Elérkezett az év utolsó napja, ezért egy kicsit összegeztük az elmúlt hónapokat: például azt, hogy kik voltak azok a nők, akiknek munkássága inspirált minket.
Dr. Bunford Nóra
A L’Oréal és az UNESCO közös, „A nőkért és a tudományért” nevű magyar ösztöndíját a zsűri két hihetetlenül tehetséges kutatónőnek adta át, az elismeréssel járó négymillió forinttal együtt. Az egyikük Dr. Bunford Nóra, aki egy eddig ismeretlen oldalról közelíti meg a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart, azaz az ADHD-t. A kutatónő azt vizsgálja, hogy milyen negatív következményei lehetnek egy kamasz életében ennek a rendellenességnek: például egy ADHD-val küzdő fiatal nagyobb eséllyel szokik rá a dohányzásra, vagy lesz alkohol- és drogfogyasztó, de kevésbé jól teljesíthetnek az iskolában, vagy gondjaik lehetnek a társas kapcsolataikban is.
Dr. Fülöp Lívia
A L’Oréal és az UNESCO második díját Dr. Fülöp Lívia vegyésznek ítélték oda, aki a központi idegrendszeri betegségek gyógyítására alkalmazható terápiák fejlesztését kutatja, mint például az Alzheimer-kórét. Arra keresi a választ, hogyan lehetne segíteni az agysejteket abban, hogy leküzdhessék az őket érő stresszhatásokat, és egészségesen működhessenek – ha sikerülne elérni, hogy az agy szerkezete ne sérüljön – a kutatása pedig megoldást jelenthet a Parkinson-kór, vagy a depresszió gyógyításában is.
Maurer Dóra
Idén augusztusban kiállítás nyílt a londoni Tate Modern-ben Maurer Dóra műveiből, ami egészen 2020. július 5-ig megtekinthető. A tárlaton a művésznő 35 alkotását láthatják az érdeklődők, amelyek között többek között festmények, fotók, és grafikai munkák is találhatóak, így a gyűjtemény hűen tükrözi, mennyire sokszínű Maurer Dóra pályája. Ő egyébként az első magyar művész, akinek ilyen nagy volumenű és egyéni kiállítása helyet kaphatott a Tate-ben.
Nemnőügy
A kezdeményezést Eszter-Virág Meyer újságíró-blogger és Pór Ágnes személyi edző indította el, a lányoknak az a céljuk, hogy kiépíthessenek egy olyan közösséget, ami segítő és edukációs szerepet is betölt. Szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a testkép- és az étkezési zavarok milyen nagy arányban érintik ma a nőket, és meg akarják dönteni azt a tévhitet, miszerint az egészségi állapotot, vagy a szépséget a ruhaméret, vagy a kilók száma tükrözi.
Pataki Zita
Pataki Zita és férje, Szárnyas Attila 2019 elején belevágott az kilencedik lombikbaba-programba, és ezzel párhuzamosan egy vlog-csatornát is elindítottak „Az utolsó lombik” címmel. Az időjárás-jelentő, műsorvezető azért vágott bele a videók készítésébe, mert úgy gondolja, Magyarországon óriási az információhiány ebben a témában, sőt, inkább tabunak számít. Sajnos ezúttal sem jártak sikerrel, és úgy döntöttek, hogy többször nem próbálkoznak – azonban szeretnének segíteni mindazoknak, akik végigmennek a folyamaton. Zita és Attila létrehozták a „Réka – A tudatos termékenységért” Alapítványt, ami meg nem született kislányukról kapta a nevét. A céljuk, hogy a családoknak a szükséges információk hiánya miatt ne kelljen lemondaniuk a babáról. De a Róbert Magánkórházzal együtt megalapították a Lélekanya-díjat is, amit hat olyan nőnek adtak át, akik felvállalták a nyilvánosság előtt a küzdelmüket, amit a meddőséggel vívnak – ezekről kisfilmet is forgattak.
Szvoren Edina
Május 15-én adták át a Libri irodalmi díjat, amit az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveinek ítélnek oda. Idén Szvoren Edina „Verseim” című novelláskötetét tüntették ki, ami a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg tavaly. Az írónő egyébként karvezetés szakon diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, és 2005 óta rendszeresen publikál. Az évek során Déry-díjat, Artisjus Irodalmi díjat, József Attila-díjat, és az Európai Unió irodalmi díját is neki ítélték.
Nyitó kép: venimo / Getty Images
