Így egyél, hogy védd a bolygót! Az étkezési szokásaink is hatással vannak a klímaváltozásra

Figyelj oda, mi kerül a tányérodra!

A környezetvédelem nem csupán abból áll, hogy száműzzük az életünkből a műanyagot. Étkezési szokásaink is nagyban hozzájárulhatnak a klímaváltozáshoz. Itt az ideje változtatnunk!

Vidéki gyerekként nekem is teljesen normális volt, hogy a közös családi reggelinél a házi kolbász, sonka, szalonna, különböző májkrémek és felvágottak arzenálja kerül az asztalra, amiből mindig sikerült emberes mennyiséget elfogyasztani. A családon belül és a barátaim között a mai napig akad jó pár olyan ember, aki még a húst is hússal eszi. Pedig ezzel nem csak az egészségüknek, hanem a környezetnek is ártanak. Jobban, mint hinnék.

Gondoltad volna, hogy az étkezési szokásaink miatt sokkal nagyobb ökolábnyomot hagyunk magunk mögött, mint az hittük? Ezt nem (csak) a különböző előrecsomagolt, műanyag dobozban és zacskóban kapható ételeknek köszönhetjük. A tenyészállatok felnevelésétől a húsételek boltba kerüléséig rengeteg energiát használnak fel és nagy mennyiségű üvegházhatást okozó gázt bocsátanak a légkörbe. Szeretnél néhány dolgot megtudni az étkezés és a klímaváltozás közötti kapcsolatról? Vizsgáljuk meg a leggyakrabban ismételt kérdéseket!

1. – Valóban befolyásolja a klímaváltozást az, hogy mit eszem?

– Igen. A világ élelmiszer-ellátó rendszere felelős a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok 1/4 részéért. Ebbe a a különböző takarmányok learatása, a növény- és állattenyésztés, valamint az állati eredetű ételek előállítása is beletartozik. Ugyanúgy, mint ezek feldolgozása, a csomagolás és arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a különböző ételek a világ másik feléről is a konyhánkba kerülhetnek, így a szállítás környezeti hatásait is számításba kell vennünk.

2. – Pontosan hogyan járul hozzá ez a klímaváltozáshoz?

– Számtalan módon. A négy legnagyobb problémát viszont ezek a tényezők okozzák – először is a termőföldekhez és az állatok felneveléséhez hatalmas területre van szükség. Amíg a természeti adottságok itthon rengeteg lehetőséget biztosítanak az agráriparnak, addig néhány országban megállás nélkül tart az erdőirtás folyamata. Ezzel megnő a levegő szén-dioxid tartalma, ami felmelegedéshez vezet. A következő nagy probléma a tehenek, a kecskék és a juhok által termelt hatalmas mennyiségű metángáz, aminek hasonló hatásai vannak a bolygóra. Ugyanez a helyzet a trágyával, sőt a rizsföldek is jelentős metángáz-forrásnak számítanak. Ebbe még nem számoltuk bele az élelmiszerek szállítása és a különböző energiaintenzív élelmiszeripari termelési folyamatok során felhasznált fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj és földgáz) miatti üvegházgáz-kibocsátást.

3. – Mely ételek járulnak hozzá legjobban a klímaváltozás folyamatához?

– A húsok és a tejtermékek. A húsok között pedig vezető helyen áll a marha, mivel a tehéntenyésztés felelős az éves üvegházhatású gázok 14,5 százalékáért. Ez a szám majdnem megegyezik az autók, a kamionok, repülők és hajók által közösen termelt mennyiséggel.

Általánosságban véve a marha- és a bárányhús bizonyul a legrosszabb választásnak. Hiszen az egy gramm fehérjére jutó üvegházhatású gázok száma itt a legmagasabb, amíg a növényi eredetű ételeknél ez számottevően kisebb. A disznó- és a csirkehús valahol a kettő között található. A Science magazin tavaly hozta nyilvánosságra egyik kutatásának eredményeit, amelyben azt vizsgálták, hány kilogramm szén-dioxidot állítanak elő a különböző ételek feldolgozása során. A következő adatok arra a mennyiségre vonatkoznak, ami 50 gramm fehérje beviteléhez szükséges:

  • marha: 17,7 kg
  • bárány: 9,9 kg
  • különböző rákfélék és puhatestűek: 9,1 kg
  • sajt: 5,4 kg
  • sertés: 3,8 kg
  • halak: 3 kg
  • szárnyasok: 2,9 kg
  • tojás: 2,1 kg
  • tofu: 1 kg
  • bab: 0,4 kg
  • magvak: 0,1 kg

Ezek természetesen az átlagolt eredmények, hiszen nem lehet teljesen összehasonlítani a különböző országok növény- és állattenyésztését. A természeti adottságoknak köszönhetően egy tehén felnevelése Magyarországon jóval kevesebb káros gáz kibocsátásával jár, mint Brazíliában vagy Argentínában. Ahogyan az sem véletlen, hogy az Alföldön nem találkozunk hatalmas rizsföldekkel. A sajtokra vonatkozó adat is erős középérték, mert néhány sajtféle még a bárányhúst is megelőzné a listában.

4. – Milyen ételeket válasszak, hogy csökkentsem az ökológiai lábnyomomat?

Abban minden szakember egyetért, hogy kevesebb vörös húst és tejterméket kellene fogyasztanunk. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek vegán életmódra kell váltania. Egyszerűen csak próbáld minimalizálni azoknak az ételeknek a fogyasztását, amik a legnagyobb hatással vannak a klímaváltozásra, például a marha-, a bárányhús és a sajtok. Válaszd helyettük a sertést, a csirkét, a tojást vagy a halat, hiszen ezek kevésbé károsak a környezetre. Néha viszont nem árt húsmentes napokat tartani, amikor csak növényi eredetű ételeket eszel. A bab, a különböző hüvelyesek, a gabonafélék és a szója igazán környezetbarát megoldásnak számítanak.

(nytimes.com)
Nyitókép: MHJ/Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: