Kik azok az érzelmileg bántalmazó szülők, milyen jelek leplezhetik le őket, és hogyan lépj egy ilyen szülő-gyerek kapcsolatból a gyógyulás útjára? Ezeket összegezzük most.
Az érzelmileg bántalmazó szülők elég sokfélék lehetnek, sokszor épp ezért elég nehéz is beazonosítani, ha ilyen típusú anyával vagy apával van dolgunk. Sőt, mi lefogadnánk, hogy általában maguk az érintettek sem tudják, hogy ahogyan ők gyereket nevelnek, az színtiszta érzelmi bántalmazás. És nem gondolnak bele, hogy amivel szerintük semmi baj nincs, az a gyerekeik lelkében nyomokat hagy. Ezzel lassan, de biztosan súlyos érzelmi károkat okozhatnak.
Kik azok az érzelmileg bántalmazó szülők?
„Az érzelmi bántalmazás minden olyan, nem fizikai viselkedés vagy attitűd, amelynek célja egy másik személy irányítása, leigázása, büntetése vagy elszigetelése, megalázással vagy félelemmel” – fogalmazza meg a lényeget a párkapcsolati erőszak két szakértője, Günnur Karakurt és Kristin E. Silver az Violence and Victims1 folyóiratban. Majd hozzáteszik: az érzelmi bántalmazás nemcsak azért veszélyes, mert az áldozat érzelmi és pszichológiai jóllétét veszi célba, hanem mert gyakran a fizikai bántalmazás előfutára. Az érzelmi bántalmazás olyan, mint egy hatalmas sátor, ami alá rengeteg minden befér. De hogy mi minden, azt szerintünk Ken Page párkapcsolati terapeuta összegezte remekül. Azt írja, ide sorolható egy másik ember érzéseinek, tapasztalatainak leértékelése, elhanyagolása, megalázása. Továbbá minden olyan viselkedés, ami miatt az illető úgy érzi, hogy kevesebb, szégyellnie kell magát, alkalmatlan és nem értékes.
Jelek, amelyek leleplezhetik az érzelmileg bántalmazó szülőt
1. Elhanyagolás: az érzelmileg bántalmazó szülők nagy részére jellemző. Vagy a gyerek érzelmi szükségleteivel nem törődnek (átnéznek rajta, amikor szomorú, feldúlt vagy stresszes), vagy a fizikai szükségleteivel nem foglalkoznak (például, ha a gyerek éhes vagy fáradt). De sokszor előfordul, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják a gyereket, minden szükségletével együtt.
2. A gyerek eredménytelen harca azért, hogy észrevegyék: az érzelmi bántalmazás egy másik formája lehet, ha a szülő következetesen figyelmen kívül hagyja, ha a gyereke állandóan a figyelméért teper. És ezzel folyamatosan mikrotraumákat okoz a gyerekében.
3. Hasonlítgatás: ha az érzelmileg bántalmazó szülők folyamatosan máshoz hasonlítgatják a gyerekeiket, azt az érzést kelthetik bennük, hogy nem szerethetőek. Vagy hogy egyikük sem elég jó úgy, ahogy van. Ennek gyakori következménye lehet a megfelelési kényszer, hiszen minden gyerekben ott él a vágy, hogy a szülei büszkék legyenek rá.
Mindent bevetnek, hogy náluk legyen a kontroll
4. Szóbeli kegyetlenség: az üvöltözés, kiabálás, a gyerek szidása, jellemének lealacsonyítása az érzelmileg bántalmazó szülők gyakori fegyvere. De ezzel a viselkedéssel, azon túl, hogy mélyen megalázó és lelkileg megroppanthatja a gyereket, semmit sem fognak elérni.
5. Gaslighting: ahogy a párkapcsolatokban, úgy a gyereknevelésben is felbukkanhat a gaslighting. Ez az a jelenség, amikor manipulációval éri el valaki (itt a szülő/k/), hogy a másik fél (a gyerek) megkérdőjelezze a saját valóságát. Például letagadják, hogy valamit mondtak vagy ígértek. Vagy amikor a gyerek egy adott helyzetben elsírja magát, nem vállalják a felelősséget, ha ők bántották meg. Hanem azt mondják, csemetéjük már megint túldramatizálja, már megint hisztizik. A cél a másik felett a totális kontroll fenntartása, és az, hogy az ilyen szülők magukat mindig jónak állítsák be. Hiszen a szülő mindig csak jó lehet, a gyerek pedig mindig csak rossz. Szerintük.
6. Érzelmi vérfertőzés: bár ilyen esetekben nem tényleges vérfertőzés történik, az érzelmi vérfertőző anya vagy apa legalább ennyire szörnyű dolgot tesz: a gyerekét használja fel érzelmi beteljesülésre. Ez jelentheti például, hogy a gyerek szolgál bizalmasként, így olyan információkat kap, amelyekre nincs felkészülve és nem is érti azokat. De akár elvárás lehet vele szemben, hogy házastársi érzelmi pótlékaként szolgáljon, vagy később akár az is, hogy a feladatokban segítsen, mintha a másik szülő volna.
Az érzelmileg bántalmazó szülők nincsenek jól
7. Állandó kritika, hibáztatás: amikor a szülő az áldozatot játssza, és mindig minden a gyerek hibája, ő viszont soha nem felelős semmiért.
8. Következetlenség: persze, elsőre talán nem tűnik olyan nagy hibának, ha anya vagy apa ma megenged valamit, holnap viszont már nem. De ha ezek a dolgok hullámzóak, attól függően, hogy a szülőnek épp milyen kedve van, és a nagy engedékenységet általában szigorú büntetések követik, az már nem jó. Mert szörnyű kiszámíthatatlanságba taszítja a gyereket, aminek hosszú távon biztosan lesznek pszichés következményei.
9. A szülők saját démonjai: ha valamelyik, vagy mindkét szülő pszichés problémával vagy függőséggel küzd, gyakran fellép az érzelmi bántalmazás, sőt, akár a fizikai is. Ilyen esetekben apa és / vagy anya szintén mélyreható kárt tehet a saját gyereke lelki fejlődésében.
Mit tehetsz, ha érzelmileg bántalmazó szülők gyereke vagy?
Az első lépés a szakemberek szerint a felismerés. Ezzel már elindulhatsz a gyógyulás útján. Ha már pontosan meghatároztad azokat a viselkedésformákat, amelyeken dolgozni kell, és a szüleid elég nyitottak ahhoz, hogy meghallgassanak, megpróbálhatsz beszélni velük. Elmondhatod, mivel bántottak meg téged, és ez neked miért fáj ennyire. Talán ők is meglepődnek, hogy a te szemszögedből így festett a nevelésük, mert ők valószínűleg egész másként élték meg a dolgokat.
A családterápia is hatásos lehet, de ha ez nem működik, vagy úgy érzed, a családoddal nem jutsz egyről a kettőre, az egyéni terápia is segíthet. Vagy akár a két módszer együttesen is. A lényeg, hogy ne élj együtt a rossz emlékekkel és a fájdalommal, hanem tegyél ezek ellen.
És mivel az érzelmi bántalmazás végül átcsaphat más kapcsolatainkba is, ezért olyan barátokat is fontos találni, akiktől valódi támogatást és biztonságérzetet kaphatsz. Ha mindezeket a dolgokat megteszed, de a családodban a dinamika nem változik, onnantól talán jobb, ha erősebben húzod meg a határaidat. Ne feledd, ha ki akarsz hagyni egy családi összejövetelt, távolságot tartani vagy kiállni magadért, ezekhez minden jogod megvan.
Forrás: mindbodygreen.com
Nyitókép: tomazl / Getty Images
