Rengeteget gondolkodunk azon, hogy milyen élelmiszereket részesítsünk előnyben, milyen diétát kövessünk, és csak keveset az étkezés módjáról. Adjuk hát meg a módját a testünk táplálásának, és élvezzük az ezzel járó egészségünkre gyakorolt előnyöket.
Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a megfelelő agy-gyomor kapcsolat kialakítása 20 percet vesz igénybe, így ennyi ideig kellene tartania egy-egy étkezésnek, hogy az elménk is felismerje a teltségérzetet. Azonban ez, ahogy sok más, sem teljesen fekete-fehér a valóságban. Rohanó világunkban csak a nagyon kiváltságosoknak adatik meg, hogy reggel, délben és este is a legnagyobb nyugalomban, közel fél órán keresztül fogyasszák el az étkezéseiket. Az időnk luxussá és egyben hiánycikké vált. Ha netán maradna belőle, akkor pedig szívesebben fordítjuk azt a családunkra vagy sorozatnézésre, mint az ízek élvezetére. Friss kutatások szerint nem is az a lényeg, hogy időmérővel a kezünkben csillapítsuk éhségünket, hanem, hogy egyén szinten mindenki megtegye a tőle telhetőt a lassú étkezés érdekében.
Mindfulness az evésben
A komótos evés az egyik legtudatosabb döntés, amit az étkezés terén hozhatunk. Ideje úgy gondolnunk az evésre, mint önálló tevékenység, ami az öngondoskodásunk eszköze lehet. Felejtsük el a röptében bekapott falatokat, az olyan gyorsan megivott kávét, amibe még a hasunk és belefájdul, és alapjaiban véve a multitaskinget az evés környékén. A testünk táplálása ér annyit, hogy megadjuk magunknak a tiszteletet közben, és odafigyeljünk arra, hogy mi és hogyan kerül a szervezetünkbe. Az étel nemcsak kalória és tápanyagok összessége, hanem információ, íz, gondoskodás a sejtjeink számára.
Alacsony tudatossági szint melletti étkezés
Nemcsak a felnőttek esetén fontos az étkezési szokások minősége, hanem a gyerekek számára is. Pszichológusok szerint azok a gyerekek, akiket kiskorukban úgy etettek, hogy közben valamilyen módon elterelték a figyelmüket magáról az evésről, például mesenézéssel vagy a családtagok bármi más módon szórakoztatták őket, azoknál később nagyobb eséllyel alakul ki a kontrollvesztés állapota az étkezésben, továbbá a túlsúly és a testképzavar is esélyesebb. Ennek hátterében az alacsony tudatossági szint melletti étkezés áll. Ez mindössze annyit jelent, hogy mivel nem figyelünk oda az evés folyamatára, elsősorban nem vesszük észre, hogy mikor laktunk jól, másrészt pedig nem is veszünk részt aktívan a cselekvésben. Ez oda vezet, hogy az evés elveszti a funkcióját és puszta zabálás lesz belőle, amikor sem az ízeket nem élvezzük igazán, se nem gyakorolunk kontrollt a testünk felett.
A lassú étkezés művészete
A tudatos evés sarokköve az alapos rágás. Ez pedig egyenes úton vezet a jobb emésztéshez. A jobb emésztés az egészséges súlyhoz és karcsúsághoz. Míg végül az egészséges bélrendszer a hosszú élethez. Így már igazán megéri rászánni azt a plusz időt az evésre! A kapkodó étkezés inzulinproblémákat és emésztési gondokat okozhat. Egy japán kutatás szerint, melyben közel 60.000 ember étkezési szokásait követték nyomon 5 éven át, a testsúlyunkat is jelentősen befolyásolja az, hogy mennyi idő alatt fogyasztjuk el az ételeinket. A résztvevők 21,5 %-a töltött megfelelő időt az evéssel, míg 45.6 % 10 perc alatt fogyasztott el egy meleg étkezést. Azok, akik lassan ettek egészséges testtömegindexszel rendelkeztek, ezzel szemben a gyorsan étkezők jellemzően túlsúlyosak voltak.
Lassú étkezés, fokozódó ízélmények
Nem kizárólag az egészségünknek teszünk jót azzal, ha több időt és figyelmet szánunk az étkezésre. Még egy másik előnyét is élvezhetjük ennek a fajta táplálkozásnak: finomabbá válnak az ételeink. Ha ráérősen ízlelgetjük az ételeket és kisebb falatokat fogyasztunk, azzal igazi, új ízélményekben lehet részünk. Igyekezzünk tehát körülményeinkhez mérten kicsit több időt szánni az evésre, alaposan rágjuk és ízleljük meg az ételt, és lehetőség szerint ne vonjuk el egyéb tevékenységekkel a figyelmünket. Az egészségünk mindenképp hálás lesz ezekért az apró változtatásokért!
Nyitókép: Westend61/ Getty Images
