Egy elveszett szoba, a világ legértékesebb zsákmánya vagy éppen egy eltűnt önarcképnek vélt festmény sorsa máig foglalkoztatja a művészettörténészeket. Látszólag talán semmi közös nincs bennük, egy valami azonban mégis összeköti őket.
A Borostyánszoba, Raffaello Fiatal férfi portréja, valamint Johannes Vermeer – A koncert című alkotása is mind ugyanarra a sorsra jutottak. Ezek a műkincsek, különböző körülmények okán, hosszú ideje eltűntek és azóta sem akadt senki nyomukra. Ismerjük meg az eltűnt szoba rejtélyét, egy vélt önarckép titkát, valamint egy életkép múltját.
Egy eltűnt szoba rejtélye
Igen, jól olvastátok, ugyanis a történelem viharos évszázadaiban arra is volt példa, hogy egy komplett szoba tűnt el. Na, de nem akármilyen szoba, hanem a The Amber Room, azaz a gyakran a világ nyolcadik csodájaként is emlegetett Borostyánszoba. A felbecsülhetetlen értékű szobát az 1700-as évek elején építették és eredetileg a berlini Charlottenburg palotában helyezték el I. Frigyes porosz király megrendelésére. A szoba falait borostyánból készült panelek borították, amelyeket töménytelen mennységű arany és megszámlálhatatlan tükör díszített. Egy ilyen fényűző dolog természetesen Nagy Péter cárnak is megtetszett, azonban sokáig nem is kellett rá vágyakoznia. Azt ugyanis 1716-ban I. Frigyes Vilmos porosz király odaajándékozta a cárnak, ezzel is megerősítve a porosz-orosz szövetséget. Az ajándék először a szentpétervári Téli Palotába került, majd végül tíz év alatt újraépítve, ötvenöt négyzetméteren a Carszkoje Szelo-i Katalin-palotában kapott helyet. A Borostyánszoba sem ragyoghatott azonban örökké. Amikor a második világháború alatt, 1941-ben a német csapatok megszállták a Szovjetuniót, a Borostyánszobát szétszedték és valószínűsíthetően elvitték azt Königsberg kastélyába. Azonban ez sem bizonyított, ahogy más, az eltűnést körülíró beszámolók sem. Egy biztos a Borostyánszobának örökre nyoma veszett és mint a második világháború egyik legnagyobb műkincsrablásának szimbóluma híresült el. Azonban Szentpétervár alapításának 300. évfordulójára nem kevesebb mint huszonnégy év alatt elkészült annak rekonstrukciója, mely 2003 óta ismét a Katalin-palotát ékesíti.
Egy önarckép nyomában?
A reneszánsz egyik legkiemelkedőbb alakja minden kétséget kizáróan Raffaello volt. Az olasz festő olyan műalkotásokkal ajándékozott meg minket, mint a Három grácia, Az athéni iskola, a Szent György legyőzi a sárkányt vagy az Esterházy Madonna, hogy csak néhányat említsünk legismertebb művei közül. Na, és persze ott volt a Fiatal férfi portréja is, melyet feltehetőleg 1513 környékén készített, ezt azonban mi már nem láthattuk. A festménynek ugyanis, mint oly’ sok műtárgynak a második világháború alatt, örökre nyoma veszett. Azt 1939-ben Lengyelországból rabolták el a nácik, hogy az is Hitler tekintélyes magángyűjteményének része legyen. Vigyázni azonban erre se tudtak, a Harmadik Birodalom bukásával egyidejűleg nyoma veszett. Utoljára feltehetőleg a lengyelországi Wawel kastélyban látták a sokak szerint Raffaello önarcképét mintázó műtárgyat. Utóbbira a művészettörténészek abból következtettek, hogy az azon szereplő alak kísértetiesen hasonlít Az athéni iskola című freskóján fellelhető önarcképéhez.
A világ legértékesebb zsákmánya
Persze nemcsak Németország katonái tulajdonítottak el különböző műkincseket, hiszen azelőtt is számos példa volt arra, hogy-egy festménynek vagy szobornak lába kélt. Erre a sorsra jutott Johannes Vermeer – A koncert című alkotása is. A Rembrandt mellett a holland festészet aranykorának másik legkiemelkedőbb alakjaként számon tartott művész képei közül a Tejet öntő nő és a sokszor az Észak Mona Lisajának is nevezett, Leány gyöngy fülbevalóval című műveket ismerjük legtöbben, de a leghírhedtebbek mégsem ezek. Johannes Vermeer ugyanis 1664-ben 69 cm*63 cm-es vászonra megfestette A koncert című életképét, melyet a műkedvelők később 1900-ig a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumban csodálhattak meg. Azóta viszont senki sem látta, hiszen egy nagyszabású műkincsrablás során nyoma veszett. Az esetet a művészettörténet az egyik legnagyobb műkincsrablásként tartja számon. A rablók rendőrnek álcázták magukat és éjszaka jutottak be a múzeumba, ahol összesen 13 műtárgyat loptak el, köztük Vermeer A koncert című festményét is. Az FBI és számos más hatóság, valamint magánnyomozók is folyamatosan próbálják felkutatni hollétét, de mindeddig sikertelenül. A festmény eltűnése óta számos elmélet és spekuláció látott napvilágot, de konkrét nyomot vagy bizonyítékot nem sikerült találni. Egy azonban biztos, hogyha egyszer nyomára akadna valaki, akkor az a világ legértékesebb zsákmányát tarthatná a kezében. A koncert-et ugyanis 2015-ben 250 millió dollárra becsülték fel. Így, látatlanban is.
Nyitókép: Chesnot/Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Nagy titkokat őriznek a történelem megoldatlan rejtélyei
- A történelem rejtélyes halálesetei
- Nem is gondolnád, pedig ők is nepo babyk
