Nem győzöm csodálni a természetnek azt a képességét, hogy folyamatosan képes megújulni és olyan látványban részesíteni, ami feltölt és eláraszt békével. Ugyanakkor vannak jelenségek, amik félelemmel vegyes csodálattal tölthetnek el.
Akkor is így van ez, ha csak képen vagy videón látod. Azt hiszem, te is úgy leszel vele, hogy az alábbi természeti különlegességekkel inkább csak messziről találkoznál, mert személyesen megtapasztalni ijesztő és veszélyes lenne még akkor is, ha a legtöbbnek már tudományos magyarázattal támasztják alá a létrejöttét.
Gömbvillám
Ennek a vélhetően elektromos kisülésnek a keletkezése viszont a mai napig nem tisztázott. Általában gömb alakú, lassú mozgású és a földhöz közel mozog. A népnyelv alapján matató ménkűnek is nevezett jelenség kutatását az is nehezíti, hogy laboratóriumi körülmények között sosem tudták még modellezni. Legtöbbször villámbecsapódás után keletkezik, párhuzamosan mozog a földfelszínnel és néha megáll, sőt, még irányt is változtat, aztán egész egyszerűen felrobban vagy elhalványul és szertefoszlik. Nem veszélytelen jószág, mert a vele való találkozás ugyanúgy égési sérüléseket, szívritmuszavarokat vagy akár halált is okozhat, mint égi társa esetében, egy-egy nagyobb méretű gömbvillám pedig képes még szilárd tárgyakat is átégetni.
Békaeső
Hiszed vagy sem, ez nem is annyira ritka jelenség! Már a 16. században is készült feljegyzés arról, hogy békák potyogtak az égből, ami elég nagy riadalmat keltett az emberekben. Erre a jelenségre azonban van magyarázat. Amikor egy olyan területen, ahol sok béka él, egy nagy vihar alkalmával tornádó alakul ki, egész egyszerűen felszippantja ezeket a kis állatokat, és ahogy továbbáll, sokszor jónéhány kilométeren keresztül magával viszi őket. A vihar szép lassan kifárad, veszít az erejéből, csökken a tornádó belsejében keletkező nyomás és a békaszállítmány esőként záporozik a földre. Persze, nem csak azért ijesztő jelenség, mert egyáltalán nem szokványos, hanem mert sokan a bibliai, egyiptomi csapásokra asszociálnak.
Tornádó
Magyarországon sem ritka jelenség ez a hatalmas, pusztító erejű légköri képződmény, ami szerencsére elég ritkán alakul ki, de annál nagyobb rombolást tud véghez vinni. Tulajdonképpen egy felhőalapból létrejövő, örvénylő légoszlop, aminek a belsejében a lecsökkenő légnyomás hatására kicsapódik a vízgőz, de alapvetően egy olyan meteorológiai jelenség, ami forgószélben nyilvánul meg. Ha a levegő nyomása túl alacsony vagy túl száraz, akkor port és törmelékeket szippant fel. Elképesztő, hogy a legnagyobb tornádókban a szélsebesség még a 680 km/órát is elérheti, ezért nem meglepő, hogy háztetőket, nagyobb tárgyakat – sőt, olykor teheneket, lovakat – szippant magába. Szeretem Óz történetét – olvasni. Dorothy bőrébe még a mese kedvéért sem bújnék szívesen…
Vérvízesés (Blood Falls)
Griffith Taylor, egy ausztrál geológus figyelt fel az Antarktiszon arra, hogy a havat valamilyen vérszínű víz festi be a West Lake Bonney tónál. Először arra gyanakodtak, hogy a vörös alga a ludas, de 2003-ban arra jöttek rá, hogy oxidált vas színezi meg a vizet, ami egy közel ötmillió éves sós vizű tóból ered. Érdekessége, hogy nem fagy meg, mivel feltevések szerint a feltörő víz energiája megolvasztja a körülötte lévő jeget. Ráadásul mivel magas a sótartalma, a horrorisztikus folyam akadálytalanul tud folydogálni a tóba. Azt, hogy miként tör a felszínre és miért nem folyamatosan, csak időszakosan csordogál, még a mai napig kutatják.
Fotó: Peter Rejcek / Wikimedia Commons / National Science Foundation
Meteor
Te is szoktál kívánni valamit, ha hullócsillagot látsz? Aminek a vágyadat küldöd, az nem más, mint egy fényjelenség, amit az űrben keringő porszemek és kisebb kövek azzal hoznak létre, hogy beérve a föld légterébe a nagy sebességtől felizzanak. Amikor elérik a föld felszínét, fényük kialszik és meteorittá válnak, de nagy részük már azelőtt elég, hogy elérné a bolygót. A legnagyobb ismert meteorit a hoba, ami egy darabból áll, körülbelül 3×3 méter a hosszúsága és 1 méter a vastagsága. Feltevések szerint az utóbbi 80 000 évben hullott valamikor a földre és a vizsgálatok szerint nagyrészt vasból áll. Namíbiában, Grootfontein közelében fedezték fel, a mai napig látható ott.
Vándorló fák
Nekem egyből a Gyűrűk Ura entjei ugrottak be, ahogy megindultak a hobbitokkal a vállukon. Persze, ezeknek az ecuadori pálmafáknak a menetelése nem ilyen látványos, de tény hogy egy év alatt akár húsz métert is képesek vándorolni a gyökerük segítségével, ha úgy érzik, hogy valami veszélyezteti a létfenntartásukat. Ezek a fák akár 25 méteresre is megnőhetnek és amikor a talaj már nem kielégítő számukra, a fa új gyökereket növeszt az új otthona irányába. Ott megkapaszkodik vele, kicsit előredől, a régi gyökereit kiemeli a földből és szépen áthelyezi magát. Akkor is képes új gyökereket növeszteni, ha megsérül, például mert rádől egy másik fa: új gyökerei segítségével egyszerűen kihelyezkedik alóla.
Fotó: mixedreality/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Itt a Föld napja: 5 csodás természetfilm és sorozat, amelyekbe érdemes belenézned
- Így üzen nekünk a természet: 8 állat, amely különleges jelentést hordoz
- Erdély kincsei: ezeket a helyeket a saját szemeddel is látnod kell
