Édeshármas: te, én és a féltékenység

A féltékenységet gyakran félreértjük. Azonban a kapcsolatokban fontos jelzőértéke is lehet, ha megértjük a mögöttes okokat.

Egy nagyon trükkös érzelem a féltékenység, főleg azért, mert gyakran bújtatjuk a gondoskodás és oltalmazás leple alá. Azonban a túlzott megnyilvánulása mindig mérgezi a kapcsolatot, hiszen elveszi az egyik fél autonómiáját. A saját belső bizonytalanságát úgy igyekszik enyhíteni a féltékeny partner, hogy megpróbálja irányítani és keretek közé szorítani a másikat, ezzel igazolva önmagát és saját befolyását az eseményekre. Így tulajdonképpen úgy is tekinthetünk a féltékenységre, mint egy énvédő stratégiára. Ennek mentén aztán érdemes megnézni azt is, hogy ki, milyen szerepet játszik a féltékenység kialakulásában. Hiszen mindig kettőn áll a vásár. A saját felelősségünk ott kezdődik, hogy megkérdezzük magunktól: okot adok a bizalmatlanságra? Ha nem, és még ezek után is túlontúl féltékeny a párunk, akkor viszont a következő három tipp segíthet megbirkózni a helyzettel.

1. Féltékenység, mint jelzőtábla

Amikor féltékenyek vagyunk, akkor egyszerre félünk a magánytól, az átveréstől és a megalázástól. Azonban a bizalmatlanság legtöbbször annak a jele, hogy fontos, kielégítetlen szükségletek vannak a kapcsolatban, csak amiatt, hogy nincsenek eszközeink ezeknek a hiányoknak a kifejezésére, frusztrációt élünk át és féltékenykedéssel kompenzálunk. Azzal, hogy a párunk folyamatosan monitorozza a viselkedésünket, azt próbálja üzenni, hogy nem érzi biztonságban magát a kapcsolatban. Éppen ezért a felszíni konfliktusok helyett sokkal többet ér, ha elkezdünk leásni a mélyre és megnézni, hogy mi áll a féltékenység hátterében. Mi hiányzik a párunknak? Miért nem érzi magát szeretettnek és biztonságban?

2. Sérülések begyógyítása

Amikor megvádolnak minket, a természetes, elsődleges reakció az, hogy megpróbáljuk megvédeni magunkat. Ez viszont benntart minket egy folyamatos támadás/védekezés körforgásban. Így viszont a megoldás is elmarad. Pedig sokszor a féltékenység hátterében nem az áll, hogy a másik szánt szándékkal bántani akar, vagy megkérdőjelez minket, esetleg a hűségünket, hanem alapvető hiedelmek és régmúlt tapasztalatok bukkannak fel ilyenkor. A szerethetőség vágya nagyon mélyen gyökerezik bennünk és amikor úgy érezzük, hogy ez meginog, akkor kezdődnek a problémák. Ezt jellemzően korábbi rossz tapasztalatok váltják ki. Lehet, volt olyan, hogy elárulták, megcsalták vagy bántották a párodat és ez okozza benne az általános bizalmatlanságot. Ez ugyan nem derül ki addig, amíg egymással harcoltok, csakis akkor, ha őszintén meg tudtok nyílni az érzéseitekről. Minél több teret tudtok teremteni arra, hogy beszéljetek az átélt tapasztalataitokról, és arról, hogy ezek hogyan formáltak titeket, annál több lehetőségetek lesz arra, hogy begyógyítsátok azokat a sebeket.

3. Félreértések elkerülése

Bármennyire elcsépelt, a kommunikáció a legnagyobb fegyverünk az emberi kapcsolatokban. Nemcsak a múltbeli tapasztalatokról és bizonytalanságokról kell beszélnünk, hanem arról is, hogy milyen félreértések vezettek a féltékenykedéshez. Hiszen a legtöbbször csak arról van szó, hogy túlgondolunk dolgokat és nem hallgatjuk meg egymást. Pedig amikor megtanulunk egy nyelvet beszélni, akkor rájövünk, hogy a saját szorongásainkat vetítjük rá a másikra. A tiszta és őszinte kommunikációval olyan bizonyosságot adhatunk a párunknak, ami aztán megingathatatlanná teszi az egymás iránti bizalmat.

Vitathatatlan, hogy van az a fajta, építőnek nevezhető féltékenység, aminek a felkutatása előre lendítheti és elmélyítheti a kapcsolatot. Ellenben a nyomozósdi, a vádaskodás és azok a hétköznapi életteret beszűkítő szokások, amik rontják az életminőségünket és önbizalmunkat, már nem számítanak egészségesnek. Ha úgy érzed, hogy a kapcsolatban már eluralkodott a féltékenység, akkor mindenképp szakember segítségét kell kérni. A pár- és az egyéni terápia is hatékony lehet.

Nyitókép: Obradovic/ Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: