A bélflóránk állapota kihat az immunrendszerünkre, a szív- és érrendszerünk állapotára, sőt az agyi funkciókra is. A bélflóra megfelelő működését pre- és probiotikumokkal támogathatjuk.
Ha a bélflóránk egyensúlya felborul az különféle kellemetlen tüneteket okozhat, sőt hosszabb távon olyan betegséget is előidézhet, mint például a diabétesz. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a bélflóra károsodása esetén minél gyorsabban visszatelepítsd a pre- pro- és szimbiotikumokat a bélrendszeredbe, ami nemcsak táplálékkiegészítők szedésével lehetséges, különféle élelmiszerek rendszeres fogyasztásával is beviheted őket. De lássuk, hogyan is működnek:
Probiotikumok: a baktériumok, amiket naponta ennünk kéne
Szinte unalomig ismételt információ, hogyha antibiotikumot szedtünk, akkor szinte kötelező vagy már az antibiotikum kúra alatt, vagy közvetlenül utána probiotikumot is szedni. A probiotikumok olyan mikroorganizmusok, amik elsődlegesen a vastagbélben fejtik ki hatásukat, megakadályozzák, hogy az emberi szervezetre káros baktériumok telepedjenek meg és szaporodjanak el a bélben és elősegítik az ásványi anyagok felszívódását. Szerencsére a megfelelő étrenddel megfelelő mennyiségű probiotikumot vihetünk be, így külön ilyen típusú készítmény szedésére a mindennapokban nincs szükség. Hozzájuthatunk például az élőflórás joghurtokból, a szójaitalokból, vagy akár az olyan lágy sajtokból, mint a például a gouda. Egy hosszabb antibiotikumos kezelés után viszont fontos, hogy más forrásból is pótoljuk (a megfelelő probiotikum kiválasztása előtt mindenképpen konzultálj az orvosoddal!).
Tudtad?
- Nem minden joghurt tartalmaz probiotikumokat. Csak az élő és aktív joghurtkultúrát tartalmazó készítmények, ezeket ugyanis nem hőkezelik a fermentálás után.
- Egyszerűen készíthetsz fermentált ételeket otthon is. A savanyú káposzta, -uborka és -cékla, illetve a befőttként eltett gyümölcsök mind probiotikum-források!
- A probiotikumok az allergia, az asztma és az ekcéma tüneteit is enyhíthetik.
- Komoly mellékhatásai is lehetnek a probiotikumoknak, amennyiben nagyon legyengült az immunrendszerünk (például közvetlenül műtét után).
- Túlzott fogyasztásuk puffadással, vagy tompultságérzéssel járhat.
- Mivel a bélflóra állományunk egyedi, ezért nem valószínű, hogy egyféle probiotikum megfelelő minden embernek.
Prebiotikumok: a jótékony hatású baktériumok szaporodásának segítői
A prebiotikumok fő tulajdonsága, hogy változatlan állapotban, emésztetlenül képesek a bélbe jutni. Itt egy fermentációs folyamat következtében tulajdonképpen megágyaznak a „jó baktériumoknak” és egyúttal táplálékul is szolgálnak azoknak. A növényi rostokban dús étrend éppen ezzel járul hozzá a megfelelő emésztéshez: a fokhagyma, a zöldségek, a gyümölcsök és a hüvelyes növények mind bővelkednek prebiotikumokban. Kiemelt természetes prebiotikus hatása van továbbá a zöldségek közül a cikóriagyökérnek, a csicsókának, az articsókának, a többi hagymafélének, a spárgának, gyümölcsök közül a banánnak, az almának, valamint az árpának és a legalább 70%-os kakaótartalmú étcsokoládénak is.
Tudtad?
A prebiotikumok a magnézium és a kalcium felszívódását is fokozzák, ezáltal csökkentik a csontritkulás kialakulásának veszélyét is.
Kettő az egyben: szimbiotikumok
A szimbiotikumok egyszerre rendelkeznek pro- és prebiotikus tulajdonságokkal. Mesterséges formában komplex készítményekként vásárolhatjuk meg őket: ilyenkor a különféle probiotikus hatású baktériumokat egy prebiotikus hordozóanyaggal például inulinnal együtt kerülnek a szervezetbe. Csak azokat az étrendkiegészítőket szabad szimbiotikumként forgalmazni, amelyben a pre- és probiotikumok valóban kölcsönhatásba lépnek. Természetes formában leginkább a tejtermékekben fordulnak elő.
A kényes egyensúly
Attól is lehet hasi diszkomfortérzetünk, ha a pro- és prebiotikumok aránya felborul a szervezetünkben. Ha ez megtörténik, akkor a szervezetünk hasmenéssel, székrekedéssel, túlzott gázképződéssel reagál. Ezt az állapotot azonban nem érdemes megvárni! Pótold mihamarabb a hasznos baktériumokat!
Nyitókép: SewCream/Shutterstock
(huffpost.com)
