Mint azt minden divatrajongó tudja, május első hétfője ünnepnap! Ekkor rendezik meg ugyanis a divatvilág egyik legfontosabb eseményét, a Met-gálát, mely Anna Wintour védnöksége alatt legendásabb, mint valaha.
A Met-gála mára egy sztárokkal teletűzdelt rendezvény, melyen a megtisztelő meghívásban részesült hírességek általában meseszép ruhákban vagy olykor drámai kreációkban jelennek meg a Metropolitan Múzeum lépcsőin, a vörös szőnyeg mellett gyülekező fotósok hada előtt. De honnan indult és hogyan vált az év egyik legkiemelkedőbb eseményévé? Elmeséljük!
A kezdetek kezdete
1903-ban az Indiana állambeli Crawfordsville-ben született a mára ikonikusnál is többé vált esemény megálmodója. Eleanor Lambert egy publicista volt, aki az 1920-as években New Yorkba költözött, ahol szempillantás alatt beépült a mindig pezsgő város társasági életébe, na és persze a divat világába. Lambert a második világháborút követő viharos években pedig újra fel akarta éleszteni az emberek ruhák iránti rajongását, ezért 1948-ban gondolt egy nagyot és a Metropolitan Museum of Art-ban létrehozta a Costume Institute-t, melyet máig ünneplünk. Az első Met-gála még nem a túlzásokról szólt, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy mindössze ötven dollár hozzájárulással vehetett azon részt New York elitje, hogy ezzel az az összeggel támogassa az új részleg létrehozását.
A változás szele
A gála történelmének egy másik tagadhatatlanul fontos alakja Diana Vreeland volt, akinek köszönhetően szépen lassan az év egyik legfontosabb eseményévé válhatott az ő megjelenéséig szinte csak adománygyűjtésként funkcionáló rendezvény. Vreelandnek divat csordogált az ereiben, dolgozott a Harper’s Bazaarnál, majd a Vogue főszerkesztője és a Costume Institute speciális tanácsadója lett. Így kézenfekvő volt, hogy vele új korszak kezdődik az esemény életében. Ő volt, aki elsőként adott témát az eseménynek, aki a Metropolitan Múzeumba költöztette azt és természetesen Vreeland hívott meg először hírességeket oda. A vendéglista olyan A-listás sztárokkal egészült ki, mint Elizabeth Taylor, Diana Ross, Elton John, Cher, Andy Warhol, Liza Minnelli, Jackie Kennedy Onassis és Bianca Jagger. Mindenki ott volt, aki számított. Ezért senki sem lepődött meg, amikor William F. Buckley konzervatív író 1978-ban a Met-gálát a társasági naptár egyik legnagyobb és legexkluzívabb jótékonysági eseményének kiáltotta ki.
A sztárok jelmezbálja
Mára szinte már semmi nem lep meg minket a Met-gála vörös szőnyeges képeit nézegetve, hiszen láttunk már egészen extravagáns, olykor talán már ízléstelennek is nevezhető vagy éppen akár farsangi jelmeznek is beillő kreációkat is. De persze ez nem volt mindig így. Vreeland ugyan évről-évre témát adott az eseménynek, viszont a meghívottak azért megpróbáltak annak nívója szerint felöltözni. A gála történelmében először Cristóbal Balenciagaról emlékeztek meg. A spanyol származású coutuier 1972-es halálát követően, előtte való tiszteletük kifejezésre juttatásaként ’73-ban „Balenciaga világa” lett az esemény irányvonala. Ez pedig annyira jól működött, hogy később is megmaradtak a gyakorlatnál, miszerint vendégeiket arra kérték, hogy saját értelmezésük szerint válasszanak a tematikához illő lookokat. Így 1979-ben például az osztrák-magyar monarchia, 1983-ban Yves Saint Laurent, 1986-ban a tánc, míg 1987-ben maga Diana Vreeland voltak az esemény témái.
Anna Wintour reformjai
Diana Vreeland profizmusa összeforrt a Met-gála történelmével, így 1989-es halálát követően sokáig keresték azt a személyt, aki hasonló elhivatottsággal tud az ügy mellé állni. Anna Wintour addigra már letette névjegyét a divat világában és miután megreformálta a Harper’s Bazaart, főnixként élesztette újjá hamvaiból a brit Vogue-ot és 1988-ban már el is foglalta a lap amerikai kiadásának főszerkesztői pozícióját. Wintour, ahogy ma, úgy akkor is fogalom volt a divat világában, így 1995-ben a Met-gála is az ő irányítása alá került. Egyik első intézkedése volt, hogy az addig megszokott decemberi időpontot május első hétfőjére módosította, valamint átgondolta az addigi témákat és merészebb irányba terelte azokat, hogy az általa felügyelt, maximum hétszáz főt számláló vendéglistán szereplő meghívottak bátrabban is kifejezhessék saját személyiségüket a divaton keresztül. Így eshetett meg az is, hogy 2004-ben Amber Valetta szupermodell egy Maggie Norris Couture meztelen fűzőt, John Galliano által tervezett szoknyát, valamint a tizennyolcadik századot megidéző parókát viselve Marie Antionette-t keltette életre a MET lépcsőin. Valetta volt tehát az első, aki jelmezbe bújva prezentálta azt, hogy mennyire komolyan veszi az eseményt.
Beszéljünk a számokról
Mint azt már írtuk, kezdetben csupán ötven dollárt kóstáltak a gála jegyei, azonban ez természetesen már rég a múlt homályába veszett. Nem hivatalosan megerősített információk szerint mára 30.000 dollár az ára annak, hogy valaki május első hétfőjén sétálhasson a Metropolitan Múzeum lépcsőin. A gála esetében egyébként elég drasztikus áremelések voltak, hiszen a ’70-es, ’80-as években a belépők még mindig ezer dollár alatt voltak, majd ez 1998-ban kétezerre emelkedett, három évvel később pedig már háromezer-ötszázra nőtt. A hírességek persze mindig készen álltak arra, hogy kifizessék az éppen aktuális összeget, hiszen ez egy megtiszteltetés volt számunkra, ugyanis ha Anna Wintour érdemesnek találja őket arra, hogy meghívást kapjanak az év legexkluzívabb eseményére, nincs az a pénz, amit ne fizetnének ki cserébe. Így eshetett meg az is, hogy 2016-ra egy főnek 25.000 dollárt kellett kicsengetnie, ami azt jelenti, hogy egy tízfős asztal 250.000-et hoz a Costume Institute konyhájára. Ezeket az asztalokat általában a divattervezők vásárolják meg, akik az ő ruháikban parádézó hírességeket ültetik oda – ezzel is megköszönve nekik, hogy megjelenésükkel újabb fontos divatpillanattal gazdagították a brandet. Persze, az igazsághoz hozzátartozik, hogy pénz ide vagy oda, ha Anna Wintour nem hagyja jóvá, a múzeumba még a legnagyobb hírességek és a leggazdagabb elit se teheti be a lábát ezen a napon.
Nyitókép: Neilson Barnard/MG23/Getty Images for The Met Museum/Vogue
