A testi-lelki jóléttel foglalkozó ágazatok és szolgáltatók minden évben számos olyan újdonságot dobnak be a köztudatba, ami alapvetően változtatja meg mindazt, amit az egészségről gondolunk.
A következő trendek egyáltalán nem függetlenek a világ aktuális helyzetétől, az uralkodó gondolkodási sémáktól – épp ezért képesek nagy port felverni. Íme, az idei év legfontosabbnak jósolt irányzatai – vajon melyikből lesz hosszú távú trend, és melyik bizonyul majd rövid fellángolásnak?
Fitnesz: a városi közösségi terektől a személyre szabott otthoni edzésprogramokig
A testi egészség és a sport központjai már nem a csupa-üveg edzőtermek. Az új trend szerint a legdivatosabb sportplaccok nemcsak edzésre szolgálnak, hanem a lélek feltöltődését is szolgálják. Minden szolgáltatásuk arról szól, hogy a városi ember egy időre kiszakadhasson a pörgésből, és egyszerre ápolhassa testét és a lelkét. Az ilyen centrumokban nemcsak a sport és a természetgyógyászati kezelések kapnak helyet, de gyakran kávézó és közösségi tér is.
Ezzel párhuzamosan egyre többen ismerik fel azt is, hogy az online tér segítségével azok is hozzáférnek az edzéshez, akik távol élnek ezektől a nyüzsgő, nagyvárosi centrumoktól, vagy egyszerűen csak szeretnének az otthonukban edzeni. Az online videós edzések mellett, amelyek eddig is sok embernek nyújtottak sportolási lehetőséget, egyre jobban terjed az online személyi edzés, ahol az ügyfél közvetlen online kapcsolatban van az edzőjével, és személyre szabott programot kap tőle.
A jelszó: természet
2020-ban az egész életünk egyre inkább előtérbe kerülő jelszava a fenntarthatóság és a környezettudatosság. Ezzel egy időben egyre többen ismerik fel, milyen jó hatással van a természet közelsége a testi-lelki egészségünkre, mégis a legtöbben milyen messze kerültünk tőle. Vagyis egyre nagyobb és elterjedtebb trend lesz az idén minden, ami újra összeköti a természettel az embert: a kirándulástól a szabadban végzett meditációig, az erdőfürdőzéstől az állat-asszisztált terápiákig, sőt, a természet eredeti állapotának helyreállítását célzó tevékenységekig, például a szemétszedéssel összekötött kirándulásokig minden olyasmi, ami behozza a zöldet az életünkbe. A környezettudatosság jegyében a növényi alapú étrendek is egyre komolyabb szerephez jutnak majd.
A józanság trendje
Az utóbbi évtizedekben minden társas összejövetelen szinte kötelező volt az alkoholfogyasztás. Aki nem ivott, arra legalábbis furcsán néztek – az alkohol mellőzésére legfeljebb a várandósság és az autóvezetés lehetett elfogadható kifogás. A múlt év folyamán egyre többen ismerték fel, hogy az alkohol, amellett, hogy minden szinten károsítja a szervezetet, még az élet élvezetében is meggátol bennünket. Elvégre miért jó az, ha egy bulin a szeszes italoktól elzsibbadva ténfergünk ahelyett, hogy a maga teljességében kiélveznénk a helyzetet? Épp ezért a száraz november után azonnal kihirdették a száraz január mozgalmat, és úgy általában is egyre divatosabb dolog, ha alkoholos koktél helyett inkább gyümölcslével, vagy konkrét problémákra megoldást nyújtó funkcionális italokkal (például kollagénes itallal vagy zsírégető, gyömbéres-citrusos shottal) koccintunk.
Online tudatosság
Az elmúlt évek egyértelműen a közösségi média minden eddiginél szélesebb térhódításáról szóltak. Hangos viták zajlottak az influenszerek szerepéről, a közösségi média által okozott mentális problémákról, az online függőségekről, miközben egyre többen buzdítottak a „digitális detoxra”, vagyis az okoseszközök tudatos félretételére. Úgy tűnik, a szélsőségek helyett idén egyre több szerepet kap majd ebben az évben a tudatos internethasználat. Ma már a fiatalok körében sem mindig az a menő, aki a legtöbbet lóg az okostelefonon: egyre fontosabb időnként tudatosan kikapcsolni a készülékeket, és belemerülni valamilyen offline tevékenységekbe anélkül, hogy végleg és radikálisan lekapcsolódnánk a világhálóról, és technofóbbá válnánk.
Az alvás visszakerül az őt megillető helyre
Egy másik egyszerű dolog, aminek az utóbbi évtizedekben rettentően alábecsültük a jelentőségét, majd rácsodálkoztunk, milyen komoly problémákat okoz a hiánya. De úgy tűnik, lecsengett a hatékonyság mindenek felettiségének trendje, és az alvás végre elnyerte az őt megillető, méltó helyét a naptárunkban. Bár a világ nagy része még mindig a reggel nyolc órás munkakezdést részesíti előnyben, egyre több szó esik arról, hogy a munkavállalók jólétét – és ezen keresztül természetesen a hatékonyságát is – a későbbi munkakezdés szolgálná a legjobban. Sőt, egyre több munkahelyen van lehetőség egy kis délutáni sziesztára is.
Nyitókép: Melinda Podor/GettyImages
