Depresszió: új kutatások, új remények

Egy friss kutatás áttörő eredményeket hozott a depresszió kezelését illetően.

Néhány depresszióval küzdő ember számára a megfelelő gyógyszeres kezelés megtalálása hónapokig vagy akár évekig tartó próbálkozás és tévedés sorozata lehet, ami súlyosbíthatja a tüneteket. De mi lenne, ha az orvosok a depresszió diagnosztizálásakor pontosan fel tudnák mérni, hogy a depresszió hogyan hat a beteg agyára, és olyan kezelést írhatnának fel, amely elsőre megfelelő? Egy új kutatásnak köszönhetően ­– amely az agyi képalkotás és a gépi tanulás kombinálásával azonosította a súlyos depresszió hat altípusát – a tudósok talán egy lépéssel közelebb kerültek ehhez a valósághoz.

A depresszió feltérképezése az agyban

Dr. Leanne Williams, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy jelenleg nincsenek tesztek, amelyek segítenének meghatározni, hogy milyen típusú depresszióval küzd valaki, vagy hogy melyik kezelés lenne a legmegfelelőbb számára. Az új kutatás célja pontosan az, hogy gyorsabban találják meg a megfelelő kezelést, és mindenki azonnal a legjobb ellátást kaphassa.

A kutatók 801 depressziós vagy szorongásos beteg, valamint 137 egészséges kontrollcsoport résztvevő agyi aktivitását vizsgálták. Funkcionális MRI-t használtak az agyi aktivitás mérésére, különösen a depresszióhoz kapcsolódó agyi régiókban. A résztvevők különböző teszteket is végeztek, hogy felmérjék kognitív és érzelmi működésüket.

A hat biotípus

  1. Kognitív régiók túlműködése: Ezek az emberek nagyobb szorongást, negatív elfogultságot és anhedóniát (az élet élvezetének hiányát) tapasztaltak. Ők jobban reagáltak a venlafaxin nevű antidepresszánsra, vagyis a gyógyszeres kezelésre.
  2. Magas agyi összekapcsoltság: Ezek a résztvevők jól reagáltak a viselkedési terápiára, amely a mindennapi problémák kezelésére tanít meg.
  3. Alacsony aktivitás az agyi figyelmi körökben: Ezek az emberek több hibát követtek el a figyelmet igénylő feladatok során, és kevésbé javultak a tüneteik a terápiával. Számukra először gyógyszeres kezelésre van szükség, hogy később hasznot húzhassanak a terápiából.
  4. Magas érzelmi reaktivitás: Azoknak, akik ebbe a csoportba tartoznak, az agya erősebben reagál az érzelmi ingerekre, például saját érzelmeikre vagy mások arckifejezéseire.
  5. Alacsony kognitív aktivitás és érzelmi összekapcsoltság: Ezek a résztvevők nehezebben reagáltak a kognitív információkra és a negatív érzelmekre.
  6. Normál agyi aktivitás: Ebbe a csoportba tartozók agyi aktivitása nem különbözött az egészséges emberekétől. Ez arra utalhat, hogy a depresszió mögött álló agyi folyamatokat még nem fedezték fel teljesen.

Mit jelentenek ezek az eredmények?

Bár az eredmények alkalmazása a betegek kezelésében még évekbe telhet, már most is fontos lépést jelentenek a depresszió jobb megértése felé. A kutatás célja, hogy minden beteg a lehető legjobb kezelést kapja, és ezzel csökkentsék a depresszióval kapcsolatos stigmát is. Mivel bebizonyosodott, hogy a depresszió különböző agyi folyamatokra is hatással van, végérvényesen lerombolódott a tévhit, hogy a depressziósok csak nem próbálkoznak eléggé vagy sajnáltatják magukat.

Ha depresszióval küzdesz, fontos tudnod, hogy folyamatosan dolgoznak azon, hogy hatékonyabb kezeléseket találjanak. Ha segítségre van szükséged, beszélj egy mentális egészségügyi szakemberrel a lehetőségeidről. Ne feledd, hogy a depresszió nem a te hibád, és hogy van remény a jobb jövőre.

Nyitókép: Unsplash
Forrás: CNN Health

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: