A két fogalmat gyakran azonosítjuk, így fordulhat elő az, hogy mire észrevesszük, nem átmeneti stresszhatásról van szó, már beleestünk a sokkal súlyosabb bornout-szindróma csapdájába, ami akár depresszióhoz is vezethet a későbbiekben.
Kimerült vagy, motiválatlan, és úgy érzed, nincs energiád a munkád elvégzéséhez? Sajnos ez az állapot szinte „természetes”, hiszen kevés ember akad, aki a karrierje során legalább egyszer nem tapasztalja meg ezt. De egyáltalán nem mindegy, hogy mi áll mögötte: a stressz vagy kiégés (azaz a burnout-szindróma)? Bár a két fogalmat sokszor használják egy időben, szinte egymás szinonimájaként, valójában nem szabad őket összemosnunk: szerencsére akad néhány szempont, ami mentén megkülönböztethetőek. A stressz például mindössze egy átmeneti (vagy egy adott eseményhez kötődő) mentális probléma, amit időről időre mindannyian átélünk – és ez teljesen normális is így.
Stressz vs. kiégés
A szakemberek definíciója szerint akkor érezzük stresszesnek magunkat, amikor a mentális, fizikai és érzelmi tartalékainkat jobban kimerítjük, mint amennyire a komfortszintünk engedné. Mint amikor megpróbálunk folyamatosan a főnökünk kedvére tenni vagy ha egy nagyszabású bulit akarunk szervezni: mindkét helyzet kimozdít minket a komfortzónánkból, ám míg az elsőhöz hasonló esetekben ez a múló állapot negatív, addig a második példából kiindulva pozitív is lehet, hiszen segített abban, hogy elérjük a célt, amit kitűztünk magunk elé. A kiégés ezzel szemben a túlzott stresszre érkező válaszreakció, aminek következtében mentálisan és fizikailag is kimerülünk, cinikussá, kívülállóvá válunk, valamint csökken a hatékonyságunk.
Tehát, ha hosszú időn keresztül folyamatosan stressz ér minket anélkül, hogy változtatni tudnánk a dolgainkon, elkezdjük üresnek, motiválatlannak, pesszimistának érezni magunkat, és az élet pedig általánosságban véve egyre kevésbé érdekel minket – ekkor már a burnout-szindrómáról beszélhetünk. Ha valaki ezzel a mentális betegséggel küzd, gyakran reménytelennek tartja a helyzetét, és nem látja a fényt az alagút végén. Ezt azonban semmiképpen sem szabad félvállról venni, ugyanis, ha nem keresünk rá megoldást, szinte csak egy lépés választ majd el akár a klinikai depressziótól.
Betegség vagy munkahelyi ártalom?
A WHO, vagyis a World Health Organization (Egészségügyi Világszervezet) egyébként 2019 óta nem egészségi állapotként, hanem „foglalkozási jelenségként” hivatkozik a kiégésre, mivel a fogalom legfőképpen a munka kontextusában jelenik meg. Viszont nemcsak akkor merülhet fel a kiégés, ha túlhajszoltak vagyunk, hanem akkor is, ha szakmailag nem állítanak minket megfelelő kihívások elé vagy a feletteseink igazságtalan bánásmódban részesítenek. Persze a bornout-szindróma az élet más területén is megjelenhet: ilyen lehet a szülőség, de a koronavírus-járvány is hasonló hatásokat válthat ki belőlünk. Azonban minden eset végül oda vezet, hogy elveszítjük az életünk élvezetes aspektusait, és az alapvető feladatainkkal sem tudunk már megbirkózni.
Hogyan ismerheted fel a bornout-szindrómát?
Ahogyan azt már említettük is, a stressz és a kiégés ismertetőjegyei kísértetiesen hasonlítanak egymásra, azonban a stressz esetében a testi és lelki reakcióink általában enyhülnek, amikor elmúlik a kiemelkedő esemény (például egy fontos munkahelyi prezentáció), ami kiváltotta őket. Ha viszont hosszútávon sem akarnak múlni a tüneteink, sőt, rosszabbodnak, akkor már érdemes a burnout-szindrómára gyanakodnunk. Éppen ezért nagyon fontos, hogy időben felismerjük az árulkodó jeleket, mert sokkal könnyebben leszámolhatunk a kiégéssel, ha nem hagyjuk, hogy az állapotunk súlyosbodjon.
Íme 7 jel, ami arra utal, hogy kiégéssel nézel szembe:
1. Alvásproblémáid vannak:
A fizikai, érzelmi és mentális fáradtság következményeképpen sosem tudod kipihenni magad igazán, bármennyit is alszol. Vagy folyamatosan csak pihennél vagy a munkahelyi gondok miatt álmatlanul forgolódsz esténként.
2. Rettegsz a munkába járástól:
Már attól ingerült leszel, ha arra gondolsz, hogy dolgozni kell menned: a vasárnap este a heted legrosszabb része és a kirúgás gondolatát már-már örömtelinek találod. Egyetlen egy dolog éltet reggelente, méghozzá az, hogy milyen jó lesz, amikor befejezheted a munkádat a nap végén.
3. Gyakran vagy beteg:
A hosszan tartó stressz az immunrendszeredet is megtámadja, emiatt rendszeresen megbetegszel, és sokkal lassabban tudsz felépülni. A kiégés jellemző fizikai tünete a gyakori fejfájás vagy az emésztési problémák vagy az izomfeszültség is.
4. Elvesztetted a motivációdat és a célodat:
A fizikai és a mentális kimerültség annyira megvisel, hogy óriási gondot okoz a feladatok megoldása és befejezése, mert értelmetlennek találod a munkádat. Csökken az energiaszinted, a motivációd és a küldetés tudatod, ráadásul azt érzed, ez már nem is fog megváltozni. Ez pesszimizmussal párosulhat, ami az életed minden területére kiterjed, míg végül elszakadsz a valóságtól.
5. Elszigeteled magad:
Míg korábban szívesen csevegtél a munkatársaiddal szünetben és alig vártad, hogy programot szervezhess a családoddal vagy a barátaiddal, addig ma már úgy érzed, nem engedheted meg magadnak, hogy szünetet tarts. A találkozók elmaradásának gyökere a bűntudatban rejlik: ha nincs időd arra, hogy megoldj egy feladatot, akkor arra végképp nem szakíthatsz pár órát a napodból, hogy összefuss a szeretteiddel.
6. Folyamatosan szenvedsz a munkahelyeden:
Mivel a koncentrációs készséged és a kreativitásod is kritikusan alacsony szinten áll, ezért jóval kevésbé vagy produktív és rengeteget hibázol. Így újra és újra elismételtetsz mindent a munkatársaiddal vagy mindent többször elolvasol, mire felfogod, miről van szó. Mivel nem tudsz fókuszálni a feladataidra, jóval több időbe kerül az elvégzésük, azaz a munkád végeláthatatlannak tűnő hegyekben halmozódik előtted – ez pedig még nagyobb stresszfaktort jelent számodra. Sőt, ezek a tünetek akár annyira súlyosak is lehetnek, hogy egyszerűen képtelen leszel bármilyen projekt befejezésére, mert egyszerűen nem tudod tartani a lépést a feladataiddal.
7. Az emberi kapcsolataid megromlanak:
Nemcsak a munkatársaiddal, hanem a családtagjaiddal, a barátaiddal vagy a pároddal sem tudsz pozitív kapcsolatot fenntartani. A cinizmusod és a gyenge érzelmi önszabályozás konfliktusokhoz, frusztrációhoz és ingerlékenységhez vezethetnek.
Kiégés? Viszlát!
Minél előbb felismered a bornout-szindróma jeleit, annál jobb: a legtöbben sajnos csak akkor veszik észre magukon a tüneteket, amikor azok már elfajultak. Éppen ezért érdemes gyakran felülvizsgálnod az érzéseidet! Ha azonban arra gyanakszol, hogy éppen kiégéssel küszködsz, az alábbi néhány lépéssel máris felveheted a harcot ellene.
5 tipp, amivel legyőzheted a bornout-szindrómát:
1. Keress okokat arra, hogy a munkádat újra jelentőségteljesnek érezhesd:
Természetesen vannak dolgok, amiket nem befolyásolhatsz (mint például a vállalati kultúra vagy a munkaidőd) az állásod kapcsán, de ez nem jelenti azt, hogy semmire sincs ráhatásod. Beszélgess a főnököddel a pozíciódról, mert elképzelhető, hogy van más állás a cégnél, ami sokkal jobban passzolna hozzád.
2. Szánj időt azokra a dolgokra, amelyektől korábban jól érezted magad:
Ha éppen kiégéstől szenvedsz, akkor lehetetlennek tűnik időt szánni magadra – pedig ilyenkor hihetetlenül fontos, hogy beiktasd a napirendedbe. Gondold át, mi az, amitől feltöltődsz: ez lehet a futás, a naplóírás, az olvasás vagy a jóga is. Sokszor ugyanis az taszíthat a bornout-csapdájába, hogy azt érzed, nem mondhatsz nemet senkinek és mindenki elvárásának meg kell felelned – így végezetül csak olyan dolgokat csinálsz, amit egyáltalán nem élvezel. Éppen ezért életbevágó, hogy megtaláld azokat a tevékenységeket, amelyek megnevettetnek és felmelegítik a lelked. Érdemes kialakítanod egy self-care rutint, viszont nem szabad azon stresszelned magad, ha nem jutna rá mindennap időd.
3. Ha megteheted, vegyél ki néhány szabadnapot a munkádból:
A szünet elengedhetetlen része a feltöltődésnek – legyen szó akár arról, hogy beiktatsz néhány perc kikapcsolódást magadnak napközben, de az is, hogy időről időre szabadságra menj a mentális egészséged érdekében.
4. Ne félj segítséget kérni:
Bár a kiégés egyik tünete lehet az is, hogy elszakítod magad a szeretteidtől, emlékeztetned kell magad arra, hogy nem vagy egyedül! Ne fordulj el azokól az emberektől, akik segíteni szeretnének neked – akár már ők maguk is megküzdöttek a burnout-szindrómával. Tudatosítsd magadban, hogy kik azok, akik támogatnak téged és segítenek megtalálni a megoldást a helyzetedre – és ne zárkózz el attól sem, hogy felkeress egy szakembert!
5. Keress új munkát:
Ha a fentiek ellenére sem javul a lelkiállapotod, akkor a felmondás életed egyik legjobb döntése lehet. Egyetlen állás sem lehet fontosabb az egészségednél és könnyen előfordulhat az is, hogy a kiégés mindössze tükröt tartott eléd arról, hogy nem kerülheted el a változást. Frissítsd fel az önéletrajzodat, és írd össze, milyen szempontok fontosak számodra a munkádat és a feletteseidet illetően – ezek az apró lépések máris reménnyel tölthetnek el a jövődet illetően. Felmondani sosem egyszerű, sőt, gyakran ijesztő is – de van, hogy ez az egyetlen megoldás a helyzetedre.
Forrás: HuffPost
Nyitókép: energepic.com/Pexels
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Olyan munkáról álmodozol, ahol alig van feladatod? Vigyázz, mert ez egyenes út a boreout-szindrómához!
- 5 jel, ami azt bizonyítja, hogy igazán sikeres vagy a munkádban
- Képtelen vagy letenni a munkát? Elmondjuk, miért!
