„Én ezt nem értem, nincs is semmi bajom” – A rejtett stressz veszélyei

Figyelj az apró jelekre!

Forog veled a világ, pedig eleget aludtál és rendesen ettél? Egy meeting közepén heves szívdobogás tör rád látszólag minden ok nélkül? Annyira erősen fáj a gyomrod néha, étkezéstől függetlenül, hogy jó ideje savlekötőt szedsz?

Előfordulhat, hogy a stressz egyik alattomos típusa gyötör, amely a testedet-mentális állapotodat is kedvezőtlenül befolyásolja!

Természetes, hogy egy vizsga, egy randi vagy egy fontos találkozóra előtt, esetleg egy nagy családi közeledtével úrrá lesz rajtunk a pozitív feszültség. A stressz ezen fajtája, már ha kordában tartjuk, nem ártalmas, ugyanakkor negatív stressz velejáróival már más a helyzet. Már évmilliókkal ezelőtt, az ősember korában belénk ivódott, hogy folyamatosan figyeljük a környezetünket, és támadás, vagy a vágyott zsákmány megjelenése esetén azonnal futni kezdjünk. Az ilyenkor termelődő stresszhormonok a túlélésben segítették az embert, az éberség és a gyors reakció ugyanis elengedhetetlen volt az életben maradáshoz. Ma már más kihívásokkal nézünk szembe, de ha távolabbról nézzük, a tét ugyanaz: a létfenntartásunk. Ezért testünk erre adott, evolúciósan továbbörökített válasza is hasonló.

Amikor megbújik a feszültség

A rejtett stressz már egy komplikáltabb kérdés. Míg a rövidebb stresszes pillanatok-időszakok motiválhatnak minket, addig a hosszan tartó feszültség káros hatással bír, olyannyira, hogy szervezetünk a sejtek szintjén reagál rá. Negatívan befolyásolhatja bármely szervünk, izmunk működését, ha pedig nem vagyunk jól, az a társas kapcsolatainkra is kihathat, ami pedig újabb stresszhelyzetet generál – ebből a végtelen spirálból nehéz kikeveredni. És hogy miért rejtett? Mert nem feltétlenül tudatosul. Ha egy helyzetben felismerjük, hogy idegesek vagyunk, verbalizáljuk, azaz ki is beszéljük a problémát, máris közelebb kerültünk a feszültség oldásához. Ám nem mindannyian figyelünk folyamatosan „befelé”, azaz arra, hogy egy adott inger milyen választ indukál az elménkben. Talán észre sem vesszük, hogy egy bizonyos helyzet mennyire zavar minket, és nem jut el a tudatunkig, azaz a tudatalattinkban marad a feszültség. Ilyenkor a stressz egyre erősebben adja jelét a testünkben, hogy valami nincs rendben, valaminek a felszínre kellene kerülnie.

A Hollandiában dolgozó Bálint Katalin pszichológus praxisában gyakran kezel olyan klienseket, akik a krónikus stressz negatív hatásaival küzdenek. Autogén tréninget is tanít az ott élő magyarok számára: a relaxációs tréning során azt tanulják meg a kliensek, hogy egy kihívást jelentő, stresszes periódusban is képesek legyenek megőrizni normál nyugodt lelkiállapotukat.

„Az autogén tréning hatásos eszköz a stresszkezelésre, de persze mindenkinél más működik. A természet is hasonló hatással van az emberre, ahol egy olyan közeget tudunk teremteni magunknak, ahol fel tudunk töltődni.” A burn-out, azaz a munkahelyi krónikus stressz okozta szindróma, tipikus ingerlékenység, szorongás, azaz egy folyamatos testi feszültség, főleg a munkahelyi ügyekre visszavezethetően. Katalin szerint környezeti és személyes tényezők egyaránt és külön-külön is eredményezhetik ezt az állapotot. Az egyéni teherbíró-képesség változó: van, aki alacsonyabb fokú stresszre is erős tünetekkel reagál.

Akut és krónikus stressz. Melyik mit jelent?

„Fontos megkülönböztetnünk az akut és a krónikus stresszt: az elsőre példa, amikor a busz után futunk – ez rövid lefolyású, utána hamar nyugalmi szintre áll vissza az idegrendszerünk. A krónikus stressznél azonban nem áll vissza ez a nyugalmi szint, az illető egy idő után nem tud regenerálódni.” Ilyenkor érezzük azt, hogy annyira feszültek vagyunk, hogy hiába próbálunk pihenni, nem tudunk ellazulni.

„Nem alszom” – Példa a rejtett stresszre

A 28 éves Réka már jó ideje dolgozik ugyanazon a munkahelyen – egy reklámcégnél – , azonban nemrégiben feljebb lépett a ranglétrán, ami fizetésemeléssel is járt, ugyanakkor a felelőssége is nagyobb lett. „Alapvetően nem vagyok egy önbizalomhiányos csaj – mondja magáról -, de fél éve nem alszom rendesen. Nem értem – pedig elvileg semmi bajom, teljesen jól vagyok, nem parázom a napi feladatokon, csak nagy a váltás a korábbi terheléshez képest. Pont a múltkor beszélgettünk a barátommal a feszültségről, mert őt is zavarja éjszakánként, hogy folyton forgolódok. Szerinte biztosan stresszelek, szerintem viszont nem – illetve, ha őszinte akarok lenni, azóta elkezdtem ezen gondolkodni, mert lehet, hogy van valami a dologban. Talán többet kéne mozognom.”

Réka esete tipikus példa a rejtett stresszre: a felszínen az illető a hétköznapokban jól funkcionál, a teste mégis reagál a megemelkedett stresszre. Ebben az esetben Réka napközben „teljesen jól” van, ahogy ő fogalmaz – éjjel azonban a szervezete megküzd a nappal felgyülemlett feszültséggel, és ez alvászavarban nyilvánul meg nála.

A káros munkahely

Ha egy munkahelyen tisztázatlanok az elvárások, ha nincs társas támogatás a kollégák között, ha nem jól működik a dinamika a csoportban, mindez komoly stresszfaktornak számít, mondja Bálint Katalin. „Ha nem átlátható, ki miért felelős, ha ellentétek vannak, az az egész munkahely stressz-szintjét növeli.”

A témában készült tanulmányok rámutatnak arra, hogy a stresszes érzelmek azonnali testi választ váltanak ki, írja a Psychology Today. A krónikus stressz hosszú távú hatásai egyértelműek: többek között magas vérnyomást, szív- és érrendszeri megbetegedéseket is okozhat. Az egyes stresszfajták különböző területekre hatnak, az elhúzódó stressz például rövidítheti a nyak- és a vállizmokat, így aktiválva az itt található fájdalomreceptorokat. A depresszió miatt a homlok izmai folyamatosan feszülhetnek, még akkor is, ha az illető nem vonja össze szándékosan a szemöldökét. A harag az állkapocs és a száj izmait érinti. Idővel ezeken a területeken krónikus fájdalom is felütheti a fejét. Ilyenkor mondogatjuk, hogy „mostanában állandóan fáj a fejem”, vagy „beállt a nyakam a stressztől”.

Mit tehetünk ellene?

A rejtett stressz ellen sok eszközzel harcolhatunk, a legfontosabb, hogy kerüljünk „közelebbi” kapcsolatba a testünkkel, azaz vegyük észre, ha valami stresszválaszt vált ki belőlünk. Érdemes már azelőtt elcsípni a feszültséget, hogy az izmokban és az ízületekben találná meg a helyét. Sporttal és sétával jelentősen csökkenthetjük a testi tüneteket és a feszültséget, de a masszázs, a jóga, az autogén tréning és a meditáció is hatásos lehet. A lélek oldaláról többek között terápiával, a test oldaláról jógával közelíthetünk, különösen, ha a stresszre adott reakcióink túl erősek és tartósak, azaz valami miatt nehezen küzdünk meg a stresszel.

Kérdés, hogy a stressztűrő képesség erősíthető-e. „Az mindenképpen fejleszthető – mondja Bálint Katalin -, hogy az említett nyugalmi állapotot az ember stresszhelyzetben is meg tudja-e élni. A megfelelő technikával megtanulható, hogy egy relaxált állapotot hozzunk létre létre magunknak, és a testi ellazuláson keresztül egy ellazult lelki állapotot érjünk el. Ezáltal be lehet iktatni regenerálódási fázisokat. Azt azonban mindenképp elmondanám, hogy mindig kérdés, hogy érdemes-e alkalmazkodni a nehéz körülményekhez. Érdemes mérlegelni, ha annyira rossz hatással van ránk a munkahely – akkor nem érdemes-e inkább otthagyni. Ez egy örök kérdés: megéri-e alkalmazkodni? Van, aki adaptálódik a helyzethez, és nem a környezetet változtatja meg, hanem ő maga alkalmazkodik, hiszen tudja, hogy a környezet nem megváltoztatható.”

Szerző: Szajki-Vörös Adél

Nyitókép: Ben White/Unsplash

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: