Kapkodod a fejed a lenyűgöző ruhakollekciók és aktuális akciók láttán? Mielőtt berohannál a legközelebbi fast fashion üzletbe, inkább tegyél egy lépést a fenntartható divat felé.
A fenntartható divatról egyre többet hallunk, de kevesen vagyunk tisztában a valódi jelentésével. Én magam is sötétben tapogatóztam eddig ezen a területen. Pontosan miért káros a fast fashion? Itthon milyen divatmárkák számítanak zöldnek? Én mit tudok tenni a fenntarthatóság érdekében? Többek között ezekre a kérdéseimre kaptam választ az Adománytaxi saját szervezésű közösségi vásárán, a Taxiturin. Az eseményen nemcsak igazi kincsek között válogathattam, de a Pinkponilo nevű kreatív stúdió tervezője, Burány Vera egy előadáson mesélt a divatipar káros hatásairól, és adott pár szuper tippet, hogyan tehetem zöldebbé a gardróbomat.
A fast fashion egyet jelent az ördöggel?
Az előadás első öt percében ráébredtem, hogy a fenntartható divat egy szörnyen összetett dolog. Míg az emberek többsége tisztában van a szemetelés káros hatásaival, addig a kedvenc fast fashion üzletükről nehezen képesek lemondani. Pedig a divatipar is rengeteg hulladékot termel, világszinten körülbelül 39 millió tonnányi eldobott ruha termelődik évente, ami Magyarország hulladéktermelésének a tízszerese. Viszont a ruhákból keletkezett hulladék csak az egyik problémája a fast fashionnek! Vera rögtön az előadás elején lejátszott egy részlétet a The True Cost című dokumentumfilmből, ami a 2013-as bangladesi tragédiát járja körül. A Rana Plaza nevű kereskedelmi épületben embertelen körülmények között dolgoztattak ruhaüzemi munkásokat, akikre ráomlott az épület, és több mint 1100-an vesztették életüket. Ez a film is jól példázza, hogy az olcsó ruhák előállításának milyen borzalmas társadalmi hatásai lehetnek. Holott a munkahelyteremtés szempontjából ez egy jó lehetőség lehetne, viszont a kegyetlen körülmények, az alacsony bérek, az etikátlan bánásmód éppolyan nagy gondja a fast fashionnek, mint a környezetre káros anyagok használata.
Nem minden zöld, ami annak látszik
A jó hír, hogy a divatiparban is egyre több márka próbál elmozdulni zöldebb irányba, és hirdeti magát fenntarthatónak. Ám a workshopon megtudtam, hogy ennek is érdemes jobban utánajárni. A rankabrand nevű oldalon te is megnézheted, hogyan rangsorolják fenntarthatóság szempontjából a nagy márkákat. Stella Mccartney, a Zara és a H&M is azt hirdeti magáról, hogy zöldül, de a gyakorlatban nagyon sokat kell még tenniük a fenntarthatóságért.
Sok márka inkább társadalmi nyomásra indít el green kampányokat, de továbbra is felhasználnak toxikus anyagokat.
Azt is megtudtam, hogy a farmernadrág esetében az egyik legfontosabb a fenntarthatóság, mivel a legtöbb helyen vegyszeres eljárásokkal készül. Ráadásul az indigó festék, ami a kék színét kölcsönzi a nadrágnak, később a vizekbe kerül. A másik veszélyforrás a poliészter, aminek a részecskéi leválnak, és mikrohulladék formájában ugyanúgy bekerülnek a folyóvizekbe. Arról nem is beszélve, hogy míg egy pamutzokni körülbelül egy hét alatt bomlik le, addig a kedvenc poliészterből készült ruhád több száz év alatt válik eggyé a földdel. Megdöbbentő, ugye?
Mit tehetünk fogyasztóként?
Az előadás után megfogalmazódott bennem, hogy mindenképpen változtatásokra van szükség a divatipar háza táján. Ám addig is, amíg a márkák nem tesznek nagyobb intézkedéseket, fogyasztói szempontból mi is hozzájárulhatunk a változáshoz. Hogyan? A vállalkozó szelleműek akár saját maguknak is elkészíthetik a ruháikat, vagy ebben kérhetik szabóságok segítségét. Persze, legyünk őszinték, manapság keveseknek van arra ideje, hogy otthon varrjanak. Vera itt kihangsúlyozta, hogy nem kell teljesen elfordulni a fast fashion üzletektől, de érdemes a vásárlás során a lehető legjobban tájékozódni az adott ruháról. Már azzal is sokat tehetünk, ha megnézzük a címkét, amin az összetételt, a gyártás helyét és az ajánlott mosási technikát is feltüntetik. Keresd a biopamutból, biogyapjúból, kenderből készült ruhákat, és kerüld a poliésztert! Valamint figyelj a „dry clean” feliratra, mivel a száraz tisztítás, mint eljárás sem környezetkímélő megoldás. Azt is ajánlatos jobban megnézned, hogy a kiszemelt pulcsinak milyen az anyagminősége, varrása, eldolgozása. Ha azt látod, hogy gyenge a varrás, és valószínűleg a második mosás alkalmával tönkremegy, inkább ne költs rá pénzt. Ha pedig megtörtént a baj, próbálj új életet lehelni a ruhába. Sokan egy kisebb szakadás után már a kukába dobják szerzeményüket, bele sem gondolnak abba, hogy helyrehozzák vagy átalakítsák. Emellett azt is tartsd szem előtt, hogy kizárólag olyat vásárolj meg, amit sokáig szeretnél hordani. Ha pedig megunod, akkor szervezz ruhacserét a barátnőiddel, vagy adományozd el a jó állapotban lévő ruháidat. Azt pedig mondanom sem kell, hogy a különféle turkálókban igazi kincsekre bukkanhatsz!
Nyitókép: Poh Kim Yeoh/EyeEm/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Válassz környezetbarát lábbelit! 3+1 fenntartható cipőmárka
- Pálmák közt, 70%-os páratartalom felett vár ránk a magasélet – a Twentysix Budapestben jártunk
- 5 feltörekvő magyar divatmárka, amire érdemes odafigyelni
