Az ember gyakran úgy érzi, mintha nem is egy nyelvet beszélne az idősebb vagy a fiatalabb korosztállyal. Mik ezek a korcsoportok, és honnan erednek a különbségek?
Nemzedékek közti szakadék. Talán már kissé elkoptatott kifejezésnek tűnik ez, de a mai, felgyorsult világban sajnos egyre mélyül és szélesedik a korosztályok közötti meg nem értés. A nemzedékekre vonatkozó csoportosítások tanulmányonként és országonként is eltérnek, de jó pár pontban megegyeznek. A korosztályok felosztása többnyire az infokommunikációs környezeten alapszik. Az egyes korcsoportok tagjai más kommunikációs formát alkalmaznak, aminek okai javarészt az eltérő kulturális és szocializációs alapokban keresendők.
A baby boomerek – kemény munka, személyes kapcsolatok
A baby boomer kifejezés a második világháború utáni születésszám jelentős megugrására utal. Magyarországon elsősorban a „Ratkó-gyerekeket” soroljuk ebbe a korosztályba. Az ide tartozó emberekről általában elmondható, hogy a kommunikációjuk a személyes kapcsolattartáson alapul. Sokan fogékonyak a műszaki fejlődés eredményeképp létrejött újításokra, azonban a friss technológiákat jellemzően inkább munkára használják vagy használták, mintsem kommunikációra. Munkaerőként jellemzően szabálykövetőek. Életük során a magánéletet gyakran a karrier mögé helyezték, hogy megteremthessék a családalapításhoz és a stabil anyagi helyzethez szükséges javakat.
Az X generáció – munka vagy család?
Az X generációba tartozó emberek követik a baby boomereket. Többségük családjában mindkét szülő, és akár a nagyszülők is dolgoztak. Magyarországon a „kulcsos gyerek” kifejezés utalt erre, hisz az iskolából hazaérkezvén sokszor nem várta őket senki, a szülők csak később értek haza. Ez a korosztály saját bőrén érezte, hogy a munkának a magánélet elé való helyezése milyen hatással van a családi kapcsolatokra. Az ilyen minta elleni lázadásképp az X generáció tagjainál a családalapítás időben kitolódott: előbb saját maguk fejlesztésére törekedtek, hogy már egy viszonylag nyugodtabb és stabilabb környezetben tudjanak gyermeket vállalni.
Az X generáció tagjai tehát igyekeztek megteremteni az egyensúlyt munka és család között. Mivel ez sem akkor, sem most nem egyszerű, ezért az egész nemzedékre jellemző a kettő összeegyeztetésének nehézségéből fakadó szorongás. Marc Prensky oktatással foglalkozó író és előadó alkotta meg a digitális bevándorló kifejezést. Az X generáció (főként a késői) tagjait fiatal felnőttkoruk során érték el a technológiai újítások, amiket bár munkára és kommunikációra egyaránt használnak, mégsem olyan természetes közeg ez számukra, mint a későbbi korosztályoknak. Marc Prensky szerint a digitális bevándorló és a digitális bennszülött között a lényegi különbség a gondolkodásban mutatkozik meg. Példái szerint egy digitális bevándorlónak – ha információra van szüksége – csak a második gondolata az internet, vagy ha számítógépes programot vásárol, akkor elolvassa a kézikönyvet, míg a digitális bennszülött használat közben sajátítja el.
Az Y generáció – az ezredfordulósok
A Y generáció tagjai alkotják a fogyasztói társadalom egyik alappillérét. Mivel a modern technológiák számukra már fiatal koruk óta rendelkezésre álltak, ezért ezeket az életük minden területén használják. Mind a munkában, mind a magánéletben erősen támaszkodnak az internetre. A kommunikációt nagyrészt online bonyolítják. Interperszonális kapcsolataikat a társkereséstől kezdve a közösségi oldalak használatáig meghatározza az internet. Az Y generáció tagjait sok tanulmányban illetik a nem túl hízelgő „Pán Péter generáció” kifejezéssel. Ezzel egyes szerzők arra utalnak, hogy ennél a korosztálynál jellemző a felnőttkor késleltetése.
Az Y generáció tagjaira leselkedő egyik veszély pont az internetből fakad: személyes emberi kapcsolataik redukálódtak, gyakran egyedüllét és magány fenyegeti őket. Emiatt szorongásra, pánikrohamokra és depresszióra hajlamosak. A másik veszély pedig a felgyorsult és lényegesen költségesebb világból adódik: ma már sokkalta nehezebb egy nagyvárosi környezetben saját ingatlant vásárolni, mint akár 20 évvel ezelőtt. Közben pedig a fogyasztói társadalom nyomása, a közösségi oldalakon található barátok vagy „barátok” kiszínezett élete mind hozzájárulnak a sokszor fullasztó közérzethez.
A Z generáció – a digitális bennszülöttek
Az Z generáció tagjai az első digitális bennszülöttek. Marc Prensky azokat nevezi így, akik egy, az addigitól gyökeresen eltérő világba születtek, amit a technológia fejlődése és az ennek során létrejövő újítások határoznak meg. Az ebbe a korosztályba tartozó emberek a számítógépek, okostelefonok, tabletek korába csöppenve nevelkedtek fel. Emiatt szédületes gyorsasággal, még gyerekként tanulták meg ezeknek az eszközöknek a kezelését, kihasználva azok minden lehetőségét. A gyors információáramlás befogadására való képesség elsajátítása miatt jobban megy nekik a multi-tasking (azaz egyszerre több dologra is tudnak koncentrálni).
A Z generáció tagjait éri a legtöbb vád, amelyek a „bezzeg az én időmben” mottó alapjain nyugszanak. Mivel ez a korosztály egy valóban új, az előzőtől gyökeresen eltérő, digitális világban nőtt fel, ezért természetesen eltérnek a szokásaik a kommunikációban, tanulásban, szórakozásban, információszerzésben és tartalomfogyasztásban. Ezek sok esetben még az Y generáció tagjai számára is különösek, vagy akár ismeretlenek, az X generáció pedig végképp távolinak és idegennek érezheti a szokásbeli eltéréseket, Az ebből származó konfliktusok és a generációk közötti szakadék is ide vezethető vissza, hiszen ennek a fiatal korosztálynak a szülei, pedagógusai javarészt az X generációhoz tartoznak.
Hogy a Z generáció képviselőinek mi a meglátása a korosztályok közötti szakadékról, az ebből a videóból kiderül:
Alfa generáció – a legújabbak
Hogy a 2010 után született fiatalok sajátos jellemzői mik lesznek, az még csak találgatások tárgya. Annyi azonban bizonyos, hogy ezt a korosztályt már leginkább az Y generáció fogja felnevelni, melynek tagjai szerves részei annak a digitális világnak, amelyben élünk. Mindemellett jól ismerik a hátrányait is, így egy ma világra jövő gyermek szüleit meglehetősen nagy, ám kikalkulált dilemma elé állítja a modern világ egyre gyorsuló fejlődése.
Minden újabb korosztályra jellemző a régi rend elutasítása, a lázadás és az újdonság iránti igény. Talán az alfák lesznek azok, akik tanulva elődeik hibáiból valóban meg tudják teremteni az egyensúlyt a munka és a magánélet, a digitális világ és a személyes kapcsolatok között. És akkor már ők mondhatják a későbbieknek, hogy „bezzeg a mi időnkben”.
