Egy kis borzongás a nyári melegben: ördögi erejű tárgyak

Hallottál már olyan tárgyakról, amik bárkihez kerülnek, valamilyen szerencsétlenséget hoznak a tulajdonosa fejére? Elég ijesztő… pláne, hogy gyakorlatilag bárki, aki módon kapcsolatba kerül velük, mindenképpen pórul jár.

Legalábbis a legenda szerint. Mi a megoldás? Elpusztítani, elzárni, elásni? Egyáltalán mi okozza ezeknek a tárgyaknak a démoni erejét? Hidd el, sokan kutattak már válaszok után és sok feltevés született. A leggyakoribb magyarázat az volt, hogy elátkozták a szóban forgó tárgyat vagy valami gonosz entitás szállta meg. Nézzünk pár paráztató holmit, amit szerintem nem szívesen vinnél haza, akkor sem, ha ajándékba kapnád.

A menyasszonyi ruha, ami táncol a vitrinben

1849-et írtunk, amikor egy gazdag család leánya, Anna Baker beleszeretett egy egyszerű vasmunkásba és természetesen ezt családja nem nézte jó szemmel. Apja megtiltotta, hogy hozzámenjen, sőt, a fiút egyenesen Altoonába száműzték. Anna még ezt megelőzően készíttetett magának egy menyasszonyi ruhát, de eldöntötte, hogy ha nem mehetett hozzá élete szerelméhez, máshoz sem fog, így sosem fogja azt viselni. Anna egy életre meggyűlölte az apját, amiért elüldözte a fiút, és még akkor sem bocsátott meg neki, amikor meghalt. Halála után úgy döntött, felkeresi szerelmét, azonban azzal kellett szembesülnie, hogy a férfi már megállapodott, mást vett feleségül.

Anna féktelen dühe apja iránt és szomorúsága feldolgozhatatlan lett, és egy idő után megbomlott az elméje. A személyzet sokszor látta menyasszonyi ruhában táncolni egy zenedoboz dallamára, nyilvános helyeken kiszámíthatatlanul viselkedett és ezért őröltnek nyilvánították. 1914-ben, 78 évesen, magányosan halt meg. Még abban az évben helytörténeti múzeumot rendeztek be a Baker-kúriában, ahol Anna gyönyörű menyasszonyi ruhája egy vitrinbe lett kiállítva. Hamarosan azonban paranormális jelenségeket tapasztaltak az épületben, főleg a vitrin körül, ahol a ruha elkezdett magától táncolni és a zenedoboz is többször magától megszólalt. Hiába távolították el a ruhát a tárlatról, a különös eseményeknek nem lett vége. Bár sokan úgy gondolják, hogy a település élelmes polgármestere szeretné fenntartani a múzeum látogatottságát.

A fekete angyalszoborban lakó gyilkos asszony lelke

Egészen 1891-ig nyúlik vissza az a történet, ami az Iowa Cityben található Oakland temető egyik hatalmas, 2,6 méter magas, bronz angyalszobrához kötődik. A legenda szerint Teresa Dolezal Felveder emeltette elhunyt fia és férje emlékére, akiket a helyiek pletykái szerint maga a nő ölt meg. Mario Korbel cseh-amerikai szobrászművész alkotásával a nő nem volt megelégedve, olyannyira, hogy ki sem fizette azt, ezért a művész pert is indított. Ennek ellenére a síremlék mégis fel lett állítva.

Amikor Teresa 1924-ben elhunyt, a temetésén hatalmas vihar tört ki és villám csapott a szoborba. Akkor feketedett meg, és azt mondják, akkor költözött bele a lelke is. A szoborhoz számos babona kapcsolódik, úgy tartják, ha valaki a szemébe néz vagy megérinti, titokzatos betegség támadja meg, ha pedig szájon csókolja egy olyan ember, aki már nem szűz, az holtan esik össze. Sokan próbálták bátorságpróba keretén belül tesztelni az angyalszobor erejét: egy négytagú társaság például egy éjszaka nevetgélve levizelte a szobrot, hazafelé azonban mindannyian halálos balesetet szenvedtek. De azt is beszélik, hogy egy férfi lefűrészelte a szobor hüvelykujját, hogy trófeaként magával vigye – holttestét a Chicago folyóban találták meg, fojtogatás nyomokkal a nyakán. A levágott ujjat pedig pár napra rá megtalálták a szobor tövében.

A falra szegezett szék

1702-ben egy Thomas Busby nevezetű embert halálra ítéltek az apósa megöléséért. Az volt az utolsó kívánsága, hogy utolsó vacsoráját kedvenc kocsmájában fogyaszthassa el. Amikor végzett és felállt, hangosan azt mondta: „halállal lakoljon, aki bele mer ülni a székembe!”. Persze sokan nem vették komolyan és a szék ottmaradt a fogadóban, sőt a bátrabbak fogadásból bele is ültek – ám hamarosan mindannyian életüket vesztették.

Az a katona, aki fittyet hányt a legendára, a második világháború idején már nem tért vissza a frontról. De volt olyan építőmunkás is, aki nem hitt a babonákban, s miután ült azon a bizonyos széken, lezuhant az állványról és azonnal meghalt. Egy szegény takarítónő állítólag véletlenül csüccsent rá és nemsokára agydaganatot fedeztek fel nála. A kocsma tulajdonosa végül megelégelte a balszerencsés haláleseteket és a széket egy múzeumnak ajándékozta, a bölcs vezetőség pedig úgy döntött, elvágja a tragédiák sorozatát, ezért a falra szögezte azt, hogy ne ülhessen bele senki, még véletlenül sem.

Fotó: vorDa/ Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: