami egészen másra gondolt. „Az igazságos ember az, aki (…) nem ragaszkodik indokolatlanul a jogaihoz, hanem megelégszik azzal, hogy kisebb részesedést kapjon, bár a törvény az ő oldalán áll.” A mai egovezérelt világban, ahol azt gondoljuk mindent megérdemlünk, nehéz lehet ennek az erénynek eleget tenni, de néha, ha egy lépést hátrább teszünk, meglátjuk, hogy valójában miért érdemes küzdeni.
9. Megbocsátás: bocsáss meg másoknak, és tűrd el a gyengeségeiket
A mai fülnek ez udvariasságnak vagy mások érzései iránti érzékenységnek hangzik, de a filozófus valami sokkal trükkösebbet ajánlott: megbocsátást és elnézést mások hibáival szemben. Ennek a tanácsnak a bölcsességét nagyszámú modern szakirodalom támasztja alá. Gyakorlatilag minden, a megbocsátással foglalkozó tanulmány azt bizonyítja, hogy
a megbocsátás céltudatos gyakorlása és a sérelmek elengedése csökkenti a depressziós és szorongásos tüneteket.
10. Szerénység: határozd meg az erkölcsösségedet és élj aszerint még a magánéletben is
A szerénységről sokan azt gondolják, hogy valójában gyengeség, hisz gátolja az önérvényesítést. Arisztotelész szerint azonban azt jelenti, hogy egy olyan erkölcsi mérce szerint élünk, ami távoltart a gonoszságoktól. Ez a fajta szerénység valóban boldogságstratégia. Amikor az emberek olyan cselekedeteket hajtanak végre, amelyeket erkölcsösnek tartanak, akkor boldogságban és még inkább céltudatosságban gyarapodnak. Azonban, ha erkölcstelen cselekedeteket követnek el, akkor ennek az ellenkezőjét tapasztalják.
Nyitókép: Carol Yepes/ Getty Images
Forrás: The Atlantic
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Hol lakik mostanában a boldogság? 6 tipp, hogy könnyebben megtaláld
- Változtasd meg az életed, 12 hónap alatt: Boldogságterv – könyvajánló
- A lykke az új hygge: ezzel a 6 tippel te is elsajátíthatod a dánok boldogságreceptjét
