Ejj, ráérünk arra még? Íme, egy 5 másodperces szabály a halogatás ellen

Ha mindig úszol a teendőkben, akkor itt az idő, hogy végre tegyél a halogatás ellen: vesd be ezt az 5 másodperces szabályt, ami neked is segíthet leszámolni a halogatással.

Nem szeretjük, ez tény, de tegyük a kezünket a szívünkre, és valljuk be, hányszor élünk vele… bizony, a halogatás jelen van a hétköznapjainban, és számtalan alkalommal odázunk el ezt vagy azt a segítségével. Legyen szó munkahelyi feladatról, tanszervásárlásról a közelgő iskolakezdésre vagy a gázóra állásának bediktálásáról, könnyen lehet, hogy átmegyünk Pató Pál úrba, és egy laza „ejj, ráérünk arra még!” felkiáltással elhalasztjuk. Egy későbbi időpontra, ami (legalábbis bizonyos feladatok kapcsán) sosem jön el.

Miért halogatunk?

Hogy miért halogatunk, arra nézve szerintem egy csomó magyarázat lehet. Van, hogy nincs kedvünk valamihez, például, mert túl unalmas az a rutinfeladat, amit meg kellene csinálnunk. Máskor egyszerűen lusták vagyunk, de az is lehet, hogy az időbeosztásunkkal van valami gond, ami miatt az adott tennivaló már nem fér bele. Akkor sem, ha csak néhány perces feladatról lenne szó. A kutatók viszont egyetértenek abban, hogy inkább egy összetettebb, az érzelmeinkből fakadó problémáról van szó. Dr. Timothy A. Pychyl és Dr. Fuschia M. Sirois pszichológiaprofesszorok és a Procrastination, Health, and Well-Being című könyv szerkesztői szerint azért halogatunk, mert az adott dolgot valójában nem akarjuk megtenni. És nem a lustaságunk miatt, hanem mert az adott cselekvés érzelmileg megterhelő számunkra. És mint ilyen, ez a dolog úgynevezett produktivitási bénuláshoz vezethet.

A Speaking of Psychology című podcast egyik epizódjában Dr. Sirois kifejtette, hogy a halogatás hátterében az érzelmek állnak. Mel Robbins motivációs előadó is osztja ezt az álláspontot. „Az agyunkat úgy tervezték, hogy mindenáron megakadályozza azokat a cselekvéseket, amik valamilyen fájdalmat okozhatnak nekünk” – magyarázta Robbins a Fearless Soulnak adott interjújában.

A halogatásnak tehát nem a motivációhoz van köze a szakemberek szerint, hanem sokkal inkább a tétovázáshoz. A feladat elvégzése előtti tétovázás mikropillanatában az agy stresszjelzést kap, és felnagyítja a problémát az úgynevezett reflektorfény-hatás során. Robbins azt mondja, agyunk így védekezik, azáltal, hogy a helyzettől való elhúzódásra kényszerít minket. Még ezt megelőzően kell tehát közbelépnünk. Ha megakadályozzuk, hogy az agyunk pániküzemmódba kapcsoljon a hezitálás e rövid pillanataiban, az lehet a kulcs a halogatás kezeléséhez. És itt jön képbe az 5 másodperces szabály.

5 másodperces szabály: próbáld ki a halogatás ellen!

Piers Steel, a Calgary Egyetem emberi erőforrás és szervezeti dinamika professzora szerint az általa megkérdezettek mintegy 95 százaléka elismerte, hogy valamilyen formában halogatja a dolgokat. Tehát, ha későbbre tolsz egy-egy feladatot, nem kell szégyenkezned, érezd magad inkább egy elég népes klub tagjának. Persze, a halogatás nem is dicsőség, és megértjük, ha szeretnél leszokni róla. Szerencsére a kutatók szerint az úgynevezett 5 másodperces szabály örökre száműzi a halogatást. Ez az előbb már említett Mel Robbinshoz kötődik, és a szabály lényege igazából ennyi: amint egy feladattal szembesülsz, öt másodperced van arra, hogy azonnal belevágj, és elkezdj dolgozni rajta. Ha nem cselekszel ebben az öt másodpercben, akkor jó eséllyel későbbre halasztod a dolgot. Amiből, mint fent is említettük, bizonyos esetekben inkább „soha” lesz.

5 perces szabály, amit a halogatásra hajlamos embereknek feltétlenül el kell sajátítaniuk

„Attól a pillanattól kezdve, hogy megvan az ötlet, mindössze öt másodperced van arra, hogy cselekedj, különben elszáll” – magyarázta Mel Robbins egy előadáson. Ez idő alatt a tudás és a cselekvés közötti szakadékban rekedsz. Tudod, hogy mit kell tenned, de nem tudod rávenni magad, hogy megtedd. Mit tehetsz? Cselekedj azonnal, legfeljebb 5 másodperc alatt, de inkább azon belül. Ellenkező esetben Robbins szerint az agy azt teszi, amire kalibrálva van: érzelmileg megvéd minket azáltal, hogy megakadályozza, hogy azt tegyük, ami stresszel jár.

Forrás: Glam.com
Nyitókép: Westend61/Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk: