Vannak olyan előadók, akik ugyan csak egy slágert készítettek, de azok mind olyanok, hogy máig mindannyian dúdoljuk a dallamot, énekeljük a szöveget, sőt olykor akár még táncra is perdülünk hallatán.
Most egy olyan listát készítettem, melyen pont ilyen előadókat és dalokat fogok felsorakoztatni. Persze, mielőtt elkezdeném, a teljes kép érdekében hozzá kell tennem, attól függetlenül, hogy ezeket a művészeket általában egyslágeres csodáknak tituláljuk, a zenére gyakorolt hatásuk még így is sokszor megkérdőjelezhetetlen, tehát ha valamilyen véletlen folytán nem ismernétek valamelyiket, érdemes lehet azt a hiányosságot pótolni.
The Buggles – Video Killed The Radio Star
Ez a nóta a zenetörténelem egyik darabja, hiszen a Video Killed The Radio Star volt az 1981-ben megalakult MTV által lejátszott legelső zenei klip. A The Buggles azonban nem írt saját történelmet, hiszen a zenekar ötéves fennállása alatt ez volt a csúcs, bár melyik előadó tudta volna tetézni ezt a sikert? A dal egyébként az 1977-ben alakult banda 1980-as, The Age of Plastic című albumjának egyik kislemeze volt, mely annak ellenére, hogy az egész világon sláger lett, Amerikát valahogy nem tudta meggyőzni. Talán ebből kifolyólag is, de 1982-ben már fel is oszlottak.
A-ha – Take On Me
Be kell vallanom, hogy van egy furcsa kattanásom, miszerint imádom a ’80-as évek szintipopját és mindez ott kezdődött, amikor a VH1-on láttam a Take On Me klipjét. Hiszen, ahogy engem a ’90-es évek végén, úgy másokat a ’80-as évek közepén varázsolt el teljesen. Az A-ha egyébként megszenvedett azért, hogy ez sláger lehessen, hiszen többszöri kiadás után hódította csak meg a listákat. Viszont 1985-ben végül olyannyira befutott, hogy a norvég együttest máig sokan ezzel a dallal azonosítják. Igazából be is kell vallani, hogy ilyen sikereket sem annak megjelenése előtt, sem azután nem tudtak elérni.
King Harvest – Dancing in the Moonlight
1972-ben kétségkívül a King Harvest szolgáltatta az év slágerét a Dancing in the Moonlighttal, amit én így ötven év távlatából is nagyon köszönök nekik. Ez a dal ugyanis maga a nyugalom. Annyira harmónikus, lágy és kedves, hogy ahányszor felcsendül, elönti az ember szívét a melegség. A King Harvest mindent belesűrített ebbe a nótába, amivel jogosan kerültek be a pop-rock halhatatlanjai közé. Ha ezt hallgatjuk, valahogy úgy érezzük, hogy minden rendben van.
Carl Douglas – Kung Fu Fighting
Carl Douglas Jamaicán született, majd Angliában nőtt fel és aztán valahogy eszébe jutott, hogy a harcművészetek iránt érzett élénk érdeklődését zenéjében is prezentálja. A véletlenek ezen furcsa összjátékának köszönhetjük a Kung Fu Fighting-ot, na meg persze annak, hogy a ’70-es években úgy mentek a Kung Fu-s és karatés filmek, mint ma a szuperhősök. Pont ezért is gondolhatta azt, hogy tíz perc is elég lesz arra, hogy új albumának B-oldalára felvegyék – majd ezzel be is bizonyította, hogy az emberek meghallgatták a B-oldalt, hiszen a dal sláger lett. De még milyen sláger! Világszerte csaknem tizenegy millió példányban kelt el és minden létező zenei listát meghódított. Douglas ennek apropóján el is készítette a Dance the Kung Fu-t (nem viccelek), viszont az kis túlzással már senkit sem érdekelt. Ahogy az előadó sem, viszont örökül itt maradt nekünk ez a zenei csemege.
Toni Basil – Hey Mickey
Nem hibáztatok senkit azért, ha nem cseng neki ismerősen Toni Basil neve, hiszen az énekesnő konkrétan egyetlen dallal írta be magát az egyetemes zenetörténelembe. A Hey Mickey 1982 januárjában jelent meg és pom-pom lányos tematikájú klipje, annak koreográfiája, valamint fülbemászó dallama rögtön slágerré is tette. A dal eredetileg egyébként a brit Racey zenekar Kitty című nótájának a feldolgozása, ám nekik Basillel ellentétben nem sikerült világhírnévre szert tenni szerzeményükkel. A Hey Mickey meghódította az Egyesült Államok slágerlistáit, sőt még platinalemez is lett. De hát sajnos Basil sem lett slágergyáros, így diszkográfiájából ezen kívül semmi más nem ért el ilyen sikereket.
Vanilla Ice – Ice Ice Baby
Fogós kérdést tennék fel, ha bárkit megkérnék arra, soroljon fel öt Vanilla Ice dalt, hiszen az Ice Ice Baby-n kívül az előadó egyéb alkotásai nem igazán ragadtak meg a köztudatban. De nekünk ez az egy is éppen elég, hiszen ez az eredetileg Robert Van Winkle nevű fehér srác 1990-ben valami olyat tett, amit előtte kevesen próbáltak. Fogta magát, majd a Queen és David Bowie ikonikus nótáját, az Under Pressure-t mindféle engedély nélkül felhasználva megírta és előadta az Ice Ice Baby-t. És milyen jól is tette ezt! A klip az maga a csodás ’90-es évek lenyomata és akárhányszor meghalljuk, elfog minket a jóleső nosztalgia. Én imádom!
Soft Cell – Tainted Love
Mi különbség Marilyn Manson és a Soft Cell Tainted Love-ja között? Nos a válasz egyszerű, Marilyn Manson igazi ikon, miközben a Soff Cell esetében sokunknak el kell gondolkodni, hogy mi vagy ki is az. Nos elárulom, a Soft Cell az az együttes, akinek ez a dal a világhírnevet köszönheti. A Tainted Love sztorija ugyan 1965-ig nyúlik vissza, akkor Gloria Jones rögzítette, viszont ő nem ért el vele kiugró sikereket. 1981-ben azonban egy brit szintipop duó leporolta a nótát és minden slágerlistát meghódított vele, köztük a Billboard Hot 100-at is, ahol egészen az előkelő nyolcadik helyig jutottak. Ez a diadal ugyan akkor egyszer adatott meg nekik, viszont talán Marilyn Mansont is ők inspirálták arra, hogy a 2001-es Már megint egy dilis amcsi filmhez feldolgozza azt. Nálam holtverseny alakult ki a két verzió között.
Aqua – Barbie Girl
Szerintem ember nem volt a Földön, aki bármikor is komolyan tudta venni az Aqua Barbie Girljét, de ebben a dalban pont ez a legjobb: semmivel nem akar több lenni, mint, ami. 1997 óta Barbie és Ken különös párbeszéde pedig igazi klasszikussá nőtte ki magát, a dán-norvég együttes pedig lassan harminc éve a Barbie Girlnek köszönhetően van köztudatban. Na ugye, hogy elég egy sláger? Bizonyítja ezt az is, hogy tavaly Nicki Minaj és Ice Spice is úgy gondolták, hogy részesei akarnak lenni a dalt körülvevő őrületnek, így a Barbie filmhez az Aquával együttműködve készítették el annak a feldolgozását, a Barbie Wordöt. Az együttes ikonikus nótájának 2024-es relevanciáját pedig mi sem támasztja alá jobban, minthogy cikkünk megírásának pillanatában a YouTube számlálója meghaladja az 1,4 milliárd lejátszást.
Chumbawamba – Tubthumping
Nem lep meg ha az alcímet olvasna most hirtelen senkinek nem ugrik be, hogy mire is gondolhat a költő. Ha ez így van, akkor hallgass bele az 1997-es Tubthumpingbe és máris tudni fogod, miről van szó. A Chumbawamba ugyanis ezt az egy olyan dalt jegyzi, amit mindannyian ismerünk. A banda egyébként eredetileg nagyon távol állt ettől a vonaltól, hiszen 1980-as évekbeli megalakulásuk óta erősen politikai töltetű dalokat írt, majd szinte a semmiből berobbantak a köztudatba. A Tubthumping sikere azonban ahogy jött úgy el is múlt, és az együttes visszatérhetett anarchista stílusához.
Sixpence None The Richer – Kiss Me
1997 ontotta magából a slágereket, na meg az egyslágeres előadókat, így erre hoztam is egy újabb példát. Mégpedig azt a dalt, amit A csaj nem jár egyedül olyan világsikerré tett, hogy egyes történetek szerint még Taylor Swift is ezt tanulta meg először eljátszani gitáron. A Sixpence None The Richer: Kiss Me-jének sikere egyébként annyira nem is meglepő, hiszen maga a rózsaszín, csöpögős cukormáz. Ezt pedig a legjobb értelemben mondom, hiszen valahogy megtalálja azt a keskeny sávot, amivel mégsem lesz émelyítő, és ez jó. Azonban ezzel a nótával az együttes olyan magasra tette magának a lécet, hogy soha többé nem sikerült megugrania.
Lou Bega – Mambo No. 5
Nem lenne teljes ez a gyűjtemény Lou Bega névsorolvasása nélkül, így természetesen a Mambo No. 5 is helyet követelt magának. Az 1999-es dal egy olyan sláger, mely máig megkerülhetetlen, hiszen egyszerre dögös, vidám és egyáltalán nem értjük, miért is lett ez ekkora siker?! Nos választ ezúttal nem tudok adni a kérdésre, de ha meghalljuk, biztos a dallamtapadás.
Wheatus – Teenage Dirtbag
A Wheatus és Teenage Dirtbag nemhogy 2024-re, de már a dal kiadását követően is összenőttek. 2000-ben jelent meg, az együttes debütáló albumának kislemezeként és szó se róla, meg is hódította a világot, többek között Ausztráliában, Németországban és Angliában is osztatlan sikert aratott. Gondolom, mondanom sem kell, hogy a lemez többi nótája meg sem közelítette a Teenage Dirtbag népszerűségét, azonban annyira jó ez a dal, hogy én ezt egy percig sem bánom.
Crazy Town – Butterfly
Ezt a dalt történetesen imádom és nagyon sajnálom, hogy a Crazy Town csak ezt az egy ilyen slágert produkálta, hiszen elég komoly diszkográfiával rendelkezve sem tudták überelni a Butterfly sikerét. A 2001-ben megjelent dalt ugyanis nemcsak, hogy mindenki ismerni, de még a Billboard Hot 100-as listájának első helyét is elérte, így listánkon való szerepeltetésének létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen.
Gotye feat Kimbra – Somebody I Used To Know
Persze azért frissebb nóta is került ide, mint például Gotye 2011-es, Somebody I Used To Know-ja. A YouTube-on 2, míg Spotify-on 1,6 millárd lejátszással rendelkező dal az ausztrál énekes abszolút legnagyobb sikere. 2012-ben ez lett az év legkelendőbb dala, sőt még a Billboard Hot 100 első helyét is elérte. Gotye slágere tökéletesen határozta meg a 2010-es évtized zeneiségét, egyszerre volt új és szokatlan, de átsejlettek benne az ismerős részletek is. A szöveg nem volt bonyolult, a dallam könnyednek érződött, így senkit nem lepett meg az azóta is megismételhetetlen diadalmenete.
Tovább is van
Azonban már nem mondom, hanem inkább mutatom, hiszen a végtelenségig lehetne folytatni ezt a listát is. A woohoo Spotify csatornája zenés cikkeink esetében mindig bővül, így ezúttal összegyűjtöttem nektek összesen harminc dalt, amiket lejátszva nem biztos, hogy ti lesztek a házibuli kedvencei, de legalább senki sem fog méltatlankodni, hogy „én ezt nem ismerem”.
Nyitókép: Walter Iooss Jr./Getty Images
Források: Rolling Stone, VH1, Billboard, Business Insider
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- 9 dal, amitől falra mászunk
- A nap, amikor meghalt a zene, de a show ment tovább
- Indul a nosztalgiavonat! 20 dal, ami már elmúlt húszéves
