A Kaliforniai Egyetem innovatív találmánnyal rukkolt elő: a szenzoros kesztyű nemcsak érzékeli a kéz mozdulatait, hanem egy applikációval szinkronizálva meg is érthetjük a jelnyelvet.
Az Egészségügyi Világszervezet felmérése alapján a világon mintegy 250 millió ember szenved különböző eredetű és mértékű halláskárosodástól, amely a népesség 4,2%-át teszi ki. A KSH szerint Magyarországon a lakosság mintegy tíz százaléka nagyothalló, akik közül sokan jelnyelvet használnak. Az Egyesült Államokban ez a szám még magasabb, a becslések szerint körülbelül félmillió siket kommunikál az amerikai jelrendszer segítségével, azaz az ASL-lel. A vizuális nyelvet viszont nagyon kevés olyan ember érti meg, aki nem hallássérült – erre a problémára találtak megoldást a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói.
Egy tolmács, amit a kezünkre húzhatunk
Az UCLA legújabb projektjével hatalmas áttörést ért el, ugyanis sosem készült még olyan innovatív eszköz, amely ennyire megkönnyítheti a siketek kommunikációját a külvilággal. A találmány első ránézésre egy hétköznapi kesztyűnek tűnhet, csupán a tetejére erősített huzalok keltik fel bennünk a kíváncsiságot, vajon mit tud ez a kütyü? Ami nem más, mint egy high-tech tolmács, amelyet a kezünkre húzhatunk. A rajta található huzalok követik az ujjak helyzetét és a beépített processzor egy másodpercen belül képes lefordítani a mozgásukat – a tesztelések során a több mint 600 jelből álló rendszert 98,63%-os pontossággal érzékelte. Ezek Bluetooth segítségével továbbíthatók egy telefonos alkalmazásba, amely hangosan kimondja a jelentésüket.
Hiányosságok, amelyek a megoldáshoz vezettek
Az ötlet UCLA egyik professzorának a fejéből pattant ki – Jun Chent, a mérnöki tanszék adjunktusát zavarta, hogy nem tud beszélgetni hallássérült barátjával. Megvizsgálta, hogy milyen megoldásokat ajánlanak az ASL fordításához és hiányosságokat talált. Rájött, hogy a kamerás érzékelővel működő jelnyelv-fordító rendszerek nagyon érzékenyek a fényviszonyokra és sötétben vagy erősebb félhomályban nem alkalmazhatók. Az izmokat vizsgáló EMG (elektromiográfia) kesztyűk esetében pedig nagyon precízen kell elhelyezni az érzékelőket, különben hiba csúszhat a fordításba.
Elindulhat a tömeggyártás?
A kesztyű nagy előnye, hogy rendkívül olcsón legyártható – egy darab elkészítése körülbelül 50 dollárba (körülbelül 15 ezer forintba) kerül, de Chen szerint az ipari tömegtermelés jelentősen csökkentené ezt az összeget. Ha figyelembe vesszük, hogy a hasonló speciális segédeszközök – például hallókészülékek, kerekes székek – ára milyen gyakran az egekbe szökik, akkor a 15 ezres összeg kifejezetten barátságosnak tűnik. Azonban egy darabig még biztosan várnunk kell arra, hogy az új találmány a piacra kerüljön. Chen szerint további 3-5 év finomhangolásra van szüksége a prototípusnak, hogy a végső termék biztosan tökéletes legyen. Ezalatt a kutatócsoport szeretné, ha a kesztyű nemcsak az amerikai jelnyelv felismerésére lenne képes. A világon ugyanis nem egyetlen egységes jelrendszer létezik, vagyis bizonyos kifejezésekre más jeleket használhat egy japán, egy magyar, egy finn vagy egy amerikai siket. A UCLA egyelőre csak kísérletezik a bővítéssel, de a céljuk, hogy a kesztyű a jövőben minél több jelnyelv megértésére és fordítására legyen alkalmas. Reméljük, sikerrel járnak és a magyar jelnyelv, azaz a HSL is szerepel majd a listában.
Nyitókép: agrobacter/Getty Images
- Vaksötétben vacsorázni? Elsőre félelmetes. – Ellátogattunk a Láthatatlan Kiállítás egyik programjára
- Nem tudjuk, miért alakul ki a dadogás, de az elfogadás javíthat rajta
- A jó párkapcsolat kulcsa az erőszakmentes kommunikáció: tanuld meg a zsiráfnyelvet!
