„Ez a digitális megfelelője annak, amikor az utcán barangoló középkori csőcselék keres valakit, akit máglyára vethet” – Hódít az elnémítás kultusza

Mi a közös Johnny Depp-ben, J.K. Rowling-ban, a New York Times egyik ismert szerzőjében, egy milliárdos beauty guruban és egy feltörekvő amerikai rapperben? Mindannyian az elnémítás kultuszának „áldozatává” váltak. De mi is ez pontosan?

Az angolszász országokban sokáig ártalmatlan jelentéssel bíró „canceling” – magyarul eltörlés – kifejezés korábban az előfizetések vagy megbeszélt programok lemondását jelentette, később a szlengben egyfajta baráti csipkelődésként terjedt el. Napjainkban viszont teljesen más kontextusban használjuk: ma a „cancel” szót senki sem szeretné a saját neve mellett hallani, ugyanis sokkal súlyosabb jelentéssel bír, amely akár az illető egész életét tönkreteheti. Amennyiben valakit a „cancelled”, azaz törölve jelzővel illetnek, azzal elutasítják a véleményét vagy a cselekedeteit. Illetve megpróbálják elérni, hogy felelősségre vonják érte, esetleg elveszítse munkáját és társadalmi pozícióját. Sokan a társadalmi igazságosság fontos eszközének tartják, mások inkább nyilvános megalázásként vagy a szólásszabadság legnagyobb akadályaként tekintenek rá. Egy biztos: ahány ember, annyi vélemény fogalmazódik meg a mozgalomról, amely a közösségi média oldalakon futótűzként terjed, de hatása a digitális téren kívül is jelentős. 

Ez lenne a modern kor cenzúrája?

A 21. század egyik legmegosztóbb jelensége az elmúlt években sosem látott méreteket öltött. Számos olyan közismert esetet tudunk felsorolni, amelyben a „cancel culture” amelyet az „eltörlés” vagy más néven „elnémítás” kultúrájának nevezhetünk is meghatározó szerepet töltött be. A legsúlyosabb ügyek erőszaktevőkről, szexuális ragadozókról szóltak, másokat a transzfób és rasszista kijelentéseik miatt próbált meg teljesen ellehetetleníteni a közakarat. Sok esetben a social media platformok ereje is segített abban, hogy ezek az esetek a nagy médiumok, befolyásos személyek figyelmét is felkeltsék. És ezáltal a bűnösöket valóban felelősségre vonják. Azonban azt is meg kell említenünk, egyre többen aggódnak amiatt, hogy a „cancel culture” túlnőtte magát. Kritizálói szerint lassan egy modern cenzúrává válik, amelyet nem az érvek, hanem az érzelmek táplálnak. Ennek következtében pedig senki sem oszthatja meg a véleményét, amennyiben az nem illeszthető bele a mainstreambe. Ha mégis, akkor jobb ha felkészül, hogy a közutálat tárgyává válik. 

Az első és legismertebb eset

Lehetetlen pontosan meghatározni, hogy miért éppen a „cancel” szó vált az online bojkott szinonimájává, de a sors iróniája, hogy a gyakran szexuális ragadozók és szexista vélemények elhallgattatására használt fogalom éppen egy nőgyűlölő kijelentésből ered. A Vox szerint először az 1991-es New Jack City című filmben utalnak rá. Az egyik jelenetben a főszereplő, Nino Brown pezsgővel leönti barátnőjét és azt mondja, „Cancel that bitch. I’ll buy a new one”, azaz „Tüntesd el a k****t, veszek majd másikat.” Ekkor még nem épült be a köznyelvbe, a 2010-es évek elején is csak néhány hip-hop dalban hangzott el. 2014-ben egy reality műsornak köszönhetően vált népszerűvé a fiatalok között. Azonban a ma ismert kontextusban csak néhány évvel később kezdett elterjedni. Az elnémítás kultúrája ugyanis szoros kapcsolatban áll a 2017-ben kirobbant #MeToo mozgalommal. Elsőként ekkor használták tömegesen a „cancel” fogalmat arra, hogy valakit tényegesen bojkottáljanak. És ez volt az első olyan eset is, hogy a bűnelkövető áldozattá vált: a „cancel culture” áldozatává. A jelenség miatt minden olyan produkció, amelyben Harvey Weinstein érdekelt volt szinte eladhatatlanná vált – jóval azelőtt, hogy a filmproducert 23 év börtönre ítélték.

#cancelled

Az eltörlés kultúrájának másik ismert áldozata Kevin Spacey, aki Weinstein-nel ellentétben ugyan nem került büntetőintézetbe, de a karrierje azonnal derékba tört. A botrány kirobbanása után az Oscar-díjas színész karakterét kiírták a Netflix sikersorozatából, gyorsan elvesztette A világ összes pénze főszerepét és utolsó filmje, a Milliárdos fiúk klubja is megbukott. A fizikai bántalmazással megvádolt Johnny Depp sem úszta meg  a színészt biztosan nem láthatjuk a Legendás állatok és megfigyelésük, valamint a Karib-tenger kalózai folytatásában és igazából bármilyen más filmben sem. Valószínűleg hasonló sors vár Armie Hammer-re is, aki már ott is hagyta a készülőben lévő filmjét az őket ért bizarr vádak miatt. De 2020-ban rekordszámú közszereplőt próbált meg elnémítani az internet népe, például J.K. Rowling és Ellen DeGeneres ügye is nagy port kavart. De a hétköznapi emberek és vállalatok sem úszták meg, ha olyat tettek, amellyel a tömeg nem értett egyet. Több olyan esetről is hallhattunk, amikor valaki egy rasszista vagy homofób komment miatt elvesztette az állását. 

Hol a határ?

Nehéz pontot tenni ennek a témának a végére, hiszen pro és kontra érveket is fel tudunk hozni a „cancel culture” mellett. Több olyan történetet is ismerünk, amiről azt állíthatjuk, hogy megérdemelt volt az elnémítás, a társadalmi életben betöltött pozíció elvesztése. Azonban ez a jelenség egy veszélyes, kétélű fegyver, amely akkor is kárt tehet valakinek a karrierjében, az egész életében, ha nincs bizonyíték ellene. Sőt, egy meggondolatlan komment is elég ahhoz, hogy több ezer rosszakaró egy hashtaggel  mutassa ki gyűlöletét. Erre hívta fel a figyelmet nemrég Rowan Atkinson is. A Mr. Bean karakterét alakító színész kemény szavakkal bírálta az internetes bojkottálást: „Ez a digitális megfelelője annak, amikor az utcán barangoló középkori csőcselék keres valakit, akit máglyára vethet.” De nem ő az egyetlen, aki nemtetszését fejezte ki.

Taylor Swift jól tudja, milyen, amikor valaki a „cancel culture” áldozatává válik. Az énekesnőt Kanye West és Kim Kardashian vádolta meg azzal, hogy hazugságot állít egy dalszövegrészlettel kapcsolatban. Ennyi elég volt ahhoz, hogy a #TaylorSwiftIsOverParty (magyarul „vége Taylor Swiftnek parti” ) a Twitter legnépszerűbb hashtagjévé váljon az egész világon. Az énekesnő azóta visszatért a rivaldafénybe és a tavaly bemutatott Miss Americana című dokumentumfilmben őszintén beszélt erről az időszakról. „Tudod hány embernek kell azt írnia, mennyire utál téged ahhoz, hogy ez megtörténjen?” A megrázó interjúrészletben Swift ezután arról is beszélt, hogy milyen megterhelő volt ez a tudat és lelkileg teljesen összeomlott. Ez talán meg is magyarázza, miért kell óvatosan bánnunk az elsőre talán ártalmatlannak tűnő „cancel” kifejezéssel.

Forrás: Vox, Insider, The Washington Post
Nyitókép: wildpixel/Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: