Évek óta, minden januárban megfogadtam, hogy elkezdek jógázni. Aztán a kezdeti lelkesedés után mindig feladtam, és más mozgásformát választottam helyette. Idén újra kihívás elé állítottam magam, és egy hétig minden nap kiterítettem a jógamatracom.
Amikor a Margitszigeten futok, gyakran látom, ahogy jógamatracos nők sétálnak, szép edzőruháikban mosolyogva. Ilyenkor kicsit irigykedve nézem őket, milyen jó lehet nekik, úgy tűnik tényleg élvezettel jógáznak, miközben rólam patakokban folyik a víz a második szigetkör után. Ekkor mindig elgondolkozom, vajon miért nem tudok én is örömmel jógaórákra járni, és miért csak úgy tudom levezetni a feszültséget, ha közben azt érzem mindjárt megszakadok.
Valószínűleg sokan vagyunk, akik „csalódtak” már a jógában, mert nem azt kaptuk, amit elvártunk tőle. De milyen elvárásaink vannak egyáltalán? Mielőtt belevágtam az egyhetes jógakihívásba végiggondoltam mit volt eddig a problémám, és hogyan lehetne ezeken változtatni.
1. A jóga mégsem olyan egyszerű, mint gondoljuk
Életem első jógaórájára azzal a tudattam mentem el, hogy rendszeresen sportolok, viszonylag jó kondiban vagyok, milyen meglepetés érhetne. Legalább most majd egy kicsit meditálni is tudok majd. Ennek a teljes ellentéte történt, egyáltalán nem volt pihentető, nem mentek a pózok, és kicsit sem lettem nyugodtabb az óra végén. Így ezúttal az otthoni első jógaórámon elsődleges célom volt, hogy megpróbáljak relaxálni, és elengedni a temérdek elvárást. Bevallom ez az első napokban egyáltalán nem ment. Az edzés végén 3 percet kellett volna nyugodtan, egyhelyben feküdnöm, de egész végig az járt a fejemben, vajon nem jön-e egy másik póz, majd letaglózott a sok tennivaló, ami várt rám a nap többi részében. Aztán teltek a napok, és elkezdtem tudatosan arra koncentrálni, hogy képes legyek lazítani. Még messze vagyok a tökéletes kikapcsolódástól, de az a tapasztalatom, hogy gyakorlással tényleg el lehet érni azt, hogy legalább 3 percre megengedjük magunknak, hogy csak feküdjünk és pihentessünk a testünket.
2. Nem kényelmesek a pózok
Kívülről könnyű azt gondolni, hogy a jóga egyszerű. Ennek egyik oka, hogy a Youtube-on és más közösségi platformokon, főleg olyan nőket látunk, akik mindenféle megerőltetés nélkül jógáznak. Nos, ez nem teljesen igaz. A jóga igenis lehet nehéz, sőt, akár izzasztó is lehet. Hiába tűnik úgy, hogy lassú mozdulatokat végezve csupán szépen emelgetjük a lábunkat, vagy „csak” nyújtjuk egy testrészünket, a jóga megterhelő, ugyanis a mélyizmainkat dolgoztatja, sokszor olyanokat, amikről talán azt sem tudtuk, hogy léteznek. A buktató csak annyi, hogy a videókon és applikációkon azt látjuk, milyen könnyed mozdulattal dől előre, húzza fel a lábát, és nyújtja a derekát az éppen jógázó hölgy. Én nem tudtam olyan önfeledten mosolyogni, és sokszor fájt is egy-egy mozdulat, de ez mind azt bizonyította, hogy lehet fejlődni, és nem csak egy óra intenzív edzéstől lehet másnap izomlázam. Hiába a különböző edzések, a jóga valahogy egészen más módon mozgatja át a testünket. Napról napra érezni kezdtem némi változást, javult az egyensúlyérzékem, és a mozgás segített abban is, hogy egyszerre csak egy dologra koncentráljak.
3. „Ha fejre állok se megy”
Ezúttal nem állítottam magam elé olyan elvárásokat, hogy a hét végére képes legyek fejenállni vagy percekig varjú pózban tartani magam. Be kell látni, hogy a jógában valószínűleg nem érhetünk el rövid idő alatt olyan látványos haladást, mint a futásban, ahol akár edzésről edzéssre pár száz méterrel növelni lehet a távot, vagy egy-két másodpercet lefaragni az időből. A jógában sokszor apró milliméterekkel tudunk csak tovább nyújtózni, mégis ez is haladás. Nem hiába formálja a testet és a lelket.
Mi változott egy hét alatt?
Az utolsó napra megszoktam, hogy reggel egyből a sportnadrágomba bújtam bele. Élvezetessé vált, hogy mozgással kezdem a napot, pedig az első reggel még nehezemre estek a mozdulatok. Egyszóval, már egy hét alatt is sokat lazultak az izmok, és képes lettem (nem mindig) átadni magamnak a reggelből pár percet, amikor csak egyetlen dologra, a saját testemre figyelek.
Szerző: Simon Eszter
Nyitókép: Oscar Wong/GettyImages
