Elfeledett hagyományos húsvéti ételeink: bárányborda, sárgatúró és rábaközi perec

Ahány ház, annyi szokás

A legtöbb családban az újító fogások mellett helyet kapnak a hagyományos receptek is, és velük együtt a történetek arról, hogy elődeink hogyan töltötték az ünnepet. Ezúttal mi is néhány régi, klasszikus recepttel készültünk!

A kereszténység legnagyobb ünnepéhez, a Krisztus feltámadását ünneplő húsvéthoz kapcsolódó hagyományok mind a szokások, mind az étkek terén egybefonódtak a tavaszi termékenységhez kapcsolódó szimbólumokkal és rítusokkal. Ennek a hagyománynak köszönhető, hogy a hazai ünnepi asztalok elmaradhatatlan kelléke a sonka, a tojás, a torma és a kalács. A tojást, amely csak később lett minden színben ünnepi, eredetileg pirosra festették. Az élet és az újjászületés archaikus jelképe, ezért a legrégebbi húsvéti étkek egyike. Hagyományosan a böjt lezárásával, szombat este került az asztalra a főtt-füstölt sonka. A húsvéti népi ételek szintén elmaradhatatlan eleme volt a bárányhús, amely Jézus halálának szimbóluma. A bárányhús évszázadokon át a jeles magyar ételek között szerepelt, mára azonban valamiért mellőztük a konyhából. Pedig igazi csemege, különösképp a fiatal nyolchetes bárány, aminek húsa halvány rózsaszín, a zsírja pedig csillogóan fehér. Hagyományos bárányételek közé tartoznak a székelyudvarhelyi bárányflekken, a hagymával sült báránycomb vagy a velővel töltött bárányeleje.

Ételmaradékok mágikus célra

A templomban megszentelt ételek melléktermékeit mágikus rituálék kellékeként használták fel: a sonka csontját a a gyümölcsfára akasztották, ettől várták ugyanis, hogy bőséges legyen a termés. A húsvéti kalács morzsájából pedig jutott a tyúkoknak is, abban bíztak, hogy a megszentelt finomság hatására a tyúkok több tojást tojnak majd. Más házaknál megőrizték a kalács morzsáját, és nyáron szórták szét a gabonaföldeken.

Zalától Borsodig – Mit eszik a magyar?
A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet egy izgalmas kutatást készített arról, hogy az ország egyes területein élők mely ízeket kedvelik leginkább. A vizsgálatból kiderült, hogy az Alföld keleti részén, illetve a Nyugat-Dunántúliak körében a sós íz a kelendő, a Közép-Dunántúliak az édes, a Dél-Dunántúliak a keserű, míg az északi régióban a savanyú ízekért rajonganak az emberek.

Választottunk néhány hagyományos ételt, amelyekkel dédanyáinkhoz hasonlóan ünnepelhetjük a húsvétot:

Húsételek

Rozmaringos bárányborda

A rozmaring és a kakukkfű klasszikus kísérői a bárányhúsnak, erőteljes illatával emeli az ünnep fényét.

Hozzávalók 4 személyre:

  • 8 szelet bárányborda
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 5 evőkanál olívaolaj (az eredeti recept szerint zsír)
  • 8 rozmaring ág
  • tehetünk hozzá 2 evőkanál citromlevet is

Elkészítés:

A fokhagymát a hámozás után áttörjük, a bordákat megszabadítjuk a faggyútól majd megmossuk. Egy tálkában az olajat a citromlével és a fokhagymával összekeverjük, ízlés szerint sóval, borssal ízesítjük. Ebben a keverékben megforgatjuk a húst, majd a rozmaringágakkal a tálba rakjuk és hagyjuk legalábbb egy órát pácolódni, úgy, hogy az idő felénél átforgatjuk. Egy vas serpenyőben forrósítunk fel egy keveset a pácolajból. A húsokat emeljük ki a pácléből, a csontokra pedig tekerjünk egy kevés alufóliát. 10-15 percig süssük a bordákat! Amíg sül a hús készítsünk hozzá egy finom, paradicsomos köretet. A gerezdekre vágott 4 paradicsomra szórjunk egy gerezd áttört fokhagymát és négy szál újhagymát. Két evőkanál olívaolajat keverjünk el 1 evőkanál citromlével, tegyünk bele szárított rozmaringot, majd locsoljuk a köretre.

Finom falatok kenyérbundában

A cipóban sült csülök sok tájegységen számít hagyományos ételnek, a lenti videóban megnézheted hogyan készül:

Édességek

Rábaközi perec

Vas és Győr-Moson-Sopron megyében, a rábaközi régió különlegessége ez a több napig készülő, cserébe sokáig elálló édes péksütemény, amit vert perecnek is neveznek és eredetileg húsvétkor készítették. A karika alakú barázdás felületű édesség sütni és főzni is kell, íme a recept:

Szabolcsi sárga túró

Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a húsvéti lakomák elmaradhatatlan desszertje a sárga túró. Az alábbi felvétel segítségével könnyen elkészítheted:

Húsvéti kalács

A leginkább elterjedt édes étel a húsvéti foszlós kalács, amelyet a legtöbb háznál sonkával együtt fogyasztanak.

Hozzávalók:

  • 15 dkg vaj
  • 15 dkg porcukor
  • 3 tojás sárgája
  • 60 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1,5 dl tej
  • 5 dkg dió, mogyoró, mandula vegyesen
  • 1 narancs reszelt héja
  • tehetünk bele 5 dkg aszalt gyümölcsöt is (a legfinomabb, ha szilvát, barackot, körtét és meggyet is aprítunk vegyesen)

Elkészítés:

A porcukorral habosra verjük a vajat, majd hozzáadunk 2 tojássárgáját, ezt is elkeverjük. Ezután a sütőporral elegyített lisztet is beleszórjuk, majd annyi tejet teszünk hozzá, hogy jól gyúrható, de közepesen kemény tésztát kapjunk, ezt simára dolgozzuk. Ezután jöhetnek bele a magvak, illetve ízlés szerint az aszalt gyümölcsök, valamint a reszelt citrusok héja. Gyúrjunk cipókat az elegyből majd vágjuk csíkokra, aszerint, hogy hányas fonást szeretnénk alkalmazni. Végül a 180 fokra előmelegített sütőben arany színűre sütjük.

Nyitókép: freestocks.org/Unsplash

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Legnépszerűbb cikkek: