A főnök-beosztott viszony nem egyszerű: a beosztottak egy része folyton panaszkodik, és sokszor nem is alaptalanul. De vajon milyen tulajdonságokkal kell rendelkezzen egy jó vezető, mit várhatunk el tőle és mit nem?
2019-ben, amikor egy csapat és egy alakuló projekt – nevezetesen épp ez az oldal, amit most olvasol – élére kerültem, az első utam egy szuper coachhoz vezetett. Fogalmam sem volt ugyanis arról, milyen egy egészséges főnök-beosztott viszony, és nem azért, mert előtte csak rossz főnökeim voltak. Az ok ennél egyszerűbb: egész életemben szabadúszó voltam, csak saját magammal kellett lemeccselnem a dolgokat, ami néha okozott nehézséget. Például akkor, amikor a bennem élő, állandóan fejlődni, haladni akaró én nem akarta elengedni szabadságra a hedonista Marcsit. (Jelentem, végül az utóbbi győzött.) Szóval visszatérve kalandos vezetővé válásomhoz, biztos voltam abban, hogy ezen a téren van fejlődnivalóm.
A főnök-beosztott viszony nagyon kényes, nem baráti, nem jó, ha autoriter, az sem jó, ha túl demokratikus és az sem, ha túlontúl megengedő.
Mondanom sem kell, hogy nagyjából minden hibát elkövettem az elején, amit el lehetett, és a mai napig tanulom azt, hogyan legyek a munkatársaim legjobb főnöke, egy olyan vezető, amilyet mindannyian megérdemelnek. Ezért is örültem meg nagyon a lehetőségnek, amikor Benkő Brigitta, a beINSPIRE egyik coacha elhívott a Vagány Vezetők Konferenciára, ahol a teljes csapatot, köztük a team vezetőjét, Tóth Annamáriát, Maryt is megismerhettem. Na, meg egy csomó hasznos gondolatot kaptam azzal kapcsolatban, hogy milyen is a jó vezető.
Azt gondolom, fontos ezzel tisztában lennünk, beosztottként talán még inkább. Hiszen ismerve a jó vezető tulajdonságait, pontosan tudjuk, mit várhatunk el a főnökünktől, mi az, ami nem fér bele ebbe a kapcsolatba, és mi az, ami meg igen. Szóval jöjjön is a jó vezető 5 ismérve:
1. Foglalkozik önismerettel
Ahogy az előbb is írtam, számomra nem volt kérdés, hogy fejlesztenem kell magam ehhez a feladathoz. Egy átlagos munkanapot persze nem nehéz levezetni, de őszintén, egyáltalán létezik olyan, hogy átlagos munkanap? A mi szakmánkban biztosan nem. Mindennaposak a váratlan helyzetek, amiket meg kell oldani úgy, hogy közben ne sérüljön senki. Miért mondom ezt? Mert talán a kritikák megfogalmazása, a problémák felvetése a legnehezebb vezetői feladat, amihez nem kevés önismeretre van szükség. Nem utolsósorban azért, mert a vezetőnek tudnia kell akár egy konfliktusos szituációban is úgy uralni az érzelmeit, hogy azokat közben ne nyomja el. A jó vezető tehát időt és energiát fektet az önismeretre, ha azt hallod a főnöködtől, hogy segítő szakemberhez jár, nyitott önmaga fejlesztésére, akkor jó kezekben vagy.
2. Felvállalja a sebezhetőségét
Ha egy vezető tisztában van azzal, és kommunikálja is, hogy nem mindenttudó, akkor nyert ügyed van. Az, aki felvállalja, ha tévedett vagy hibázott, minden bizonnyal remek főnök. Viszont beosztottként nem élhetsz vissza azzal, hogy ő felvállalja a sebezhetőségét. Sok olyan helyzetet láttam már, amikor egy vezetői hiba után a beosztott úgy érezte, ő okosabb, ügyesebb, talpraesettebb, jobban ért a szakmájához, mint a főnöke. A sebezhetőség persze nem csak a hibázás lehetőségéről szól. Fontos, hogy beosztottként érezd, a másik is ember, vannak érzései, és odafigyel a tiedekre is.
„Olyan vezetőkre van szükség, akik éreznek.” Buda László
3. Bizalmat kelt a munkatársaiban
A jó vezető olyasvalaki, akit szívesen követünk, akiben megbízunk, hogy jó irányba tereli a hajónkat, olyan vizekre, ahol mindannyian biztonságban lehetünk és élvezhetjük a tengert és a napsütést. A kölcsönös bizalom kulcsfontosságú, ha például beosztottként nem bízol a főnöködben, akkor könnyen lehet, hogy nem mersz előállni egy-egy jó ötlettel, ami előbbre vinné a céget. De a bizalom hiánya akkor is probléma, ha hibát követsz el, ami után rögtön kétségek között vergődsz, hogy vajon mi lesz a ballépés következménye. Ha bízol a vezetődben, azzal ő stresszmentesít téged, nyitottabbá és motiváltabbá tesz a mindennapokban, amire mondanom sem kell, hogy nagyon nagy szükség van.
4. Hiteles
Egyszer volt egy rossz vezetőm. Nagyjából az első hét után kiderült, hogy képtelen vagyok vele dolgozni, ugyanis egyáltalán nem volt hiteles. Nem értett a szakmájához, nem voltak elképzelései, nem tudtam tőle tanulni, sokkal inkább csak egy adminisztratív báb volt felettem, mint egy olyan ember, akit mindenen át követnék a jó cél érdekében. A hiteles vezetőhöz minden esetben fordulhat egy beosztott, hiszen egy ilyen vezető mindig tud vagy tud keresni megoldást a felmerülő problémára, azért lett ő a vezető. Nem mellesleg pedig olyan látásmódja van, ami téged is motivál, amiből tudsz tanulni.
5. Együttműködő
Kettő jobb, mint egy! Ha egészséges csapatdinamikára, jó vezető-beosztott kapcsolatra gondoltunk, akkor ez a mondás hatványozottan igaz. Fontos, hogy a főnök belássa, azért van csapata, mert együtt sokkal könnyebb megoldani a feladatokat, felmerülő problémákat, mint egyedül. Ráadásul az utasító vezetői típussal szemben az együttműködő vezetői attitűd a kulcs a sikerhez. Az együttműködés alapja a kétoldalú kommunikáció, fontos, hogy a vezető meghallgassa, és meg is értse a beosztottat. Az együttműködő vezető optimalizálja a hatékonyságot, támogatja és erősíti a csapatmunkát és fontos számára, hogy a munkatársai motiváltak legyenek, hasznosnak érezzék magukat a munkahelyükön. Ezt csakis akkor lehet elérni, ha folyamatos kapcsolat van a vezető és a beosztott között, a vezető figyelemmel kíséri a munkád és folyamatos visszajelzést ad.
Ha kíváncsi vagy mi teszi a jó vezetőt, ITT további infókat találsz!
Nyitókép: Hinterhaus Productions/GettyImages
