Jeffrey Hall, a Kansasi Egyetem egyik professzora két kutatást is elvégzett, hogy kiderítse, mennyi idő alatt fordulhat szorosra két ember barátsága.
A mondás úgy tartja, hogy ha egy barátság már több mint 7 éve tart, akkor az örökre szól, azonban olyan is gyakran előfordul, hogy akár hetek alatt szorosra fordul az ismeretségünk valakivel. Az emberi kapcsolataink minőségét számos kutatásban próbálták már feltérképezni korábban, a Kansasi Egyetem egyik professzora, Jeffrey Hall például nemrég vizsgálódni kezdett a kapcsán, hogy vajon hány óra kell ahhoz, hogy valakiből a legjobb barát váljon. Hall az Oxfordi Egyetem evolúciós pszichológusának, Robin Dunbar munkájából indult ki, aki a barátságot különböző rétegekre bontotta: a 4 csoportot az ismerősök, az alkalmi barátok, a barátok és jó barátok alkotják. Dunbar szerint azonban annak bizony kognitív korlátjai vannak, hogy hány embernek lesz helye az életünkben az adott szinteken. A pszichológus úgy véli, hogy életünk során általában 5 személyhez állunk nagyon közel, körülbelül 15 jó barátunk van, és 50 barátunk. Dunbar továbbá abban is határt szabott, hogy hány jelentőségteljes (és stabil) kapcsolatot tud egyszerre kezelni az agyunk: 150-nél húzta meg (ez az úgynevezett Dunbar-szám).
Mennyi is az annyi?
Jeffrey Hall ehhez az elmélethez kapcsolta hozzá a sajátját, amelyben azt állítja, hogy mindannyiunknak evolúciós szükséglete az, hogy tartozzunk valakihez, és az együtt töltött idő, valamint az is, milyen közös programot szervezünk egyfajta stratégiai befektetés ahhoz, hogy megtapasztalhassuk azt, amit szeretnénk. Dunbaron és Hallon kívül sokan beszéltek már arról, hogy az idő, amit egymásra szánunk, segít felépíteni egy kapcsolatot – azonban arról nem esett még szó, hogy pontosan hány óra is szükséges ehhez.
Vizsgálatra fel!
Hall két különálló tanulmányban kezdte el vizsgálni a barátság követelményeit. Az elsőben 355 felnőtt személy vett részt, akik az elmúlt fél évben új helyre költöztek. A professzor arra kérte őket, hogy nevezzenek meg egy új személyt az életükben, akivel találkoztak: ez a valaki nem lehetett családtag, olyan, akihez romantikus szálak fűzik őket, és nem ismerhették korábbról. A megkérdezettek pontosan elmondták, hogyan futottak össze, mennyi időt töltöttek közösen az előző héten az említett személlyel és azt is elmondták, milyen sokat voltak együtt egy átlagos héten – emellett kategorizálták is ezt a személyt Dunbar skáláján (az ismerőstől a jó barátig). A második tanulmányban Hall megkért 112 új diákot a Kansasi Egyetemen, hogy nevezzenek meg 2 embert, akit nemrég ismertek meg. Majd a tanév első 9 hete alatt kétszer is kikérdezte őket ezekről a kapcsolatokról, arról, hogy mennyi időt szántak egymásra.
A kód neve: 50-90-200
Mindkét kutatás igazolta, hogy a közös időtöltés összefügg azzal, mennyire lesz szoros egy barátság. Hall megállapította, hogy körülbelül 50 óra alatt lett két ismerősből alkalmi barát, nagyjából 90 óra alatt alakult ki a barátság, az igazán közeli jó barátsághoz pedig több mint 200 órára van szükség. Azok, akik megragadtak az ismerősök szintjén, átlagosan 30 órát töltöttek együtt: ezt például az szemlélteti a legjobban, hogy két diák ugyanazokra az előadásokra jár egy héten, de az egyetemen kívül nem találkoznak. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy az idő nem feltétlenül tesz minket barátokká! Gondolj csak bele: több száz órát töltesz a munkatársaiddal (ráadásul nagyon intenzíven), ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy közeli kapcsolatot ápolsz velük – sőt, könnyen előfordulhat, hogy maximum ismerősöknek tartod őket, és nem találkoznál velük az irodán kívül. Ebből pedig az következik, hogy az sem mindegy, mivel telnek el ezek az órák – na, és persze az is számít, miről beszélgetnek az emberek ezalatt. Egy barátság fejlődésének epizódjai közé tartoznak a viccelődéssel töltött percek, a tartalmas beszélgetések és az is, ha érdeklődsz aziránt, hogy éppen mi történik a másikkal. Hall példaképpen azt hozta fel, hogy reggelente az irodába belépve sokan csak köszönnek, azonban nem kérdezik meg a munkatársaiktól, hogy mi újság velük. Pedig ez egy nagyon fontos gesztus, ugyanis azt üzened vele, hogy bármi is zajlik a másikkal ebben a pillanatban, szeretnéd, ha a része lenne az ismeretségeteknek!
A barátságok aranyszabálya
„Ebbe be kell fektetned” – javasolja mindenkinek Hall konklúzióként.
Számos kutatás bizonyítja, hogy egy szoros kapcsolat ápolása valakivel nemcsak az élet egyik öröme, hanem az egyik legfontosabb szükségletünk. Ha vannak barátaid, az segít fizikálisan és mentálisan is megőrizni az egészségedet – míg a hiányuk ugyanolyan rossz hatással lehet rád, mint a dohányzás, vagy az elhízás. Ennek ellenére sokan akadnak olyanok is, akik nem ez alapján szervezik a heteiket. „Világos, hogy rengeteg felnőtt ember úgy érzi, nincs túl sok ideje, de ezek a kapcsolatok nem fognak felépülni csak attól, hogy vágysz rájuk. A fontossági sorrended elejére kell venned a barátokkal töltött órákat” – tanácsolta Jeffrey Hall.
Forrás: Vice Magazine
Nyitókép: wundervisuals/Getty Images
