„Amikor egy magyar szót beleüvöltesz egy magyar szívbe, azonnal reagál” – mondja Kiss Tibor. És milyen igaz, hisz magyar ritmusra ver a szívünk, ami olyan dallamot diktál, amit csak mi értünk.
Mindenkinek az anyanyelve a legszebb, és már maga a szó is, ami az anya és nyelv ötvözetéből született, mennyire árulkodó. Az anya, az otthon, a melegség, a kötődés és ugyanígy a nyelv is: nincs otthonosabb, igazabb, mint a saját nyelvünket művelni. Sokan mondják, hogy a magyar nyelvben kincs rejlik. Olyan árnyalatok, mélységek, amik más nyelvekben alig-alig sejlenek fel. Gazdagság lakozik benne, aminek köszönhetően alig akad olyan, amit ne tudnánk kifejezni általa. Ma a világon 7139 nyelvet beszélnek az emberek, de szinte nincs a magyarhoz hasonló, ami ennyire tiszta és összetett lenne. Annak ellenére, hogy begyűrűzött több szleng és idegen kifejezés is az elmúlt évtizedekben a szótárunkba, még mindig hűek vagyunk ősi gyökereinkhez, hiszen eredeti szavaink 68%-át mind a mai napig használjuk. Ezek közül sok misztikus és sokat mondó jelentéssel bír, amire, ha nyitott a fülünk és a szívünk, különleges dolgokat hallhatunk meg.
1. Szer-etet, de a gyűl-ölet
Az első gyönyörű párhuzam a szeretet és gyűlölet ellentétpárban van. Két erős érzelem, ami a skála két végén helyezkedik el, de könnyen átcsap egyik a másikba. A szer-etet és gyűl-ölet tagolásban benne van minden, amit tudnunk kell. A szeretet táplál, voltaképpen lelki táplálék, ami nélkül nem tudunk létezni. A gyűlölet azonban, ha felhalmozódik az ember lelkében, megfojt és megöl.
2. ÖnMAGam
Azt feltételezzük, hogy minden emberben van egy középpont, egy belső mag, ami köré épül a személyiségünk. Az, hogy önMAGam (önMAGOM) lehetek, azt jelenti, hogy kapcsolódni tudok a belső világommal. Az önismeret és önszeretet kulcsa, hogy tudjam, hol van az a mag, ami ki tud fejlődni belőlem.
3. Egész-ség
Az egészség a legnagyobb kincsünk. Ezt akkor tapasztaljuk meg leginkább, amikor valamilyen betegség üti fel a fejét az életünkben. A szó, mint egészség, magában rejti az egészlegességet, azt, hogy nincs hiba, nincs töredezettség, hanem testi-lelki harmónia, integritás van jelen. Amikor ez az „egész” megbomlik, akkor érkeznek a betegségek. A teljesség tehát épségünk és jóllétünk alapja, amire fizikai és mentális szinten is vigyáznunk kell.
4. Fél-elem
A félelem gátolja a fejlődést. Egy olyan belső fék, ami megbontja a teljességet, vagy egész-séget, ahogy fentebb láttuk. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a félelem az ember elsőszámú ellensége. Az igazi nagyság, amikor ezt le tudjuk küzdeni, amikor a félből egy egész lehet.
5. Egy-éniség
Az egyéniség szavunk is rendkívül sokatmondó. Egy én van belőlem. Ez egy hatalmas felelősség is egyben, ami azt kívánja meg tőlem, hogy vigyázzak magamra. Egyediek és megismételhetetlenek vagyunk mindannyian. Lelki, szellemi és jellembeli tulajdonságaink összesége megkülönböztet minket másoktól.
6. Gond-olkodás
A gondolkodást alapvetően egy pozitív cselekedetként tartjuk számon, hisz jó, ha az ember használja az agyát. Viszont a túlgondolás már komoly probléma, amivel a ma embere nagyon gyakran találkozik. A gondokon való rágódás felemészti a szervezetünket. Így, ha nem tudjuk megtartani a finom egyensúlyt, könnyen átcsaphat a gondolkodás egy lehúzó, negatív folyamatba.
7. Léle(k)zet
A lélekzet az a pára, amit a tüdő ki-be fúj, azaz maga a lehelet. Ma már a lélegzet formát használjuk, de a régi költőknél találkozhatunk az eredeti, lélekzet alakkal is. Keresztény körökben úgy tartják, hogy a Teremtő lehelte belénk a lelket. Akár vallásosak vagyunk, akár nem, a párhuzam a lélek és a lélegzés között egyértelmű. Addig élek, amíg lélekzem.
Nyitókép: Devonyu/Getty Images
