Pontosan száz évvel ezelőtt, 1924. április 3-án született a filmezés legnagyobb bálványa, az igazi ikon, Marlon Brando.
A filmtörténet máig egyik legtöbbet méltatott színészeként él a köztudatban, aki már egészen fiatalon tisztában volt azzal, hogy mi lesz az ő útja. Brando mindent a színészetnek szentelt, azonban elhivatottsága mindig különös módon mutatkozott meg. Lázadó énje sokszor kerekedett felül rajta, viszont vele született tehetsége, a mítosz, ami az egész személyét körüllengte, illetve tagadhatatlan szexszimbólum-státusza örökre Hollywood legnagyobbjai közé emelte. Marlon Brando születésének századik évfordulója apropóján össze is gyűjtöttünk néhány érdekességet a legendáról!
Minden kezdet nehéz
Brando szabadszelleműsége nem Hollywoodban mutatkozott meg először, hiszen már tinédzserként sem volt éppen könnyen kezelhető figura. Miután a folyosón motorozott, kirúgták a gimnáziumból, majd megtorlásként apja egy katonai iskolába küldte. Azonban ott sem tartózkodott hosszú ideig, hiszen már ekkor is jól tudta, hogy ő a színészi pályán képzeli el magát, így mindent megtett annak érdekében, hogy minél előbb onann is eltanácsolják. Terve sikerült és hamar nővéréhez költözhetett New Yorkba, ahol – mielőtt mindenki ráfigyelt volna – liftkezelőként, pincérként, szakácsként és éjjeliőrként is kipróbálta magát.
Ha nem jött volna be a színészet
Mivel csak ez az egy pálya érdekelte igazán, nehéz dolga lett volna, ha más hivatást kell választania. Brando egy interjúban ezt ki is fejtette és egyetlen más „karrierutat” látott maga előtt: ha nem jön be a színészet, akkor saját véleménye szerint nagy valószínűséggel szélhámos vált volna belőle.
A szorgalom és a tehetség két külön dolog
Marlon Brando kétszer átvehette a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat és neve összesen nyolcszor szerepelt a jelöltek között, így tehetsége már csak ezen tények ismeretében is megkérdőjelezhetetlen. Mindemellett ikon státuszát az is növelte, hogy angolul, franciául, spanyolul, olaszul és japánul is beszélt, tehát az üresfejű szépfiú jelző semmiképp nem illett rá. Azonban egyetlen dologra szinte karrierje kezdete óta képtelen volt, a szövegek megtanulása teljesen hidegen hagyta. Éppen ezért kollégái a vele forgatott közös filmekben gyakran szövegkártyákat voltak kénytelenek magukra ragasztani. A Keresztapa forgatásán meg is kapta a kérdést, hogy miért csinálja ezt, melyre nemes egyszerűséggel annyit felelt: „mert el tudom olvasni”. És milyen igaza volt.
Legendák találkozása
Az 1960-as években már Hollywood egyik legnagyobb csillagaként tartották számon, azonban ő ezt nem arra használta, hogy minőségben válogasson a szerepek között. Brando akkoriban nem a kihívásokat, hanem a pénzt kereste az általa választott filmekben. Így történt, hogy 1967-ben elvállalta Charlie Chaplin utolsó filmjének főszerepét is. A színész A hongkongi grófnő című romantikus vígjátékban először dolgozott együtt a némafilmek királyával és Sophia Lorennel.
A saját sziget története
Persze azzal, hogy A-listás sztárrá vált és mindenki őt akarta, szép összegeket tehetett zsebre és azt, hogy pénzügyeiben nem is igazán voltak határok, mi sem bizonyítja jobban, minthogy egy saját szigetet is vásárolt. Ez napjainkban is csak nagyon kevés hírességnek adatik meg, de gondolhatjuk, milyen ritka volt a ’60-as években egy magánszigetet birtokló filmsztár. Brando a Francia Polinéziában készült 1962-es, Lázadás a Bounty-n című filmje forgatása közben szemelte ki magának a paradicsomi helyet, amit szorgos gyűjtögetéssel 1967-ben már sajátjának mondhatott. Ha pedig valaki kicsit át szeretné élni, milyen is lehetett Marlon Brandónak lenni, van egy jó hírünk, ugyanis a szigeten ma már The Brando néven egy környezettudatos luxusüdülő várja a látogatókat.
Áldozatok egy ikonikus szerepért
Brando az elmúlt több mint ötven évben szinte eggyé vált Francis Ford Coppola Keresztapájának Don Corleonéjával, azonban azt kevesen tudják, hogy kis híján lemaradt a szerepről. Történt ugyanis, hogy a filmet készítő Paramount Ernest Borgnine-t szemelte ki a karakter megformálására és eleinte kategorikusan elzárkóztak az akkoriban nem éppen jó hírű Brandótól. Coppolának köszönhetően azonban – bizonyos feltétetekkel – mégis megkaphatta azt. Így legikonikusabb mozijában Brando jóval kevesebb gázsit kapott, mint addig, szerződésben kötelezték őt, hogy az általa okozott károkat meg kell térítenie, illetve 1953 után először egy képernyőtesztbe is bele kellett egyeznie. Utóbbi elkészülte után azonban mindenkit meggyőzött arról, hogy nincs tőle jobb választás.
Brando és DiCaprio „közös” Oscarja
Karrierjének kezdeti éveiben már a Vágy villamosai és a Julius Ceasar mozikkal is letette névjegyét Hollywoodban, majd nem sokkal később már első Oscarját ünnepelhette. Brando A rakparton című, Elia Kazan által rendezett filmben nyújtott feledhetetlen alakítást az Akadémia szerint, melynek díjátadó gáláján meg is tisztelte a publikumot, hogy személyesen vegye át a neki járó arany szobrot. Azonban az igazsághoz hozzátartozik, hogy azt nem éppen kiemelt helyen őrizte, hiszen ajtótámasznak használta, viszont mikor ellopták tőle egy új díjat igényelt. A lába kélt darabot pedig jelenleg igazán méltó helyen őrizgeti Leonardo DiCaprio, aki hamarabb szerezte meg Brando Oscarját, mint a sajátját.
Az Oscar legnagyobb botránya
A színész azonban nemcsak az eltűnt szoborral tört borsot a legrangosabb filmes elismerést odaítélő társaságnak. A Keresztapának köszönhetően Don Corleone karaktere is hozott neki egy díjat, azonban ezt már átvenni sem volt hajlandó. Úgy rendezte meg minden idők egyik legnagyobb Oscar-botrányát, hogy jelen sem volt az eseményen. Maga helyett ugyanis a 26 éves, félindián Sacheen Littlefeathert „küldte” oda, akinek az volt a feladata, hogy felolvassa Brando üzenetét: a gondosan megírt, 15 oldalas levelében közölte, hogy el sem fogadja a díjat. Így tiltakozott az amerikai őslakosok modern filmiparban való ábrázolása ellen.
Nyitókép: IMDb
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Minden idők legsikeresebb filmjei: Ezek a mozik taroltan az Oscaron
- Elizabeth Taylornál már csak ékszergyűjteménye volt ikonikusabb
- 6 Audrey Hepburn film, amiért ma is rajongunk
