Egy új kutatás szerint a pletykálás nem is olyan rossz szokás, mint gondolnád

Neked is azt tanították, hogy nem szép valakiről a háta mögött beszélni, és inkább mindenkinek a saját dolgával kellene foglalkoznia? Ha ennek ellenére nem áll tőled távol a pletykálás, most megnyugtatunk. Nincs ezzel semmi gond, sőt...

Annak ellenére, hogy próbálok mindig elfogadó lenni mások véleményével, ízlésével kapcsolatban, velem is megesik, hogy valakiről negatív kritikát fogalmazok meg, amikor nincs jelen. Nemrég például egy, az egyik kedves ismerős által szervezett rendezvényen jártam, amit egyszerűen szörnyűnek találtam. Ezt nem mertem a szemébe mondani, főleg, mivel szerinte hatalmas sikert aratott az este. Egy másik vendéggel viszont hosszasan nevetgéltünk és csevegtünk arról, mivel akadt problémánk. Vagyis – nem fogom szépíteni – kibeszélem a háta mögött. Nevezhetjük pletykálásnak is, hiszen ez a kifejezés ma már annyira beépült a köznyelvbe, hogy akár egy egyszerű beszélgetést is „pletyizésnek” hívunk.

De az vesse rám az első követ, aki még nem tett hasonlót. Hiszen emberi természetünktől fogva egyszerűen élünk-halunk mások kibeszéléséért, kritizálásáért és az ilyen-olyan pletykálkodásért. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy akár a napi beszélgetéseink 14 százalékát is kitehetik az ilyen típusú csevegések. Ami megnyugtató, hogy ez annyira talán nem is rossz hír: egy friss tanulmány szerint ennek az „ördögtől való” szokásnak is vannak pozitív hatásai. Nem, nem csak az, hogy jól szórakozunk közben.

Játsszuk el, hogyan kapnak szárnyra a pletykák

Az említett tanulmányban Eshin Jolly, a Dartmouth Egyetem pszichológiai tanszékének posztdoktori ösztöndíjasa azt vizsgálatát, hogy van-e társadalmi értéke a pletykálásnak – amely eredetileg a rosszindulatú szóbeszédet, fals információk terjesztését jelentette, de ma már egy egyszerű kibeszélésre is utalhat –, mások kibeszélésének. A kutatáshoz egy online játékot készített, amelyben a hatfős csapatok minden körben eldönthették, hogy a kapott 10 dollárt megtartják maguknak vagy (egy részét) a közös alapba fektetik be. A kutatók nem osztottak meg minden információt a játékosokról, ami arra ösztönözte a csapatokat, hogy játék közben figyeljék egymás viselkedését. Észrevételeiket egy privát beszélgetésben vitatták meg, majd ez alapján próbálták előre felmérni mások döntését. Ez a feladat tökéletes szimulálta azt, amikor a való életben feltételezéseket készítünk valakiről és ezt másokkal megosztjuk – vagyis a pletykák terjedésének kezdetét.

A tanulmány megállapította, hogy „a pletyka sokrétű viselkedés, amely többféle társadalmi funkciót tükröz”. Jolly szerint a kutatásai bizonyítják, mások kibeszélése három kulcsfontosságú területen is jótékony hatással lehet az életünkre. Természetesen hozzáteszi, csak akkor, ha mértékkel van jelen a mindennapjainkban.

1. Segít, hogy más tapasztalatiból tanuljunk

„Gondolj arra az időszakra, amikor középiskolás voltál, és különböző társadalmi klikkekbe verődtetek. Az egész kis társasági világod elég bizonytalanná és zavarossá vált, nehéz volt eligazodni rajta. Az egyik ok, amiért az emberek pletykálnak, hogy ezzel segítsünk egymásnak eligazodni” – mondta Jolly. Szerinte a kibeszélés akkor lehet hasznos, ha azzal a szándékkal osztjuk meg, hogy megóvjunk valakit a jövőbeli sérelmektől. Hiszen így segítünk másnak eligazodni egy ismeretlen, bizonytalan helyzetben.

2. Kapcsolatokat épít ki

„Amikor kibeszélünk valakit, akkor valójában megvizsgáljuk egymást, és azt, hogy egy bizonyos viselkedési norma elfogadható-e vagy sem” – magyarázza Jolly. „Gyakorlatilag azt mondjuk: »Hé, ez a személy ezt tette. Egyetértesz velem abban, hogy ez nem helyes dolog? Ugyanúgy tekintünk a társadalmi normákra?«” Ezzel máris kialakulhat egy beszélgetés, vagy egy vitahelyzet, amely egy új baráti (esetleg romantikus) kapcsolat kezdete is lehet. Emellett arra is tökéletes, hogy megkérdőjelezzük saját nézeteinket, megvizsgáljuk őket és ha kell, változtassunk a saját szokásainkon.

3. Összehangolja a társaságokat, segíti a csoportos munkát

Jolly a kutatásban részvevő csoportoknál azt figyelte meg, hogy ahol több feltételezést készítettek a másik csapatok tagjairól (azaz több pletykát szőttek), ott sokkal gördülékenyebben ment a közös munka. Hiszen minél több információ állt a rendelkezésükre, annál észszerűbben tudták eldönteni, mit szeretnénk tenni saját érdekeik megőrzéséért, illetve milyen kompromisszumokat hajlandóak kötni a saját csapatuk érdekében. Ráadásul így a hangulat is sokkal kötetlenebb volt.

Forrás: Shondaland
Nyitókép: Eren Li/Pexels

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: